A tavaly szeptemberben hatályba lépett KATA-változások nyomán újra elvált egymástól az alanyi áfamentesség és a KATA értékhatára. Az alanyi áfa-mentesség értékhatára korábban 6, illetve 8 millió Ft is volt, majd 2019-től emelkedett fel 12 millió Ft-ra. Innentől kezdve együtt mozgott a KATA értékhatárával egészen tavalyig, amikortól is a tételes KATA értékhatára 18 millió Ft-ra emelkedett. Ekkortól újra felmerült az igény, hogy tovább kellene emelni az alanyi mentesség limitjét 18 millió Ft-ra. Bár az értékhatár emelkedése költségvetési bevételkieséssel járna, az utóbbi időben magyar oldalról egyeztetések történtek az Európai Unióval a limitemelés tárgyában és az uniós oldalról nem fogalmaztak meg ellenvetéseket. Könnyen elképzelhető tehát, hogy már az őszi adócsomagba belefoglalják az alanyi adómentesség új keretösszegét.
Az utóbbi években az alanyi mentesség értékhatárának folyamatos emelkedése volt tapasztalható és ez a tendencia a közeljövőben is borítékolhatóan folytatódni fog, sőt a távolabbi jövőben még jelentősebb emeléssel is számolni lehet.
Ahogy a bevezetőben már említettem, 2019-től összehangolták az alanyi mentesség értékhatárát a KATA akkori értékhatárával. A 12 milliós értékhatár alkalmazása kapcsán kapott hároméves moratóriumi időszak 2021-ben lejárt, majd az Európai Unió Tanácsa engedélyezte, hogy az értékhatár 2024. december 31-éig továbbra is változatlan maradjon Magyarországon.
Ahogy korábbi cikkemben már írtam róla, 2025. január elsejétől uniós szinten is megváltozik a kis és középvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozási rendszer, melynek nyomán – többek között – egy egységes maximális mentességi küszöb kerül majd bevezetésre 85 000 EUR összegben.
Ez azt jelentené, hogy 2025-ig kőbe van vésve a jelenlegi 12 milliós értékhatár, azaz marad a diszkrepancia a KATA és az alanyi mentes értékhatár között?
Közel sem.
Az új rendszer hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakban a tagállamok – kérelem útján – továbbra is engedélyt kaphatnak arra, hogy az európai hozzáadottértékadó (HÉA)-irányelvben meghatározottnál magasabb értékhatárt állapítsanak meg a mentességre vonatkozóan. Magyarország egyrészt 2024. végéig engedélyt kapott a 12 milliós értékhatár alkalmazására, másrészt a közelmúltbeli uniós egyeztetések során elvi engedélyt kapott az említett keretösszeg 18 millió Ft-ra emelésére is.
Jogilag tehát nincs akadálya annak, hogy a 2023. őszi adócsomagban újfent összehangolják az alanyi mentesség értékhatárát a KATA értékhatárával, immáron 18 millió Ft-ra emelve azt.
A KATA és alanyi mentesség értékhatára
A mikro és a kkv szektor számára kedvező változás az egységes és emelt összegű értékhatár, ugyanakkor költségvetési oldalról megfontolás tárgyát képezheti annak bevezetése, tekintve, hogy bevételkieséssel jár.
Az alanyi mentesség értékhatáráig realizált értékesítések után a vállalkozónak nem kell felszámítania áfá-t, azaz olcsóbban értékesíthet egy adott terméket, vagy szolgáltatást, ami versenyelőnyt jelenthet az adott vállalkozónak. Az alanyi mentesség „árnyoldala”, hogy nem vonható le a beszerzéseket terhelő áfa. Az értékhatár átlépésével áfa-körössé válik a vállalkozó, azaz áfás számlát kell kiállítania és áfa-bevallást kell benyújtania, egyúttal megnyílik az áfa-levonási joga is a költségei után.
A KATA esetében az értékhatárig alkalmazható a tételes adózás, azaz az értékhatár átlépésével nem veszik el a KATA státusz, „csak” 40 % -os adót kell fizetni afölött.
A KATÁ-s és az alanyi mentes keretösszeg számításának metódusa eltérő. A KATA pénzforgalmi szemléletű, azaz főszabály szerint csak a ténylegesen befolyt ellenérték számít bele a keretösszegbe. Az alanyi áfamentes értékhatárt ezzel szemben teljesítési szemléletben kell meghatározni, azaz ebben az esetben nem feltétel a pénzügyi kiegyenlítés.
Ahogy korábbi cikkemben írtam róla, vannak olyan ügylettípusok (pl. határon átnyúló értékesítések, szolgáltatásnyújtások) amelyeket nem kell figyelembe venni az alanyi mentes értékhatár számítása során, így ezek is tovább árnyalhatják a képet.
Amennyiben csak az év egy részében áll fenn az alanyi mentes, vagy a KATA státusz, úgy az értékhatárt áfa szempontból naptári napok, KATA szempontból pedig hónapok alapulvételével kell arányosítani.
Mit hoz a távolabbi jövő?
Az őszi adócsomagban tehát várható 18 milliós értékhatáremelés, ugyanakkor 2025-től jóval alapvetőbb és európai szintű változásokkal is számolhatnak a kkv-k.
A 2025. január elsejétől hatályba lépő változások a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését, és egy olyan adózási környezet kialakítását célozzák, amely megkönnyíti e vállalkozások növekedését és a határokon átnyúló kereskedelem fejlődését.
A jelenlegi szabályok értelmében az alanyi adómentesség csak az adott tagállamban letelepedett vállalkozások számára adható, ami versenyhátrányt jelent az említett tagállamban le nem telepedett vállalkozások számára. 2025-től egy egységes maximális mentességi küszöb kerül bevezetésre, melynek összege 85 000 euró vagy annak nemzeti pénznemben kifejezett összege.
Egy másik fontos változás értelmében megnyílik annak lehetősége is, hogy egy adóalany a letelepedése helyétől eltérő tagállamban is adómenteséggel éljen. Ennek feltétele,
- hogy az adott vállalkozás éves uniós árbevétele ne érje el a 100 000 eurós értékhatárt,
- valamint a letelepedési helyétől eltérő tagállamban teljesített termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik értéke sem haladja meg az adott tagállamban alkalmazandó mentesítési értékhatárt (alapesetben 85 000 euró).
A külföldi alanyi mentes státusz választása és a további adminisztráció egyablakos rendszerben fog majd működni a NAV-on keresztül.
A külföldi alanyi mentesség az EU-n belül, elektronikus felületeken távértékesítőknek, határon átnyúló elektronikus szolgáltatásokat nyújtóknak jelenthet majd adóelőnyt, ugyanis így nem kell megfizetniük a célországban az ÁFÁ-t.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
