Címkék#adózás

A régi KATA tv. hatályon kívül helyezésével a KATÁ-s vállalkozások adóalanyisága automatikusan megszűnt, így sokan hirtelen döntési helyzetbe kerültek a „hogyan tovább?” -ot illetően. A korábbi KATÁ-sok jelentős része váltani kényszerült: az egyéni vállalkozók akár jogi státuszuk megváltoztatása nélkül is folytathatták tevékenységüket, „mindössze” az adózási mód (pl. KATA helyet átalányadó) korrekciójára kényszerültek, a korábban KATÁ-s

A hagyományos munkaviszony kereteinek lazulását és a személyes jelenlét jelentőségének csökkenését jelzi a home office és a távmunka közelmúltban tapasztalható térnyerése. Számos esetben azonban a munka – jellege folytán – a világ bármely pontjáról, akár utazás közben is elvégezhető, a munka eredménye pedig online technikai megoldások révén zökkenőmentesen továbbítható akár a megrendelő, akár a munkáltató

Már évekkel ezelőtt hallani lehetett arról, hogy luxusjachtok lephetik el a Balatont és a kormányzat is milliárdokat pumpál a balatoni e-hajózásba. A balatoni hajózás fokozatos térnyerését mutatja, hogy sharing economy szolgáltatások is megjelentek a piacon: immáron egy-két kattintással kanapéról is lehet hajót foglalni a Balatonon. Az utóbbi időben már tréningek, konferenciák, céges csapatépítők, adott esetben

Nem örülünk, ha a NAV keres bennünket, mert attól félünk, hogy valamit akaratunkon kívül elrontottunk, elfelejtettünk és már megjelenik lelki szemünk előtt a szankció lehetősége is. Pedig nem árt tudni, hogy az adóhatóság csak ritkán szab ki előzetes felszólítás nélkül mulasztási bírságot. Kétrészes cikksorozatomban a NAV bírságolási gyakorlatának lényegesebb aspektusait foglalom össze különös tekintettel arra,

Bizonyára ismerős az a gyomortáji szorító érzés, amelyet akkor tapasztal az ember, amikor az ügyfél- vagy cégkapujára a NAV-tól hivatalos levél érkezik. Bár a hivatalos kommunikáció már évek óta a szolgáltató adóhatóságról szól, a fejekből nehéz kitörölni, hogy ha az adóhatóság keres minket valamilyen okból, az bizonyos mértékű fenyegetettséget (bírságot, ellenőrzést stb.) jelenthet. Kétrészes cikksorozatomban

2021. végéig a magyar számviteli és adójogi szabályozás abba az illúzióba ringatta magát, hogy a kriptovaluta-jelenséget lefedik a hagyományos fogalmak és megközelítések, ezért nem igényel speciális szabályozást ez a terület. Az adózatlanul felhalmozott kriptovagyon mennyisége, illetve a definíciós nehézségekből eredő szabályozási inkoherenciák először a magánszemélyeknél érték el azt a kritikus pontot, ami elkerülhetetlenné tette a