A vállalatok sikerességében és versenyképességében meghatározó szerepet játszik a vezetők és a megfelelő képzettségű, végzettségű munkavállalók megszerzése, megtartása, valamint a hosszútávú motivációjuk megteremtése. Ennek egyik hatékony eszköze a béren kívüli ösztönzőrendszer, illetve a munkavállalók tulajdonosi érdekeltségére építő juttatási rendszerek. A magyar adórendszer már eddig is kedvezőbb adózási környezetet biztosított egyes értékpapír alapú juttatási rendszereknek (pl. munkavállalói részvénytulajdonosi program – MRP -, javadalmazási célú MRP, KMRP, munkavállalói értékpapírjuttatási program – MÉP – stb.), azonban az induló mikro-, és kisvállalkozásokra nézve egészen eddig nem volt még személyre szabott adómegtakarítási megoldás. Következésképpen a részvényjuttatások, részvényopciók a lehető legnagyobb adóterheléssel, munkabérként adóztak az induló vállalkozásoknál, az opciós programok lebonyolítása pedig különösen nehézkes volt. Ez változik az idei évtől, így már a kezdő cégek is gondolkodhatnak abban, hogy bizonyos feltételek mentén adómentes értékpapír (részvény és üzletrész) juttatással segítik elő vezetőik és munkavállalóik lojalitását. Az értékpapír szerzése tehát adómentes, azonban a tartási időszakban kapott osztalék, valamint az értékesítéskor keletkező esetleges árfolyamnyereség után adózni kell.
2024. januárban lépett hatályba az az adótörvény módosulás, melynek értelmében az ún. induló vállalkozások munkavállalói és vezető tisztségviselői az idei évtől már adómentesen szerezhetnek részesedést, opciós jogot az őket foglalkoztató vállalkozásban.
Ki minősül induló vállalkozásnak?
Az új szabályozás értelmében a legfeljebb 5 éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozások (kft-k, zrt-k) minősülnek induló vállalkozásnak, amelyek még nem osztottak nyereséget és amelyek nem egyesülés vagy szétválás útján jöttek létre.
A jogalkotó tehát kifejezetten a kisméretű, működésük korai fázisában lévő startupokat kívánja ösztönözni ezzel az adómentességgel a tulajdonosi szemlélet kialakítása terén.
Milyen feltételei vannak az adómentességnek?
Az adómentesség kapcsán a jogszabály ún. tartási időszakot ír elő feltételként. Az értékpapírjuttatásban részesülő munkavállaló vagy a vezető tisztségviselő a részesedés megszerzését (az opció megnyílását) követően legalább 3 évig a startup vállalkozás tulajdonosa kell, hogy maradjon. Akkor adómentes tehát a szerzés, ha az értékpapír megszerzése és értékesítése között legalább három év eltelik.
Fontos, hogy az értékpapírjuttatási rendszer kialakítása során meg kell felelni a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményének, azaz a juttatás nem célozhat közvetlenül és kizárólagosan adóelőnyt.
A vállalkozásokat külön adatszolgáltatási kötelezettség terheli a juttatás évét követő év január 31-ig az átadott részesedések könyv szerinti értéke, illetve az esetlegesen a magánszemély által megfizetett összegről.
Hogyan alakul az adózás?
Az értékpapírok kapcsán három lehetséges adóztatási pont merül fel: az értékpapír megszerzése, a tartási időszakban történő osztalékfizetés, illetve az értékpapír értékesítése.
Az értékpapír megszerzésekor, valamint addig, amíg a munkavállaló a részesedést nem idegeníti el, nem kell adót fizetni. Az értékpapír tartásának időszakában a munkavállaló/vezető tisztségviselő részére kifizetett osztalék „csupán” 15%-os szja terhelés mellett adható (feltéve, hogy a magánszemély szochó-kerete kimerült), ami jelentősen olcsóbb, mintha bért fizetne a munkáltató.
Az értékpapír értékesítésekor tőkejövedelem keletkezhet, amennyiben a megkapott vételár meghaladja a részesedés megszerzésére fordított összeget (azaz a különbözet árfolyamnyereség jellegű). Az árfolyamnyereség adóterhe az osztalékhoz hasonlóan alakul, azaz jóval kedvezőbb, mint a munkabéré.
Mi lesz azzal, aki nem felel meg az adómentességi feltételeknek?
A fenti feltételeknek meg nem felelő vállalkozások további értékpapírjuttatási rendszerek közül választhatnak. Ilyen pl. a MÉP, az MRP és a KMRP. Ezek a juttatási rendszerek mindenekelőtt abban különböznek egymástól, hogy milyen munkavállalói kör vonható be a kedvezményezettek közé, valamint milyen jogosultságokat biztosítanak a kedvezményezett munkavállalók részére. Az egyes rendszerek rugalmassága, a feltételrendszer bonyolultsága, az implementációval együtt járó költségek, a tulajdonosi érdekek védelme, illetve – bizonyos esetekben – az adózási feltételek tekintetében is markáns eltérés lehet az egyes juttatási metódusok között, így azok bevezetése gondos mérlegelést igényel.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
