Hogyan lehet egy kis határmenti településen nemzetközi bizniszt építeni? Andris Árpáddal beszélgettünk, aki egy kis családi vállalkozást vett át édesapjától, melyet új szemlélettel, digitális eszközökkel új pályára állított.
„Nagyon fontos szerintem, hogy földrajzilag hol vagyunk” – kezdi cége bemutatását Andris Árpád, a Frekvent Forklift vezetője. „Jánoshalmán élünk és dolgozunk: ez Magyarország határ menti perifériája. Szerbia mindössze 30 kilométerre van tőlünk. Ez a környék fejletlenebb, mint az ország többi része, de nekem kifejezetten inspiráló, hogy itt vállalkozom és munkát adhatunk a környékbelieknek”- folytatja. Árpád cége targoncákkal foglalkozik, három fő tevékenységük a használt gépkereskedelem, alkatrészkereskedelem és a targonca javítás. „Nagyapám a szocializmus alatt az otthoni kertjében termelt és járt piacra, majd édesapám is vállalkozni kezdett. Egy lehetőség kapcsán a cége mellett indított egy másik vállalkozást is, mely targoncákkal kezdett foglalkozni, és ez volt az, amelyben dolgozni kezdtem 2008-ban. Nagyon kicsi üzlet volt, de aztán elkezdtünk fejlődni. Kezdetekkor két-három munkatárssal dolgoztunk, most 22 fő a létszámunk. Tehát ez még mindig egy kis vállalkozás, de azért egy-két léptékkel már nagyobb, mint amikor elkezdtük” – mesél a kezdetekről Árpád. „Fiatalon azt éreztem, hogy szüleim a vállalkozásban sok lehetőséget elszalasztanak, hogy tudom fokozni a munkát. Azóta beláttam, hogy számos területen el is maradok tőlük, most már nem vagyok szigorú velük, jobban megértem őket” – vallja be Árpád.
Irány a net
Magyarországon targoncával a legtöbb cég Budapesten és Pest megyében foglalkozik, de erős Komárom-Esztergom megye és Nyugat-Magyarország is. Andris Árpád figyelmét mindez az interneten való jobb megjelenés, hirdetés irányába vitte el: „működésünket nagy részt arra alapoztam, hogy az interneten kezdtük hirdetni a használt gépeket, alkatrészeket. A perifériás helyzetet próbáljuk az előnyünkre fordítani. Van olyan kollégánk, a határ túloldaláról, aki Vajdaságból származik és szerbül is beszél, van erdélyi munkatársunk, aki románul is ért, úgyhogy hirdetünk Horvátországban, Szerbiában, Romániában is a helyi oldalakon, de a legtöbb használt gépekkel foglalkozó nemzetközi felületen is jelen vagyunk. Ha ezt jól végezzük, akkor már nem számít a távolságunk Budapesttől.” Az első időszakban kínai targoncák importálásával foglalkoztak, majd az anyagmozgató gépek javítása lett a fő profil, amit az alkatrész és a használt gép kereskedelem követett. Saját honlapot készítettek, melyet SEO tanácsadással igyekeztek kiemelt helyre feltornázni a Google találati listán. Ez volt akkor a leghatékonyabb módszer az ajánlatkérések számának növelésére.
Digitális fejlesztés a cégen belül
„Van egy munkatársunk, aki programozó. Ő sokat segít abban, hogy a működésünket egyedi digitális fejlesztésekkel tudjuk támogatni, illetve vásároltunk is rendszereket.” – mondja Árpád. A legfontosabb versenyelőnyük Árpád szerint, hogy össze vannak kötve az adatbázisaik. Digitális munkalapokat használnak a munkatársaik, melyeknek a bejegyzései adják azt az adatot, melyet a cég és az ügyfelek is egyaránt tudnak követni. Ilyen információ például, hogy a targoncákon milyen javításokat hajtottak végre a múltban. Másrészt bekerül az adat a Frekvent Forklift ügyviteli rendszerébe is, ami miatt látják, hogy melyik munkatárs mit csinált, hogy melyik gépnek mi a története, és ebből a rendszerből indul el a számlázás is. Sok hazai cégnél a digitalizáció kicsit misztikum, valamilyen nem értett, távoli dolog. Árpád szerint ők pont ebben, a tudatos digitális eszközhasználatban különböznek a többiektől. Kulcs szerinte a házon belüli szoftverfejlesztő szerepe, aki folyamatosan le tudja fordítani IT-nyelvre és lehetőségekre az üzleti igényeket. „Azzal, hogy a programozó kollégával digitalizálni tudunk folyamatmenedzsment kérdéseket, a mi irodánk kisebb létszámmal is tud dolgozni, mint mások. Ehhez fel kellett ismernünk az informatika szerepét, valamint egymásra találtunk a fejlesztő munkatársunkkal is. Innovációba fektettünk, mert hittünk benne, hogy később többszörösét érheti, amit létrehozunk, ha jól tudjuk az elvárásokat megfogalmazni, olyan programokat készítünk, amelyek megkönnyítik a munkát”- mondja Árpád.
Bevezetés lépésről lépésre
Az eredmények nem jöttek azonnal. Lépésről lépésre haladtak és sok buktatót megéltek. Árpád javasolja a digitalizációt most kezdő vállalkozóknak, hogy figyeljenek arra, hogy olyan szoftvert válasszanak, aminek minél több partnere van, könnyen lehessen integrálni más rendszerekkel, és utólag fejleszteni. A negatív tapasztalatai főleg abból adódtak eddig, hogy nem volt transzparens egy szoftver árazása és a kecsegtető modulok, funkciók csak extra összegért voltak aktiválhatók. Volt már olyan IT-partnerük, ahol a szerződés aláírását követően junior kapcsolattartót kaptak. Mindez nem törte le kedvüket a folyamatos digitális fejlesztésektől. „Nem értem, hogy amikor nagyvállalatoknál dolgozókkal levelezünk, akkor miért van ennyi másolati címzett az e-mailekben? Pedig azt mondják, hogy rengeteg olyan levelet kapnak, amivel nekik nem kell foglalkozni és a levélcunami miatt elvesztik a fókuszt és nem tudják az emberek, hogy mivel kell, hogy foglalkozzanak. Mi egy Deskpro nevű ticketing rendszert vezettünk be e-mailezésre, ahol minden e-mailből lesz egy jegy, egy feladat, ami valamelyik munkatársunknál landol. Amíg ez a munkatárs nem jelzi, hogy végzett a feladattal, addig az ott lesz nyitott jegyként és jelezi, hogy van vele munka. Így nem vesznek el ügyek és nem kell hét embernek részt venni az e-mailezésben. A feladatoknak egy felelőse van, és az ő munkája, hogy lezárja, válaszoljon rá, vagy delegálja a kérdést” – mondja Árpád, aki szerint a piacgazdaság sajátja, hogy állandóan változtatni, fejlődni kell. Ezt azzal a példával illusztrálja, hogy hasonlítsuk össze a tíz évvel ezelőtt készült webes tartalmakat a mostaniakkal. A korábbi anyagok már nem szórakoztatnak senkit. Ugyanígy érvényes ez az ő iparágukra is. „Tíz évvel ezelőtt lehet, hogy elég volt arról írni egy négy bekezdést, hogy mi a targoncagyártónak a története, és az hozott érdeklődőt, vásárlót. Most már videókat kellene készíteni, sok jó képi anyagot, és az egész tartalomkészítést teljesen más minőségben kell csinálni” – jelenti ki Árpád, aki az újító szemléletét próbálja átadni a munkatársainak is. Ehhez sok empátiára van szükség a vezető részéről. „Úgy akartuk létrehozni a digitális munkalapot, hogy ne legyen nehezebb megírni, mint a papíralapút. Tehát hogyha arról beszélünk, hogy vannak különböző beviteli mezők, ahol választani lehet, ahova be kell írni egy számot, ezeket könnyebb megírni már a rendszerünkben digitálisan, mint papíron. A kemény dió ebben az volt, hogy hogyan lehet a folyó szöveget bevinni.” Úgy fejlesztették le a felületet, hogy folyószövegre lehet használni a gépelést táblagépen is, de vettek külön billentyűzetet, mert van aki azt szeretné hozzá használni, mindemellett van Google hangfelismerés, Google kézírás-felismerés, és nem utolsó sorban elérhető a munkatársaknak az Alrite nevű magyar cégnek a hangfelismerés megoldása, ami gyakorlatilag szóbeli közlés alapján viszi fel az adatot a digitális munkalapra. “Tehát adtunk az embereknek öt választási lehetőséget a legnehezebb pontra, a szövegbevitelre, ami miatt már úgy érezhetik a munkatársak, hogy könnyebb a táblagépen adminisztrálni, mint gyorsan papírra leírni. Volt egy intenzív tesztelés is, visszajelzéseket kértünk, bevontuk a munkatársakat a fejlesztésbe, akiknél mindennapi munkában számítottunk az eszköz használatára. A bevezetésnél pedig egyenként segítettük azokat a kollégákat, akiknél nehezebben ment az átállás” – meséli Árpád. Szerinte kulcs az őszinteség. Az első belső bemutatón sem árultak zsákbamacskát. „Azt mondtuk a munkatársaknak, hogy nem azért csináljuk a digitális munkalapot, hogy nektek könnyebb legyen az adminisztráció, viszont a kolléganőnek nem kell még egyszer berögzíteni az adatokat, megszűnik egy felesleges munkafázis és nem is fog elveszni egy munkalap sem. Nem ígértük azt, hogy most mindenkinek jobb lesz az élete, hanem pont azt hangsúlyoztuk, hogy annak lesz könnyebb, aki ezeket az eszközöket nagyon gyakorlottan használja és ő szeretni fogja, de aki nem szereti az okostelefonját se használni, annak nehezebb lesz átállás”. Andris Árpád szerint kulcs, hogy a kulcsemberek, vezetők elfogadják a változásokat, példát mutassanak. „Ma pedig már úgy használja mindenki, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne” – mondja büszkén.
Cikkünk a Formáció csoport együttműködésével valósult meg.
Szerző:
Varga Zsuzsanna -Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
