A Sharity app újraírja az adományozási gyakorlatot, avagy miért éri meg egy alapos kutatásra építeni a vállalkozást?

Olvasási idő 7 perc

Időnként úgy tűnik, nagyon jók vagyunk a segítségnyújtásban, de sajnos, ha az éves átlagot nézzük, akkor magyarok a lista vége felé kullognak a Világ Jótékonysági Indexén (World Giving Index). Két, a saját területükön sikeres, a nagyvállalati közegben is nagyon járatos filantrópot nem hagyott nyugodni ez a tény, és közel 5 év munkájával előrukkoltak egy minden tekintetben végiggondolt, újszerű adakozási megoldással. Az elsőre a legvonzóbb tulajdonsága a Sharitynek, hogy azon keresztül olyanok is adakozhatnak, akiknek nincs miből. A Sharity CEO-jával, Dr. Bársony Farkassal beszélgettünk. 

Dr. Bársony Farkas és későbbi sharitys cégtársa, Dr. Bujdosó Arnold egy jótékonysági szervezeten keresztül találkoztak. Akkor már mindkettőjük sok évre visszamenőleg aktív volt a segítségnyújtásban, behatóan ismerték a terület összes szereplőjét. Az alapítványokat, akik pénzt gyűjtöttek, a cégeket, akik külső és/vagy belső indíttatásból támogatták őket, és a magánszemélyeket, akik szívesen adtak. Nem voltak feldobva a tapasztalataiktól. „Józan paraszti ésszel tudtuk, hogy mik lehetnek a problémák, de azt gondoltuk, hogy ezt valahogy validálni kéne, ezért készíttettünk egy tanulmányt” – meséli Dr. Bársony Farkas. Ráadásul nem is akárkivel. Az egyik legnagyobb könyvvizsgálói és adótanácsadói céget, a Big4 (a legnagyobb négy tanácsadó cég) egyik tagját kérték fel erre a feladatra. Az eredményből részletekbe menően kiderült, hogy milyen tényezők okozzák a magyar adományozási kultúrában a nehézségeket: 

  1. Az adományozás rendszere átláthatatlan, nincs transzparencia. Nem tudjuk pontosan, hogy hova fut be a pénzünk, mire használják fel az alapítványok.  
  2. Ezzel szoros összefüggésben egyaránt nagy a bizalmatlanság az emberekben és a cégekben. Utóbbiak például hajlandóak lennének adakozni, de gyakran hiányzik a bizalom, és a cégnek nincs erőforrása, hogy utánanézzen minden jótékonysági szervezetnek. Mások hamis vagy valós biztonságérzet miatt a nagy szervezeteknek adják a támogatást, így nagyon sok kisebb jótékonysági szervezet nem fér hozzá ezekhez a céges forrásokhoz. 
  3. Nehézkes az adományozás – fejlettebb technológiára, az egyszerű, gyors („pár kattintásos”) adományozásra lenne szükség
  4. A magánszemélyek szintjén nagyon sokan vannak, akik adnának, de nincs nekik miből.  

„Végigböngésztük a tanulmányt, definiáltuk a problémát, és elhatároztuk, hogy belevágunk. Még nem tudtuk, hogy pontosan mi lesz a termékünk, szolgáltatásunk, de a céljainkban biztosak voltunk: 

  • egyrészt általánosan javítani a hazai adományozási kultúrán,  
  • másrészt átláthatóbbá tenni ezt a területet, hogy a bizalom megerősödésével a nagyvállalatokban és az erős közép-és kisvállalatokban nagyobb legyen az akarat és a hajlandóság, hogy jótékonykodjanak – magyarázza Bársony Farkas. „A Sharity egyértelműen a mi szerelemprojektünk. De azt nagyon fontosnak tartom, hogy ha belevágunk egy vállalkozásba, az egy valóban létező problémára keressen és hozzon megoldást” – teszi hozzá. 
Hogyan működik az applikáció? 

Regisztrálunk az appba. Kiválasztunk egy szimpatikus ügyet, jótékonysági szervezetet. Eldöntjük, hogy pénzzel (átutalással) vagy pénz nélkül támogatnánk őket. Ha az utóbbit választjuk, akkor megnézünk egy hirdetést, és már meg is van a támogatás. Ez minimum 10 forint a mi oldalunkról jelenleg, amit a reklámozó cég utal el az alapítványnak. (A reklámozó cégeknek van még egy reklám díjuk is a Sharity felé, ez most megtekintésenként 5 Ft+ÁFA. A Sharity kiköti, hogy a hirdető cégeknek az 5 Ft-nak minimum a dupláját kell adniuk a támogatott szervezetnek (persze adhatnak többet is a cégek). Felhasználóként a Sharity profilunkban láthatjuk, hogy hányszor, mennyi pénzzel, kiket támogattunk.  

Elengedték az első jó ötletet 

Érdekesség és egyben szintén fontos tanulság, hogy eredetileg másmilyennek képzelték az alapítók a Sharityt. „Az elején nem arra fókuszáltunk, hogy azok is tudjanak adományozni, akinek nincs miből, hanem a hűségkártyákat vettük elő. Ma már minden shopnak van hűségkártyája, amire szorgalmasan gyűjtjük a pontokat, viszont csak kevesen használjuk fel az összeset. Mi lenne, ha ezeket a pontokat vonnánk be, és fordítanánk jótékonysági célra? – tettük fel a kérdést. A cégek részéről megvolt erre a nyitottság, viszont a legtöbbjüknél ez hosszadalmas fejlesztéseket igényelt volna, túl sok volt az akadály. Elengedtük ezt az ötletet. Nekem meggyőződésem, hogy néha a legnagyszerűbbnek tűnő ötletektől is képesnek kell lenni elszakadni, betenni a fiókba. Mi is továbbgondolkoztunk azon, hogy hogyan lehetne értéket teremteni pénz nélkül. Így jött a reklámnézés. Magyarországon mi vagyunk az egyetlen ilyen app, világszinten sem találtunk azonosat ezzel a beépített tartalommal, különösen benne a reklámnézéssel való adományozást, de nem találkoztunk igazoltan az átláthatóságot ilyen szinten biztosító szoftverrel sem” – tudjuk meg a Bársony Farkas CEO-tól. 

Nem véletlen, hogy a Sharity bekerült a 2020 TOP100 magyar innovációk közé. Abban is egyediek, hogy nem vesznek le az adományból (nekik a reklámozó fizet), így az üzleti modell passzol az üzenethez. „Nem indultunk be arra, hogy az adományból csípjünk le. Minket az motivált, hogy találjunk egy olyan megoldást, amiben az adományhoz nem kell hozzányúlni” – mondja még a CEO. 

Kreatív adománygyűjtés 

A felhasználók száma jelenleg 2500 körüli, körülbelül 25 regisztrált civil szervezet van fent a platformon és folynak a tárgyalások még további 20-szal. A cégek, egyéb jogi szervezetek (több kamarával is kötöttek már együttműködést) részéről is van érdeklődés. Nemrégiben a Synlabbal fogtak kezet. Az egészségügyi magánszolgáltató ráadásul nemcsak reklámoz a felületen, hanem egy játékot is indított: év végéig 100 adományozónak ajánlj fel egy általános állapotfelmérési kivizsgálást. Egyértelműen kihívás a Sharityinek, hogy a márkát még kevesen ismerik. „A felhasználók akkor jönnek, ha van kit támogatni, az alapítványok, ha van elég felhasználó, a cégek pedig, ha mind a felhasználók, mind az alapítványok száma nagy” – mesél a „róka fogta csuka” helyzetről Majsai Richárd, aki Sharity teljes körű marketingstratégiájáért felel.  

A márkabevezetésnél ők is tartalommarketinggel indultak és igyekeznek edukatív irányba elvinni az embereket: blogolnak, videót készítenek, közösségi médiás posztokat írnak, és felvették a kapcsolatot influenszerekkel. Többek között Dr. Csisztu Zsuzsa sportújságíró, műsorvezető, Adámi Zsanett paralimpikon úszó, az egyik legnépszerűbb tiktoker Hollósi Jázmin is csatlakozott hozzájuk. „A nagykövetek nemcsak ajánlják, hanem elmondják, hogy hogyan működik a platform. Ez annak is köszönhető, hogy nagyon örültek a megkeresésnek, mert többségük régóta szeretett volna nyitni a jótékonykodás felé, csak nem akart egyetlen alapítvány arca lenni. Nálunk lehet Sharity nagykövet vagy a Sharityn belül egy terület (pl. állatvédelem) képviselője is. Ez a megoldás sokakkal rezonál” – mondja Majsai Richárd. De a Sharity nyitott újszerű együttműködések felé is. A Traumlive-Győri Filmharmonikus Zenekar júniusi koncertjén az app segítségével lehet majd kiválasztani az est ráadás számát és egyben támogatni szervezeteket. 

„A mostani kettő mellé tervezünk még egy adományozási lehetőséget az appban: QR-kód és egy fintech megoldással egy adott termék jótékonysági árrése a felhasználó saját Sharity Wallet-ében landol. A Synlabbel már meg is állapodtunk, hogy a következő áremelésük már úgy lesz kommunikálva, hogy az új árakban benne lesz egy jótékonysági árrés is” – meséli örömmel Bársony Farkas.  

A Sharity alapítóiról röviden 

Dr. Bujdosó Arnold ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. A közbeszerzési eljárásokban szerzett tapasztalata jelentős szereppel bír az adományozások átláthatóságát biztosító pénzügyi-jogi garanciák kialakításában. Alapítója és felügyelő bizottsági elnöke a Győztesek Egyesületének, amely jótékony célú közhasznú szervezetként a daganatos betegségből gyógyult gyermekek részére szervez sporteseményeket, így a közhasznú szervezetek működésében, finanszírozásában is rendelkezik ismeretekkel. 

Dr. Bársony Farkas MBA, LL.M., pénzügyi jogász – jelenlegi tanácsadói és vezetői tevékenysége (KONDOR Global BM és Sharity Zrt. CEO) mellett az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke (2016-2020) jelenleg is az AmCham Igazgatóságának tagja, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja (2016-2021), elkötelezett, következetes híve és támogatója az innovatív megoldásoknak a legmodernebb technológia felhasználásával. A több mint 20 éves multinacionális (GE) és ’Big 6/4’ tanácsadói (AA, PwC) vezetői tapasztalata nagyon sokat jelent minden innovatív kezdeményezésnek, amelyhez szakmai és vezetői támogatását nyújtja. 

Szerző:
Kandó Eszter – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Átlag értékelés / 5. Összes értékelés:

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.