Szigetlaki Zsolt több sikeres startup vállalkozás alapítójaként 20 éve foglalkozik IT-projektek menedzselésével és szoftverfejlesztéssel. Igazi kreatív, feltaláló alkat, jelenleg is számos különböző projekten dolgozik és mellette tehetséges fiatal vállalkozókat mentorál. Vele beszélgettünk többek között arról, hogyan találhatjuk meg a sikerélmény mellett a boldogságot is a munkánkban.
Az utóbbi időben két legújabb projektjére koncentrál, az egyik a nemzetközi terepen is egyre népszerűbb YAW VR mozgás szimulációs szék, amely a mozgás által még életszerűbbé és élvezetesebbé teszi a videojátékokat, a másik a ’Tell me tales’ applikáció, amely a szóban elmondott meséket 3 dimenziós, animációs film formájában kelti életre. „Azért kezdtem el kifejleszteni ezt az appot, mert izgatott, hogyan lehet megvalósítani egy ilyen összetett feladatot. Másrészt arra is kerestem a megoldást, hogyan lehetne a gyerekeket újra bevonni a mesehallgatásba és az olvasásba.” – avat be a kezdetekbe Szigetlaki Zsolt. Ezt a projektet azért érzi fontosnak, mert ő is egyre inkább azt tapasztalja, hogy a gyerekek kezdenek elfordulni a történetmeséléstől, ami pedig sokkal inkább fejlesztené a verbális, a logikai képességeiket, a kreativitásukat, mint a filmnézés, amely csak passzív szereplővé teszi őket.
„Úgy éreztem, ha nem állok neki, akkor valaki más majd megcsinálja.”
Olyan terméket szerettek volna létrehozni kollégáival, ami a közös mesélések élményét nyújtja a gyerekek számára, egyúttal megadja nekik azt a vibráló, interaktív, izgalmas világot is, amit már megszoktak. Szerencséjére, ahogy fogalmaz, kezd a technológia eljutni oda, hogy az aktuálisan kimondott szöveg ténylegesen, azonnal animációvá alakulhasson. „Pár éve kezdtem el ezzel az ötletemmel intenzívebben foglalkozni, mert úgy éreztem, ha nem állok neki most rögtön, akkor valaki más majd megcsinálja.”- eleveníti fel a kezdeti motivációját Zsolt. Először egy egyszerű prototípust készítettek el, amivel bejelentkeztek befektetésért a Hiventures-höz és az Intellitext Accelerátorhoz. Az inkubációs programból összesen 65 millió forintos tőkét kaptak, így el tudták kezdeni a programozást, ami körülbelül egy évig tartott. Egy Grimm szerű mesevilágot építettek fel kastéllyal, faluval, erdővel, sárkánnyal, boszorkánnyal, királyokkal. Mindez óriási kihívás volt a fejlesztőcsapat számára, hiszen mobileszközön kellett megjeleníteniük egy szinte végtelenített teret. A projektben kiemelten fontos volt számukra, hogy a résztvevők hatékonyan tudjanak kommunikálni egymással és validak legyenek a rendelkezésre álló információk. Éppen ezért a csapatkommunikációra, dokumentumok megosztására, az összehangolt munkavégzés kereteinek megteremtésére a Google felhő alapú eszközeit használták. Klasszikus értelemben vett számítógépes programot nem igazán vettek igénybe. „Ez nem csak kényelmes, de praktikus is. Minden adat, információ, dokumentum a felhőben van és persze ezek feldolgozásához is felhő alapú eszközök állnak a rendelkezésünkre. Ha például külföldön vagyok és épp nincs nálam laptop, akkor is könnyen meg tudok oldani akár egy gyors prezentációt is.” – ecsetelte a szakember a digitalizáció legújabb előnyeit.
„Dolgoztunk rajta háromnegyed évet, aztán a kutyának se kellett.”
Amikor a termék elkészült arra számítottak, hogy viszonylag gyorsan sikeres lesz, de az ún. ’hógolyó effektus’ elmaradt. Viszont amikor kicsit később Londonban egy oktatási kiállításon vettek részt, a tanárok körében már óriási érdeklődést keltett az új lehetőség. Rendkívül hasznos eszköznek tartották a Tell me tales appot a gyerekek motiválásához, az olvasáshoz a beszédhez, így most a csapat azon dolgozik, hogy az alaprendszerből kialakítsanak egy oktatási alkalmazást is. Zsolt úgy véli egyébként, hogy a startup világának az az egyik nagy csapdája, hogy az ember körül van véve hatalmas sikerekkel, közben meg egyetlen sikeres projekt mellett ott van megszámlálhatatlan bukott vállalkozás is, amelyben a munkatársaknak adott esetben több éves munkája fekszik: „Arról senki nem beszél, hogy az igazán nagy startup sikerek közelítik a lottó ötös kategóriát!” – tette hozzá. Úgy véli a sok-sok munka mellett a szerencsének, a ’jókor jó helyen’-nek is fontos szerepe van, nem csak a kemény munkának és a jó ötletnek. Ő is nagyon inspirálónak és izgalmas feladatnak tart olyasmit létrehozni, ami másoknak is tetszik, de tudja, hogy ez nem mindig jön össze. Az öccsével közösen nekik is volt egy vállalkozásuk, betonból készült domborműveket készítettek ősi állati lenyomatokkal. Meggyőződésük volt, hogy ez nagyon sok embernek fog tetszeni. De nem így lett: „Dolgoztunk rajta háromnegyed évet, aztán a kutyának se kellett!” – elevenítette fel a tanulságos esetet a vállalkozó. Úgy gondolja, mindezek ellenére, hogy bármibe is fog az ember, ha jól átgondolja, kitartó es alázatos marad, és nem gondolja, hogy ő találta fel a spanyolviaszt, akkor gyakorlatilag sikerre van ítélve, maximum nem váltja meg a világot. Egy korábbi beszélgetésben szó volt arról, amit ő is így gondol, hogy a sikeres cégek alapvető ismérve, hogy az ember kitart az elképzelése mellett és nagyjából semmi mással nem foglalkozik csak azzal: „Egyszer egy nemzetközi befektető mondta nekem, hogy általában a legsikeresebb cégei a legunalmasabbak is egyben!”
„Néha sajnálom, hogy aludnom kell, mert annyira izgat, amit éppen csinálok.”
Úgy véli, ő nem egy klasszikus menedzser alkat, ami szerinte elég nagy probléma, ha az ember menedzserkedik. Álmodozó stratégának tartja magát, de épp ezért mindig próbál maga mellé olyan embereket keresni, akik képesek az üzleti, illetve operatív részét végigvinni a dolgoknak. „Az a típus vagyok, aki szereti az izgalmat, akinek az a legélvezetesebb rész, amikor a koncepcióból termék lesz. A probléma az, hogy ott el is vesztem az érdeklődésemet és már mennék is a következő projektre. De nyilván ezt nem teheti meg az ember...”- magyarázza Zsolt. Úgy véli, ez neki is egyfajta tanulási folyamat, hogy végigvigye, amit elkezdett és teljes mellbedobással menedzselje hosszú távon. Hiszi, hogy az embernek meg kell őriznie az alázatát, még akkor is, ha jönnek a eredmények, mert a siker egyik kulcsa az, hogy mindig képesek legyünk kételkedni saját magunkban, és meghallgatni mások véleményét is. Emiatt is törekszik rá, hogy ne vegye túlzottan komolyan a munkát, hogy ne a túlélésről szóljon számára minden, hanem hogy jól is érezze magát a bőrében. A pénz, elmondása szerint, kevésbé motiválja, sokkal inkább az, hogy minden nap örömmel keljen fel és menjen be dolgozni. Előfordul, hogy még azt is sajnálja, hogy aludnia kell, mert annyira izgatja az, amit éppen csinál. Így ezzel a hozzáállással viszont eléri, hogy ha esetleg egy-egy projektnél nincsenek is nagy anyagi sikerek, akkor is elégedett és boldog tud lenni. Mostanában, az ötvenhez közeledve még inkább fontosnak tartja, hogy olyan munkája legyen, amit igazán élvez: „Én ’ahhoz vagyok szokva’, hogy harminc éves vagyok, nem ahhoz, hogy ötven! Harmincévesen még ’halhatatlanok vagyunk’, de ilyenkor már rájön az ember, hogy nem egy végtelen történet ez az egész.” – avat be a gondolkodásmódjába. Mindenkinek azt javasolja, hogy találja meg azt, ami valóban inspirálja őt és hagyja ott, amit kényszerből csinál, mert egyszer csak azt fogja észrevenni, hogy a játék véget ért és nincs több pálya…
Szigetlaki Zsolt tippjei azoknak, akiket hasonló álmok és célok hajtanak:
- Higgy abban, hogy ha van egy jó ötleted és kellőképpen elszánt vagy, akkor az megvalósítható!
- Ne titkolózz! Mondd el minél több embernek, amit kitaláltál, hogy visszajelzést kapj arról, mások szerint is jó-e az ötlet. Aki először hall valamilyen újszerű termék- vagy szolgáltatáskoncepcióról, az sokkal objektívebben tudja megítélni annak életképességét, mint az, aki már rengeteg bástyát felépített az ötlete igazolása köré.
- Gondold át, hogy valóban vállalkozónak születtél-e! Kétféle embertípus van: az egyik bírja a stresszt, a bizonytalanságot, a másik viszont menekül előle. Csak azért, mert vállalkozni klassz dolognak tűnik, ne kezdjen bele senki! Alkalmazottként is lehet nagy karriert befutni.
- Keress társakat a vállalkozáshoz! Jóval nagyobb esélyeid vannak, ha másokkal együtt mentek az úton.
- Hacsak nem valami nagyon speciálisan magyar vagy helybeli projektről van szó, akkor már az induláskor nemzetközi szinten gondolkodj! Sokkal nagyobb az esélyed a sikerre!
Szerző:
Mekis Csilla – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
