A VOIZ egy mobilos applikáció, ami hasonlóan működik, mint a Spotify, a Netflix. Előfizetéses modellben hallgathatunk rajta több mint 1500 könyvet, melyek nagyobb része üzleti és önfejlesztő könyvek, kisebb része pedig szépirodalom és gyermekirodalom. A hangoskönyvtárnak ma már több mint 6000 feliratkozója van. Papp Norbert olvasási vágyára vezethető vissza a VOIZ ötlete. Azt meséli, sokkal többet akart olvasni, de egyszerűen nem volt már több ideje, így végül kiszámolta, hány óra alatt tudna meghallgatni egy könyvet a hétköznapokon autóban eltöltött idő alatt. Az eredmény: heti egy könyvet. A vállalkozásának felépítéséről és egy teljes iparág digitalizálásáról Papp Norberttel, a VOIZ alapítójával beszélgettünk.
Papp Norbert átlagos anyagi helyzettel rendelkező családba született, szülei nem voltak többgenerációs vállalkozók. A középiskola végén nagy dilemmát okozott neki a továbbtanulás. „Végig olvastam a továbbtanulási könyvet többször egymás után, és rájöttem, hogy nem tudok választani, mert csak szakmai irányok voltak benne. Nekem nagyon nagy volt a szabadságvágyam. Rájöttem, hogy saját céget szeretnék, de semmilyen mintám nem volt. Így keresni kezdtem üzleti könyveket. Középiskolából hazafelé menet vettem párat és elkezdtem olvasni. Elültették a fejemben azt a gondolatot, hogy én is hatással lehetek az életem alakulására. Kitűztem a céljaimat, ami akkor nagyon-nagyon lehetetlen dolognak tűnt, főleg úgy, hogy mintám se volt”- meséli Norbert. Belevágott az első bizniszébe, ami egy ajándéktárgy készítése és értékesítése volt. Elkezdte kitanulni az e-kereskedelmet és webáruházakat indított, mindeközben szinte az összes megkeresett pénzét tanfolyamokra költötte.
Folyamatos önfejlesztés
„A folyamatos önfejlesztés nekem mindig fő mezsgye volt az életemben. A könyvekben minden elérhető tapasztalat, tudás ott van a világban, amit le lehet másolni. Erre valók a tanfolyamok, könyvek, szemináriumok és így tovább”-mondja Norbert. Közben folyamatosan próbálta az ötleteit megvalósítani. Jelenlegi cége a VOIZ már az ötödik vállalkozása, ami meglepő módon hobbi projektnek indult. Korábbi üzletei közül az első kettőt egyszerűen továbbadta, a két ezt követő webshopját pedig értékesíteni tudta. „Az összes vállalkozás ötletemet úgy kezdtem, hogy fogtam egy papírt, és leírtam, hogy mire van szükségem. A VOIZ-nál ez három elemből állt. Egyik elem abból adódott, hogy rengeteget olvastam. Kiszámoltam, hogy 6-7 óra alatt el tudok olvasni egy könyvet. Viszont reggelente az irodám felé, illetve délután hazafelé a kocsiban hétfőtől péntekig pont egy könyvet meg tudnék hallgatni. Tehát ezt a projektet igazából magamnak akartam hobbiból. Aztán a megtakarításaimat befektettem ebbe a bizniszbe, ami hobbiból egy komoly szintre érett”- meséli Norbert, akinek a másik elvárása az volt a cégével kapcsolatban, hogy digitális legyen, amit a világ bármelyik pontjáról üzemeltetni tud. Azért tud most a VOIZ mellett egy évben 3-4 hónapot utazgatni, mert igazából mindegy, hogy honnan dolgozik a vállalkozásán. A harmadik elvárása pedig az volt, hogy ne legyen “lejáró szavatosságú” a termék és legyen könyvekkel kapcsolatos. „Amíg ezeket leírtam a célfüzetembe egyik reggel, egyszer csak összeállt a VOIZ ötlete. De hát akkor ez egy teljesen lehetetlen dolognak tűnt. Se a könyviparhoz nem értettem, se a szoftverfejlesztéshez. Az, hogy az ekereskedelemben volt tapasztalatom, itt nem számított. Teljesen nullán voltak itthon hangoskönyvek, ki kellett dolgoznunk a gyártást. Föl kellett építenünk egy stúdiórendszert. Meg kellett találnunk a felolvasókat, akik ma már több mint 100-an vannak” – mondja Norbert, aki hisz abban, hogy abba az irányba haladnak az emberek gondolatai, ötletei, amely irányba fókuszál.
Egy erős vízióra van szükség
Az agyban lévő retikuláris, más néven hálózatos rendszer stimulálásával Norbert szerint lehet befolyásolni tudatunkat: „minél többet nézel egy vágyott autót a szalonban, hirtelen azt fogod érzékelni, hogy tele van a város olyan kocsikkal, amit te szeretnél. Egyébként az autó addig is ott volt, de ahogy az agyadat ráállítod, azaz tudatosan beadod ezt a szűrőt, akkor jobban észre fogod venni azokat a dolgokat a valóságban, ami segít a céljaid elérésében. Én egyszerre mindig csak egy célra fókuszáltam. Hiszem, hogy a dolgok a semmiből tudnak kirajzolódni. A lényeg, hogy el merjek kezdeni dolgokat. El kell menned a sarokig, és majd, ha elértél a sarokhoz, akkor onnan ellátsz a következőig. Lépésről lépésre. El kell merni kezdeni dolgokat úgy is, ha nem látod a végeredményt. Ehhez kell, hogy legyen egy pontos víziód, aminek nem szabad napról-napra elkopni a fejedben.” Norbert szerint a vízió kergetése közben fontos figyelni azt, hogy jó irányba haladnak-e a dolgok. A zsákutcákat látva el kell dönteni, hogy abbahagyjuk az álmok kergetését, el kell-e vágni a veszteségeket, vagy pont, hogy kitartóan menni kell tovább. Hogy mi a határ az őrültség és a józan megfontolás között? Norbert elsősorban a megérzéseire hagyatkozik, de nagyon fontosak hogy ezt az adatok is alátámasszák.
Indulási nehézségek
A VOIZ indulása is bőven tartogatott olyan kihívásokat, mely a kevésbé elhivatott vállalkozókat rég a bezárásra ösztökélte volna, de Norbert kitartott. „Teljesen új iparágra kellett belépni és ez óriási pénzt nyelt el a legelején. Nem akartam a partnerek elé állni egy szimpla ötlet leírással, hanem már egy prototípust szerettem volna felmutatni. Ezért elkezdtem belepumpálni a pénzt a cégbe, hatalmas energiát mozgósítottam és mikor az erőfeszítéseknek hála már egész jól állt az app, akkor tudtam meg, hogy két dolog miatt megvalósíthatatlan az a biznisz, amit elképzeltem. Az egyik ok a könyvszakma sajátos működéséből adódik. Mindenki a nyomtatott könyvek kiadói jogait vette meg az amerikai jogtulajdonosoktól és senki nem birtokolta az audio kiadási jogokat. Gyakorlatilag ennek a területnek nem volt meg a jogi környezete sem Magyarországon. A másik súlyos problémát, amivel szembesültem a hangstúdiók árajánlatai jelentették, hogy egy millió forintra kalkulálták egy hangoskönyv gyártását. Én meg már ott álltam több tízmillió forintot belerakva egy applikációba, ami hangoskönyv hallgatásra lett fejlesztve. Itt beadhattam volna a kulcsot, de én végig hittem a VOIZ-ban, és azt a megérzést követtem, hogy ez jó lesz, ezt meg akarom csinálni.” A kihívások nem törték le Norbertet és tovább biztosította a cég finanszírozását, annyira, hogy „a végén mindenem belement ebbe a cégbe”. Először kidolgozta, hogy miként tudja csökkenteni a hangoskönyv gyártásának költségét, majd jöttek a tárgyalások a könyvkiadókkal. Ez nagyon nehéz volt, mert a kiadók nem voltak hajlandók felbontani a szerződéseiket és több tíz millió forintot invesztálni audio jogdíjakba: egy olyan piacra, ami nem létezett. „Az első 150 könyvet úgy tudtam elérni a HVG-nél és a Bagolyvár kiadónál, hogy egyedül az motivált, hogy ezt most már végig kell vinni mindenáron. Őrültnek tetsző ajánlattal álltam elő, hogy az első 150 hangoskönyvet kifizetem saját pénzből, nem kérek érte semmit, csak gyártsuk le és hozzanak kiemelkedő hallgatói számot. Tudtam, hogy a kiadók venni fognak maguktól is jogokat, és invesztálnak a területbe, hogyha majd lesz erre piac és lesznek vásárlók. A vásárlók meg azt mondták, hogy adnának pénzt a tartalomért, de még nincsenek hangoskönyvek. Én meg ott álltam középen. Ez egy elég melós időszak volt, átverekedni mindezen, de végül is megoldottuk a gyártást, felépítettünk egy stúdiórendszert, vettünk stúdiófelszereléseket, kihelyeztük home office-ba a színészeknek, megvettük az összes lyukas szabadidejüket, és gyakorlatilag beletanultunk a hanganyag gyártásba is. És lett 150 címünk, amit fel tudtunk pakolni a virtuális polcra. Egyébként most ott tartunk, hogy 1500 könyvet gyártottunk le az elmúlt pár évben is tizennyolcezer darab hangoskönyvet adtunk el az előző hónapban” – meséli Norbert.
Amikor egy üzlet beindul
Mindez még a podcastok elterjedésének időszaka előtt történt: egy nem létező piacot építettek föl Magyarországon. A hangoskönyv terület a könyvpiac legdinamikusabban növekvő üzletága világszerte. Bizonyos országokban a teljes könyveladás közel 40%-a már a hangoskönyveké. Világszerte nagy növekedési potenciál van bene, míg a print könyvpiac stagnál évek óta. A jelenség főbb mozgatórugója, hogy az embereknek kevesebb idejük van olvasni, és könnyebb meghallgatni egy könyvet. Illetve a két műfaj teljesen más abból a szempontból, hogy esténként az ágyban ülve koncentráltan olvasunk, míg a vezetés közben meghallgatott podcast, vagy hangoskönyv teljesen más erőbefektetést jelent. „Iszonyatosan nagy sikerélménye van a felhasználóinknak, akik havi másfél-két könyvet is tudnak meghallgatni a takarítás, kutyasétáltatás közben, vagy az autóban közlekedve a dugóban. Szól a könyv, és pillanatok alatt összejön a 7 óra, ami egy könyv hanganyagának átlagos hossza. Nagyon gyorsan haladnak, pörögnek a könyvek és ez üzletileg nagyon izgalmas a kiadóknak is, mert így nagy a forgási sebessége a címeknek. Tehát a digitalizáció nagyon fölgyorsítja és könnyebbé teszi a tartalomfogyasztást” – mondja Norbert, aki szerint a VOIZ előfizetéses üzleti modellje is a sikerük egyik titka.
Előfizetéses modell titkai
Olyan rendszert akartak építeni, ahol az előfizetők lemorzsolódása a lehető legalacsonyabb. Ehhez igyekeznek folyamatosan fejleszteni a szolgáltatásukon, illetve szüntelenül töltik a friss tartalmat a felületeikre. „Nálunk a tartalom a kulcs. Az egyik legfontosabb, hogy tudom-e az új bestsellereket, a jó címeket hozni, azaz, hogy megállás nélkül frissüljön a tartalom. Mértük, hogy miért mondják le az emberek az előfizetéseket, és nagyon sokan azért, mert úgy érzik, hogy nem használták ki. Ezért nekünk nagyon fontos az új felhasználók rávezetése a folyamatos hangoskönyv hallgatásra – ezt más néven onboardingnak is hívják. Regisztráció után megtanítjuk az applikáció használatára, könyveket ajánlunk neki és megpróbáljuk kiépíteni, hogy a napi rutinjába bekerüljön a szolgáltatás. Azt látjuk, hogy nagyon sok előfizetőnk konkrétan rajongója a VOIZ-nak. Érkeznek az ügyfélszolgálatra a levelek, hogy függő lettem. Például, ha a fizetés valamiért nem történik meg és törlődik az előfizetés, mondjuk mert lejár az előfizető kártyája és nem frissítette az adatait, akkor rögtön érkezik hozzánk a panasz, hogy azonnal állítsuk vissza a fiókját, mert nem tudja hallgatni a könyveinket”- meséli büszkén Norbert.
Digitális vállalkozást építenek
Norbert eredeti víziója között az is szerepelt, hogy digitális bizniszt építsen, amit a világ bármelyik pontjáról üzemeltetni tud. Emiatt a kezdetektől fogva a teljes automatizálásra törekedtek, így érték el azt, hogy 250 millió forintos árbevételt négy fővel tudták realizálni, ami kimagasló adat az egy főre eső árbevételt tekintve. „Ez főleg a digitalizációnak köszönhető. Kezdjük ott, hogyha én feltöltök egy könyvet a backendünkbe, akkor automatikusan létrejön a weboldalon egy landing oldal, automatikusan legenerálunk egy kedvcsináló minta anyagot a könyvből, ami föltöltődik automatikusan a Youtube-ra. Ilyen egy alapfolyamat nálunk. Minden folyamatunkat trellóban dolgoztunk fel, és folyamatosan csiszolunk rajtuk. Itt minden munkatársnak megtalálható a személyre szabott folyamata. Reggel felnyitom a laptopot, megnézem a trellót, és látom az összes ügyet, hogy mi hogy áll.” – mondja Norbert, aki szerint ezt csak rugalmasan, agilisan lehet elérni. „Az agilis azt jelenti, hogy csinálsz valami kis apró, működő pici egységet, elkezded tesztelni, és ahhoz pakolgatod hozzá, teszteled, ami működik, azt javítod, ami nem működik. Amikor valaki kitalálja a halálcsillagot, hogy ez lesz az automata cégem, és nekiáll megvalósítani, az soha nem fog működni. Folyamatosan keresni és nézni kell, hogy hol tudod optimalizálni a rendszert. Az is konkrétan célom volt, hogy egy teljesen fehér céget akarok, minden pénzt digitálisan jön be, minden szerződésünk, e-szerződés, nincsenek papírszerződéseink, nincsenek papírszámláink. Van irodánk, de kéthetente csak egyszer jövünk be, mert mindenki tudja otthonról is intézni a feladatait, mert jók a folyamatok” – vázolja Norbert.
Folyamatok kialakítása a kulcs
Norbert nem szereti startupnak hívni a VOIZ-t, bár annyi hasonlóságot lát, hogy a startupok nemkülönben egy nem létező piacra mennek be és menet közben próbálják kitapogatni az üzleti modellt, hogy mi működik, mi nem. Norbert szerint ez nagy kihívást jelentett a digitális vállalkozás építésekor, mert a digitalizáció alapja a folyamatok ismerete, viszont egy folyamatosan modellt, fogódzópontot kereső cégnél nehéz kész folyamatokkal dolgozni. „Az első 50 szerződésünk közül nem volt két ugyanolyan. Készítettünk egy sablont arra, hogy milyen lenne egy jó szerződés, és kiderült, hogy egyik szereplő ezt akarja, a másik azt. Ez azt is jelentette, hogy nem ismerjük a piacot, és menet közben tanultunk mi is az ügyfelektől folyamatosan, ami nem mellesleg oda-vissza tanulás volt, hisz gyakran ők is akkor találkoztak először a hangoskönyvek világával. Ugyanezt jártuk végig a szoftverfejlesztés vonalán, a pénzügyi vonalon és a gyártásnál is. Egy hagyományos cégnél olyan kristálytiszta folyamatok vannak, hogy egy A4-es munkaköri leírást kapsz arról, hogy mit és hogyan kell csinálnod. Én pedig ezzel szemben olyan embereket keresek magam mellé, akiknek azt tudom mondani, hogy oldd meg ezt és azt a kihívást, sablon nélkül, de úgy, hogy közben, amikor az első problémával találkozol, gondold át azt, hogy nem megyünk bele még egyszer ebbe az utcába, tehát hogyan tudunk folyamatot építeni rá. Az egyszer kijárt megoldást rögzítjük, hogy másodjára már a kialakított folyamaton tudjunk végig menni” – mondja Norbert. Erre annyira odafigyelnek, hogy kéthetente tartanak egész napos tervezős alkalmat, amikor összejönnek és átbeszélik a tapasztalatokat, ötletelnek jobb megoldásokon. „Kipróbálunk valamit, megnézzük, mi az eredmény, javítunk rajta.” Mindenről folyamatokat próbálnak kialakítani, hogy ne esetleges megoldásaik legyenek.
Erős és elhivatott csapattal lehet hatékonyan dolgozni
A cégnél teljes transzparencia van, minden kolléga látja az összes árbevételt, látja, hogy milyen árrést termel a cég, és Norbert el is magyarázza a munkatársaknak, hogy „melyik szám mutatja a profitot, és ha ez a szám fölmegy, akkor mindannyian többet tudunk keresni, és nálunk nem titok, hogy mennyi az árrés, hogy mennyit keresünk. Mindenki látja ezeket az iránymutatókat az admin rendszerünkben.” Norbert nagyon hisz abban, hogy erős csapatot kell építeni. Ezért nagy figyelmet szentel a kollégáira, hogy megtudja mi a személyes céljuk, az életében hova akar eljutni, mit teszi boldoggá. Feladatának érzi, hogy megpróbálja összehozni azt, hogy a cég és a munkatárs személyes célja összeérjenek. „Mert akkor, hogyha ő sajátjaként fogja akarni a sikert, akkor ugyanolyan elhivatott lesz, mint a tulajdonos és ez nagyot dobhat a hatékonyságon.”
A cikk a Bizalmi kör együttműködésével valósult meg.
Szerző:
Varga Zsuzsanna – Hello Biznisz szerkesztőség
