Köztudomású, hogy a KATÁ-s vállalkozók alacsony társadalombiztosítási ellátási alapja (jelenleg havi 108 000 forint) miatt a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetük is kevés. A nyugdíj összegszerűségét hátrányosan befolyásolja az is, hogy az alacsony ellátási alapra tekintettel KATÁ-sok esetében is alkalmazni kell az arányos szolgálati időre vonatkozó szabályokat.
2023-ban egy biztosított KATÁ-s még félévnyi szolgálati időt sem szerez, következésképpen az összes szolgálati idő alapján megállapított szorzószáma is alacsonyabb lesz. A KATÁ-sok esetében ugyanis csak az számít teljes évnek a szolgálati idő számítása során, ahol a kereset elérte legalább a mindenkori minimálbér összegét. Amelyik esztendőben ez nem történt meg, ott rövidül a beszámított idő. Ez nem érinti a magát a nyugdíjjogosultságot, azaz egy nap biztosításban töltött idő egy nap szolgálati és jogosultsági időt eredményez.
Hogyan ellensúlyozható az alacsony ellátási alap és az arányos szolgálati idő?
Az új KATA törvény már nem nyújt lehetőséget magasabb összegű havi KATA fizetésére a magasabb összegű ellátási alap érdekében. (A korábbi KATA törvény alapján erre még volt lehetőség 75.000 Ft/hó tételes adó megfizetésével, ugyanakkor még az ehhez kapcsolódó 179 ezer forintos ellátási alap sem érte el a havi minimálbér összegét, így valójában ez a megoldás sem orvosolta a problémát.)
Természetesen felmerülnek az üzleti alapú öngondoskodás különféle formái is (pl. önkéntes nyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztár stb., amelyek bizonyos esetekben akár még szja-jóváírásra is jogosíthatnak, amennyiben a KATÁ-s vállalkozó közeli hozzátartozója a szerződő fél), jelen cikkemben azonban nem ezekre, hanem a kötelező társadalombiztosítási rendszeren belüli lehetséges alternatívákra fókuszálok.
Amennyiben a kisadózó nem egyéni vállalkozó, hanem adószámos magánszemély, aki kizárólag magánszemély ügyfelektől szerez bevételt, úgy lehetőség nyílik a járulékalap megállapodással történő kiegészítésére, Ennek minimális havi díja a minimálbér 22 százalékát kitevő nyugdíjjárulék, és ráadásul kalkulálnia kell azzal is, hogy a személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adó is felmerül.
KATÁ-s egyéni vállalkozó esetén nincs lehetőség a járulékalap megállapodás révén történő kiegészítésére, ugyanis ennek feltétele, hogy a megállapodás időtartama alatt a kedvezményezett ne álljon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, márpedig a KATÁ-s egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül.
A fentieknél jobb megoldásnak tűnik, további jogviszony – például részmunkaidős munkaviszony vagy megbízási jogviszony létesítése – amennyiben van erre lehetőség. Ezek teljessé tehetik a szolgálati időt, illetve e jövedelmek is beleszámítanak a nyugellátás alapjába. A további jogviszonyokból származó járulékalap a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem gyarapításával növeli az ellátási alapot, továbbá ily módon kiegészíthető a szolgálati idő is. Fontos, hogy a többes jogviszony nem zárhatja ki a KATA választásának lehetőségét, így csak heti 36 órát el nem érő munkaviszony jöhet szóba, társas vállalkozói jogviszony pl. kizárt.
Ugyancsak javít a helyzeten, ha a vállalkozó olyan társadalombiztosítási, szociális vagy családtámogatási ellátásban részesül, amelyből nyugdíjjárulékot vonnak. E körbe tartozik például az ápolási díj, a gyes, vagy éppen a rehabilitációs ellátás. Ezek teljes szolgálati időt jelentenek, így összegük nyugdíj alapjául szolgálhat.
Amennyiben a KATÁ-s vállalkozó több nyugdíjhoz szeretne jutni, úgy mérlegelheti az átalányadózás, vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás választását.
Ebben az esetben – a minimális járulékfizetési kötelezettségnek is köszönthetően – a havi járulék-, illetve ellátási alap legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum lesz. A vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó a kivéttel és annak ütemezésével jelentősen befolyásolhatja a járulékalap nagyságát.
Az átalányadózó vállalkozónak nincs ilyen mozgástere, hiszen a járulékfizetés a bevétel megszerzésének időpontjától és annak nagyságától függ.
A nyugdíj szempontjából is jelentősége van tehát a magánszemély által alkalmazott vállalkozási formának.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
