Egyetlen cégvezető és vállalkozó sem dőlhet hátra, hiszen napjainkban a vállalkozások működését veszélyeztetve talán soha nem látott sebességű és mértékű változásokkal szembesülhetnek akár egyik percről a másikra. Az üzleti túlélés érdekében növekedési gondolkodásmódra, a változásokhoz való nagyfokú alkalmazkodó képességre, kreativitásra és cselekvőképességre van szükség vezetői és munkatársi szinten is. Gál É. Beáta változás- és válságmenedzsment szakértővel vettük végig a sikeres válságkezelés legfontosabb lépéseit.
A VUCA világ – amiben a változékonyság és bizonytalanság, a bonyolultság, illetve a többértelműség egyszerre van jelen – az üzleti-gazdasági élet szereplőit is kihívások elé állítja. Manapság valamennyi cégvezető és vállalkozó napról napra szembesül az egyre gyorsabb és kiszámíthatatlanabb változásokkal, a különböző piacok és versenyhelyzetek komplexitásával, a szituációk többértelműségével, amelyek értelmetézése egy ponton túl szinte lehetetlen küldetéssé válik.
Ugyanakkor az eső szidalmazása nem vezet pozitív eredményre, ezért érdemes elővenni a már jó előre bekészített esernyőt vagy esőkabátot. Például a krízisek kezelését jelentősen támogathatja egy, már korábban megalkotott válságkezelési terv is: egy olyan átfogó stratégiáról van szó, ami többek között tartalmazza az adott vállalkozás működésére kockázatokat jelentő eseményeket és helyzeteket, az azok teljesülése esetén megtenni szükséges lépéseket, a külső- és belső kommunikáció alapjait, vagy a szükséges erőforrások mértékét. Tehát egy bizonytalan és krízisekkel terhelt működési környezetben a preventív gondolkodás kiemelkedően fontos, ahogyan a vezetők és munkatársak legfőbb törekvése is az agilis működés, illetve a gyors változásokhoz és a bizonytalanságokhoz való nagyfokú alkalmazkodó képesség növelése és erősítése kell legyen. Ezek nélkül a vállalkozást érő konkrét gazdasági-pénzügyi kihívásokra nem lehet jó válaszokat adni.
Nem lehet hátradőlni, szárazon kell tartani a puskaport
„Az üzleti világ minden szereplőjének úgy kell élnie minden egyes nap, hogy szárazon tartják azt a bizonyos puskaport, mert a nyugodtabb időszakok ellenére a krízisek, válságok törvényszerűen bekövetkeznek” – hívta föl a figyelmet napjaink egyik legfontosabb alapigazságára Gál É. Beáta, a Változás- és válságmenedzserek Országos Egyesületének (VOE) alelnöke, KKV- és családi vállalkozás specialista. A több évtizedes tapasztalattal is bíró cégvezető, vállalkozó szerint a krízisek kialakulása mögötti okok rendkívül összetettek és nem is annak bekövetkezte a kérdés, hanem hogy az mennyire és hogyan érinti a vállalkozásokat s hogy azok milyen módon reagálnak a helyzetre. Ami biztos: a felkészültség, a rugalmasság és kreativitás nagyban növeli a vállalkozások, cégek túlélési esélyeit.
Honnan jöhetnek a krízisek?
A krízisek egyaránt érkezhetnek kívülről és belülről. A kívülről érkező fenyegetések egyre gyakrabban és gyorsabban jelennek meg; többek között ilyen volt a Covid-járvány, illetve a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború. „Ezek az események jelentős mértékben érintették és érintik a vállalkozásokat” – tette hozzá Gál É. Beáta. A jelenlegi turbulens gazdasági helyzetben a felkészültséghez kiemelten érdemes odafigyelni a vállalkozás szűkebb és tágabb környezetére. „Ugyanakkor a belülről érkező krízisek kialakulása mögött az esetek többségében az emberi tényező húzódik meg” – hívta fel a figyelmet a válságmenedzsment szakértő. „A válságok hetvenhét százaléka lassan, míg huszonhárom százalékuk hirtelen alakul ki” – idézett egy elemzést. A lassan kibontakozó kríziseket minden esetben megelőzik a figyelmeztető jelek, amikről a menedzsmentek több mint kétharmada nem vesz tudomást vagy a tagadást választva szintén a passzivitásba vonulnak. „Vagyis hiába látják, hogy egy-egy területen probléma várható, nem tesznek ellene semmit” – árnyalta a képet a szakember. Ugyanakkor a belső válságok kialakulásáért az alkalmazottak viselkedése, hozzáállása és munkamorálja közel tizenöt százalékban tehető felelőssé.
Az egymillió dolláros kérdés: mit lehet tenni?
A hatékony és sikeres kríziskezelés alapjait a már említett megelőző szemléletmód mellett a folyamatos tanulás és a biztos tudás jelenti, hiszen ezek nélkül szinte lehetetlen jó döntéseket hozni és azoknak megfelelően cselekedni egy akut – akár komolyabb – válsághelyzetben. Gál É. Beáta is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy már a saját vállalkozásaikat építő hallgatói minél alaposabban megismerjék többek között a vállalkozások növekedési életciklusainak jellemzőit. „Ha egy vállalkozó, cégvezető tisztában van azzal, hogy a cége éppen hol jár, ha felismeri a normális és a rendellenes működés közötti különbségeket és tisztában van a veszélyekkel, akkor mindez csökkenti a félelmeit és a frusztrációját, ami pedig nagyságrendileg megkönnyíti a vállalkozás mindennapjait és a kihívásokra adott válaszok is jobbak lesznek” – érzékeltette a tudás fontosságát és a pszichére is gyakorolt pozitív hatását Gál É. Beáta. A válságmenedzsment szakértő személyes tapasztalatként megemlítette, hogy „amit korábban jómagam is megtanultam, azt szinte már másnap alkalmazni tudtam a családi vállalkozásunkban, ami nem csak a cég működését, hanem a saját belső nyugalmamat illetően is meghozta az eredményét”. Azon cég vagy vállalat tulajdonosok számára, akik valamilyen oknál fogva nem áll módjukban iskolapadba ülni, erősen javasolt egy üzleti tanácsadóval való alkalmi, vagy szükség esetén rendszeres formában tartott konzultáció.
Életmentő beavatkozás
„Egy krízist érdemes úgy megközelíteni, mintha egy balesetről lenne szó” – fogalmazott Gál É. Beáta. Eszerint orvosi terminológiával élve a válságkezelés egy életmentő beavatkozásnak felel meg, „életveszélyről van szó, mert ha nem teszünk semmit, akkor az az adott vállalkozás végét is jelentheti”. A megoldási folyamat kidolgozása során a változás- és válságmenedzsment szakértők is egyfajta orvosi konzíliumot idéző csapatmunkában dolgoznak. „A krízisek kezelését a több szem többet lát-elvét követve érdemes elvégezni, vagyis a folyamatba bevont, egyszerre több szakember más és más nézőpontja, illetve szakmai tapasztalata jelentősen növeli a veszély elhárításának esélyét” – fogalmazott Gál É. Beáta. Mint mondja, a sikeres kríziskezelés legfontosabb lépése a helyzet felismerése és tudatosítása, illetve a folyamatos monitorozás. A cégvezetés számára elsődleges fontosságú kérdést jelent, hogy hogyan tudja a stabilizálni a vállalkozás pénzügyeit, „hiszen a pénzügy a cég ütőerét jelenti, tehát a vállalkozás elvérzik, ha nem ezzel kezdünk”. A szakember kiemelte az őszinte, tiszta és a tényeken alapuló külső- és belső kommunikáció fontosságát is. Eszerint minden esetben fontos a beszállítók és a megrendelők a kialakult helyzetről való tájékoztatása és a megoldási stratégia bemutatása is. Nem szabad elfelejtkezni arról sem – hívta föl a figyelmet a szakember – hogy az üzleti partnerek is lehetnek nehéz helyzetben. A vállalatvezetők és tulajdonosok kérjenek bátran szakértői segítséget, amellyel rengeteg időt, energiát és pénzt spórolhatnak meg, mintha önmaguk küzdenének meg egy adott kihívással.
A kríziskezelés legfontosabb lépései:
• Gyors helyzetértékelés és diagnosztika: a kialakult helyzet értékelése, a problémák kiváltó okainak beazonosítása, az erőforrások feltérképezése, szükség esetén azonnali lépések eszközölése.
• A pénzügyi helyzet értékelése: a működésre és a válságkezelésre rendelkezésre álló pénzügyi források feltérképezése és a kiadási korlátok beazonosítása, a költség- és kiadáscsökkentés lehetséges módjainak megismerése, a működési folyamatok felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása.
• Stratégiaalkotás és aktív cselekvés: a rendelkezésre álló adatok és információk alapján komplex kríziskezelései stratégia kidolgozása, majd a cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtása.
• Kommunikáció kívül- és belül: őszinte, nyitott és a tényeken alapuló kommunikáció a cég munkatársaival, üzleti partnereivel és ügyfeleivel, a válságkezelési stratégia ismertetése.
• Folyamatos monitoring és újratervezés: a krízist kiváltó tényezők és környezet folyamatos értékelése és szükség esetén a kilábalási stratégia gyors finomhangolása vagy radikális módosítása a változások esetén.
Erős fókusz a létfontosságú területeken!
Minden vállalkozásnak megvannak azok a core tevékenységei és folyamatai, amelyek alapvetően biztosítják a cég működését és sikerességét. Tehát ha beüt a válság, akkor e területekre – ami lehet a termékkel, az üzleti-vevői kapcsolatokkal kapcsolatos vagy a munkatársak motivációjának megtartása és növelése – jelentős fókuszt kell helyezni. Gál É. Beáta szerint a sikeres kríziskezelés lényeges elemét jelenti még a cég piaci pozícióinak felmérése is annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy az adott termék vagy szolgáltatás hogyan teljesít a piacon, mik az aktuális ügyfélelvárások a vállalkozással szemben. „Tehát összeségében a helyzet felismerése, felmérése és elemzése, az erőforrások feltérképezése, illetve a gyors életmentő megoldások kidolgozása és azonnali végrehajtása szükséges az eredményes válságkezeléshez” – tette hozzá a Gál É. Beáta.
Noha a kríziskezelés lépései logikusak, van még egy olyan tényező, ami nélkül a mérnöki precizitással végrehajtott lépések eredménye is kétségessé válik. „A sikeres válságkezeléshez száz százalékos együttműködésre van szükség a válságkezelő szakember és/vagy a cég tulajdonosa, a vállalkozás vezetője és a dolgozók között” – hívta fel a figyelmet válságmenedzsment szakértő.
Összefoglalva:
• A krízisek törvényszerűen jelentkeznek
• A preventív gondolkodás és a növekedési szemléletmód elengedhetetlen
• Időben észre kell venni és tudatosítani a figyelmeztető jeleket
• Válság esetén azonnali és tudatos cselekvésre van szükség
• Szükség esetén szakértőket kell bevonni
A cikk elkészülését a Telekom saját gyártású sorozata, a Marsra magyar! inspirálta, ami egy kisvállalkozás mindennapjait, kihívásait, nehézségeit, sikereit mutatja be. Főszerepekben: Csőre Gábor, Badár Sándor és Stefanovics Angéla. A sorozatot az Index.hu-n követhetitek.
Szerző:
Lippai Roland- Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
