Hallottál már valaha a közösségi finanszírozásról? És az ezt a támogatási formát Magyarországon meghonosító vállalkozásról, a Brancsról? Egy éves működésük alatt máris 23 projektet segítettek megvalósuláshoz, és 60 milliós forgalmat értek el. Mindezt digitális működésre alapozva. Hogyan jött az eredeti vállalkozási ötlet? Mi jelenti a piacon számukra a legfőbb kihívást? Erről kérdeztük Kövesdi Gábort, a Brancs alapítóját, ügyvezetőjét.
Kövesdi Gábor hat éve mondhatja magát vállalkozónak, nem rögtön saját biznisszel indította karrierjét közgazdász diplomájának megszerzése után. Kezdeti munkatapasztalatait egy bankban szerezte, ahol az e-csatornákkal foglalkozott. Aztán egy online ingatlankeresőportál, az Otthontérkép jelentette a folyatást, itt idővel ő látta el az ügyvezetői feladatokat is. 2018-ban jött el számára a váltás ideje: ekkor érezte úgy, hogy most már vállalkozóként is kipróbálná magát.
Eleinte a már biztonságos terepnek tűnő ingatlanportál-fejlesztés területén mozgott, nem is sikertelenül – a legnagyobb hazai pénzintézet megvásárolta a céget a tavalyi évben. Számos ötletét próbálta vállalkozásban megvalósítani, jelenleg két fő projektjére fókuszál: a közösségi finanszírozást lehetővé tevő Brancsra, és a MyFarm néven ismertté vált közösségi kertekre. Igazából a MyFarm indulásakor szerzett tapasztalatokra is szükség volt ahhoz, hogy a Brancs egyáltalán tervként létrejöjjön: „A MyFarm öt éve született meg, szerettük volna közösségi finanszírozási platformon elindítani, de akkor még Magyarországon ez nem volt elég ismert. Ebben az időben külföldi oldalakon lehetett magyar vállalkozásnak is regisztrálnia, de azóta már sem a Kickstarter, sem az Indiegogo oldalakon nem elérhető ez magyarországi székhellyel rendelkező cégek számára” – meséli Gábor.
Mit jelent egyáltalán a közösségi finanszírozás és miért kell hosszú idő egy ezzel foglalkozó portál előkészítéséhez?
A MyFarm végül összejött, nagyrészt az ismerősi körnek és a saját online marketing tapasztalatnak köszönhetően, de a közösségi finanszírozás kapcsán átélt nehézségek adták az ötletet, hogy Magyarországon is jól jönne egy ilyen platform. A Brancsot két éve kezdték el tervezni, tavaly májusban élesedett az oldal. A közel egy éves előkészítés több pillérből állt össze: szükség volt egy pontos üzleti koncepcióra, a közösségi finanszírozás magyar viszonyokhoz adaptálására, IT-háttérre, folyamatos fejlesztésre. Nem beszélve arról, hogy az adminisztratív folyamatok sem voltak elhanyagolhatók, a közösségi finanszírozási portál működési háttere Magyarországon sem egyszerű. „Amikor pedig minden elkészült, az ingatlanportálhoz hasonló dilemmával szembesültünk: kínálatnak és keresletnek egyszerre kell jelen lennie, ha csak az egyik oldal mutatkozik meg, akkor nem lesz működőképes a folyamat” – mutat rá Gábor, mi jelentett külön kihívást az indulási időszakban.
Ami pedig folyamatos feladat: megértetni általában az emberekkel, mi is a közösségi finanszírozás. Magyarországon jelenleg jó, ha az emberek 10-15%-a van tisztában azzal, hogy nem összekeverendő a támogatással vagy patronálással, amivel már egyre gyakrabban találkozhatunk a digitális térben. Merthogy a közösségi finanszírozás lényege, hogy a vállalkozó prezentálja az ötletét, aminek a megvalósításához előzetesen gyűjt vásárlókat, megrendelőket – tehát a pénzt, amit ilyen esetben befizetünk, ne támogatásnak tekintsük, hanem inkább egy befektetésnek, mivel ha majd elkészül a termék vagy szolgáltatás, mi is részesülünk belőle. Például, ha az író megírta a könyvét, akkor mi is kaphatunk egy példányt, amint kijött a nyomdából, ha közösségi finanszírozás keretében hozzájárultunk a projektje megvalósításához.
„Érthető, hogy sokak számára összemosódik a határvonal a közösségi finanszírozás és a támogatás között. Az, hogy például egyre több hírportál is támogatást kér a tartalomkészítéshez, részben segít, mert egyre többen megismerik a digitális térben megoldható támogatás lehetőségét, de szűkíti is a kört, mert korlátozza azt, hogy mire adják ki a pénzüket az emberek” – mondja Gábor.
Miért volt szükség az eredeti üzleti koncepció módosítására?
Remek ötlet, hogy a közösségi finanszírozáshoz platformot teremtett a Brancs – na de hol van ebben számukra a biznisz? – merülhet fel a kérdés. „Az alapkoncepciónk az volt, hogy 10% sikerdíjat kapunk, ha összegyűlik a megfelelő vásárlás/támogatás egy regisztrált felhasználónál. Aztán szembesültünk a valósággal, hogy a legtöbb projektgazdának sokkal több technikai segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy valóban elérje célját. Közreműködtünk szövegírásban, videókészítésben, marketingben, árazásban, vagy csak egyszerűen tanácsokat adtunk – legtöbb esetben lényegesen több munkaórában, mint amennyit aztán a ránk eső sikerdíj fedezett volna. Ezért változtattunk: a sikerdíj jelenleg 15%, egy alaptámogatást mindenki kap, de ha jelentős pluszt igényel valaki, akkor annak rendes piaci költsége van” – összegzi Gábor.
A Brancs csapata jelenleg 8 főből áll, néhányan részmunkaidőben dolgoznak, de több alvállalkozójuk is van, akikkel rendszeresen együttműködnek. Gábor ügyvezetőként irányítja a csapatot, arra törekedve, hogy idővel minél kevesebb operatív feladata legye. Úgy érzi, most kezdenek átállni egy fokkal professzionálisabb működésre. A céghez érkeztek befektetők is, amiből szintén sokat tanul a csapat.
Milyen eredményeket hozott az első üzleti év?
„Első évben 23 sikeres projektet zártunk, amire nagyon büszkék vagyunk. 2500 ember használta a Brancsot vásárlóként, és több mint 60 milliós forgalommal zárt a cégünk. A weboldalnak pedig bő félmilliós látogatottsága volt ennyi idő alatt” – sorolja a legfőbb eredményeket Gábor. Azt is felismerték, hogy 10 sikeres projekt hoz öt újabb sikeres projektet – ezért is tartják fontosnak a sikersztorik megismertetését mind szélesebb közönséggel.
Ami még jelentős mérföldkő volt a Brancs életében, hogy ők maguk is közösségi kampányt folytattak, csak nem vásárlókat, hanem befektetőket kerestek: 220 befektetőt találtak, a TOP10 hazai angyalbefektetőtőből is többen bizalmat szavaztak nekik, például Balogh Petya vagy a HunBan (Hungarian Business Angels) elnöke, Csillag Péter.
Az eddig elért eredmények imponálók, de egyáltalán nem kényelmesítik el a Brancs ügyvezetőjét: „Az első évünkben sokat tanultunk, tapasztaltunk, és bőven van hova fejlődnünk. A korábban már emlegetett kihívás, hogy elmagyarázzuk a potenciális vásárlóknak és projektgazdáknak, hogy miért is kell az oldalunkra látogatni, továbbra is fennáll. Annyival egyszerűbb a helyzetünk, mint induláskor, hogy most már van számos rajtunk keresztül megvalósult projekt, amit sikersztoriként be tudunk mutatni, közre tudjuk adni a best practice-eket.”
Mit ad a Brancsnak a digitalizáció?
Gábor egyértelműen kijelenti, hogy a digitalizáció számukra a vállalkozás alfája és omegája, hiszen a munkájuk 80%-a digitális térben zajlik. Nemcsak a fejlesztések, hanem az egymás közti kommunikáció, a meetingek, a dokumentáció is. Bár van saját irodájuk, az online működés lett a napi gyakorlat. Lehet, hogy pont azért, mert már nagyon hozzászoktak a virtuális kapcsolattartáshoz, Gábornak vállalkozásvezetőként az emberi oldal jelenti a legfőbb kihívást: „Ez egy teljesen más életforma, más szintű a kockázat is. Vezetőként önismeretet és önfejlesztést igényel. Ma már fontosabbnak tartom azt, hogy a mindset megfelelő legyen, minthogy egy potenciális munkatárs szakmai tudásban lekörözzön valaki mást.”
Egy olyan cégnél, ahol a digitalizáció ennyire átszövi a munkafolyamatokat, nem meglepő, ha a legújabb trendekkel lépést tartva a mesterséges intelligenciára is támaszkodnak. A Brancs is igénybe veszi a Chat GPT-t és a Midjourney-t – Gábor szerint ez ma már nem versenyelőnyt jelent, hanem épp az kerül hátrányba, aki nem fogja használni az AI-eszközöket.
A Brancs hosszútávú terveit pedig egyértelműen az segíti, ha kihasználja az újításokat és mer nagyban gondolkodni. „Szeretnénk, ha öt év múlva már sok száz sikeres projektünk lehetne egy évben. Célunk az is, hogy megjelenjünk a külföldi piacokon, mint lokális közösségi finanszírozási platform.”
Kövesdi Gábor, a Brancs ügyvezetőjének öt legfontosabb tanácsa vállalkozóknak:
1. Csináld!
Vágj bele, kezdd el, ne félj megtenni az első lépést. Csak így derül ki, hogy mire viheted.
2. Merj hibázni!
Magyarországon az a kép él, hogy hibázni nem szabad. Eközben az Egyesült Államokban, átlagosan egy sikeres vállalkozó 5-6 céget is csődbe visz, míg felépíti a jól működő bizniszt.
3. Maradj önazonos!
Abból indulj ki, hogy te miben vagy jó, és abból akarj pénzt csinálni, ne fordítva.
4. Légy együttműködő!
Nem kell mindig mindenkit legyőzni. Hosszútávon sokkal sikeresebb leszel, ha együttműködsz másokkal, keress jó embereket, munkatársakat és partnereket egyaránt, és legyél velük együttműködő!
5. Tedd magadévá az adok-kultúrát!
Ne azt nézd, hogy mit kapsz cserébe, ha adsz valamit. Ha tudást adsz át, akkor is nőni fog a te tapasztalatod és tudásod, ha látszólag nem kapsz ellentételezést.
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
