Hobbinak indult, majd szenvedély és üzlet lett belőle. A csokoládé új utakat nyitott Dénes Ákos és családja életében. Hét éve indult saját manufaktúrájuk, a KockaCsoki, amellyel azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy munkát és jövőképet adjanak autizmus spektrumzavarral élő személyeknek, köztük saját gyermeküknek is.
“Az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Nem tudhatod, mit veszel ki belőle.”– hangzik el a mondat az 1994-ben készült nagysikerű filmben, a Forest Gumpban. Dénes Ákos és felesége, Spitzer Éva közös élete is meglepetésekkel és fordulatokkal teli.
Két fiúgyermeket nevelnek, egyikük autista. Ákos korábban egy multinacionális cégnél dolgozott. Hobbijának választotta a cukrászatot és az ott megismert csokoládékészítés hamar a szenvedélye lett. Párja, Éva egy főiskolai dolgozatában leírta, hogy szerinte milyen az álom munkahely: egy csokoládé manufaktúra, ahol autisták dolgoznak. Mindebből kerekedett ki a ma már működő non-profit vállalkozásuk, a KockaCsoki ötlete.
– Hatalmas az űr azon a téren, hogy kik és hogyan foglalkoznak az autista fiatalokkal. Nincs szinte senki, aki őket felkészítse, támogassa. Vagy ha van is, a rendszer nagyon leterhelt – mondja Ákos.
Nem titok, a KockaCsoki egyszer majd akár a saját fiának is perspektíva lehet. De a cél ennél összetettebb: sokaknak akarnak segíteni és nemcsak azzal, hogy munkát kínálnak a hátrányos helyzetben lévő álláskeresőknek, hanem tanácsadással, tréningekkel, csoki készítő workshopokkal, pályaorientációs képzéssel, gyermekprogramokkal és szülőképzéssel is. Rögös volt az út, amely a manufaktúra hét évvel ezelőtti nyitásáig vezetett. Fontos lépés volt, hogy mertek kockáztatni: a családfő felmondott a biztos jövedelmet jelentő munkahelyén és teljes erőbedobással az új projektre koncentrált.
Nehéz időszak volt ez számukra, az induláshoz ugyanis nem állt rendelkezésükre a szükséges teljes összeg. Próbáltak élni egy pályázati lehetőséggel, amelyen olyan új társadalmi vállalkozások kaphattak támogatást, amelyek hátrányos helyzetű személyeket alkalmaznak, vagy más társadalmi cél érdekében működnek. Ötletük bekerült a legjobbak közé, de nem nyert. Viszont mégis megfordult velük az élet: azzal, hogy megpályázták a fenti támogatást, egy máig titkos angliai cég látókörébe kerültek, amely támogatásra méltónak találta a KockaCsoki elképzelést és hozzájárult a manufaktúra beindításához.
– Áprilisban mondtam fel és szeptemberben nyitottunk. Egyszer csak minden mellénk állt. Az üzleti tervünk kész volt és végre megvalósíthattuk az álmunkat. Már a műhely kialakításakor is mellettem dolgozott egy autista kolléga, Tomi, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a hely igazán autista-barát legyen. Ő a mai napig alapember a vállalkozásunkban – emlékszik vissza Ákos. S hogy milyen a műhely, mitől autista barát ez a munkahely? – adódik a kérdés. – Alkalmazkodtunk igényeikhez például a megfelelő fényviszonyok megteremtésével, azzal, hogy mindennek egyértelműen megtalálható helyet csináltunk. A szekrényeinknek nevet adtunk, munkánk során nem csak beszéddel, de képi jelekkel is kommunikálunk. A piros tálcán lévő csoki például még nem jó, a zöldön lévő viszont már igen – avat be a vezető.
Vállalkozásukkal két és fél éve egy kávézót is nyitottak – Kockapont Kávézó-, ami alkalmas helyszín az általuk szervezett találkozók lebonyolítására, az autizmussal élőknek pedig a kikapcsolódásra. Ez az a hely, ahol komfortosan érezhetik magukat. – Nagyon érdekes, hogy a nem autisták is szeretnek betérni ide. Az a nyugalom, amit az autizmus spektrumzavarral élők érdekében kialakítottunk, vonzó mindenki számára. Egy kis könyvtárat is működtetünk itt, ahol autizmussal kapcsolatos könyveket tartunk és sokszor látjuk, hogy egyetemi hallgatók a tanulásukhoz használják ezeket – ismerteti Ákos, majd arról, hogy milyen autistákkal dolgozni elmondja: igazolást nyert az elképzelésük, miszerint ez működhet.
A csokoládé készítés nagy precizitást igényel és lépésekre bontható. Ebben pedig az autizmussal élők között sokan zseniálisan képesek helyt állni. A műveleti sorrend betartása, a tökéletes hőfok és a kimért mennyiségek pontossága adja meg az alapját a jó csokinak. S a KockaCsokinál csak kiváló minőség készül, erre garancia az a sok ügyes kéz, amelyek nem tűrik el maguknak a hibát. – Érdekesség, hogy olyan precízen mérnek a kollégáim, hogy nálunk nem kell maradékkal számolni, pedig egy-egy cukrászatban az alapanyag átlagosan 20 százaléka a kukában végzi. Nálunk ez szinte nulla – húzza alá Ákos.
Az autistákat nem „dobhatják be a mély vízbe”, fontos a kiszámíthatóság. Éppen ezért a KockaCsokinál alapelv az is, hogy a kollégákkal folytatott kommunikációban alkalmazkodnak az ő igényeikhez. Például tudniuk kell előző este, hogy mit fognak készíteni másnap. A különböző, hangulatjeleket is tartalmazó üzenetküldő alkalmazások megkönnyítik a velük való telefonos egyeztetést, hiszen a leírt információra egy-egy emojival ők előszeretettel válaszolnak. A képi jelrendszer jól bevált kommunikációs eszköz számukra.
A manufaktúra erősen jelen van az online térben: honlapjuk egyben webshop, termékeik, hitvallásuk mind elérhető egy helyen. Mint megtudtuk, a cégeknek tartott workshopokon a KockaCsoki mindig autista kollégákkal vesz részt. Ilyenkor megfigyelhető, hogy ők alkalomról alkalomra egyre bátrabbak, de élmény az is, hogy a közös csokoládékészítés közben a nem érintett személyek hogyan nyitnak az autizmussal élők világa felé.
“Az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Nem tudhatod, mit veszel ki belőle.”– idézzük újra. Nem számított arra senki, hogy egy világjárvány úgy letarol mindent, mint ahogy a tavaly óta jelenlévő koronavírus tette az élet számos színterével. Ákos és Éva életében is az egyik legnehezebb esztendő a mögöttünk lévő. Súlyosan érintette a társadalmi felelősségvállalásból példás cégüket a pandémia. A KockaCsoki ugyanis nem csak a mesés bonbonok eladásából él, a vállalkozás másik fő profilja a szakmai programokhoz köthető, amelyeket közösségi programokon bonyolítanak le. És bár ezek egy részét átültették az online térbe, eseményeik nagy része mégis meghiúsult.
Ez anyagi mélyütést jelent a cég számára, de április végén ők is megkezdték az újbóli építkezést. Hisznek magukban és az alapos munkában. Éva a rendezvények újrakezdéséről így nyilatkozik: – A legtöbb programunkat ugyan átszerveztünk az online térbe, de már nagyon várjuk azt, hogy végre személyesen is találkozhassunk a résztvevőkkel. Most azt látjuk, hogy vannak olyan programok, amik online is jól tudnak működni, sőt adott esetben egyes autista fiataloknak még könnyebbséget is jelent, hogy nem szemtől-szemben kell beszélgetniük. Ilyen például az álláskeresési tréningünk, amit biztosan megtartunk online változatban is. Vannak azonban olyan alkalmak, amik csak „élőben” megvalósíthatók. A szülinapi zsúrok, csokikészítő foglalkozások csak így képzelhetők el és persze már nekünk is nagyon hiányzik a gyerekzsivaj és a gyerekek önfeledt kacagása. Reméljük a vírushelyzet hamarosan olyan sokat javul, hogy mindenkit biztonsággal vendégül láthatunk. Természetesen a korlátozások alatt kialakított hangsúlyosabb online jelenlétet és a webáruházunkat továbbra is működtetni fogjuk.
Az autizmus széles spektrumot ölel fel, melyen az állandó felügyeletre szoruló, súlyosan érintett személyek mellett a több-kevesebb támogatás mellett önálló életvitelre képes emberek is megtalálhatók. Ez utóbbi csoportba tartozó fiatalok számára jelenleg még kevés olyan lehetőség áll rendelkezésre, amely hozzásegítené őket a tartalmas, minőségi élethez, az értékteremtő munkavégzéshez. A KockaCsoki egy ilyen vállalkozás: egy különleges család, megdöbbentő ötletéből, mesés fordulatokkal megvalósított sikersztori.
Amit az autisták foglalkoztatásáról és az autistabarát munkahelyről tudni érdemes:
0. Az első és legfontosabb tudnivaló, ha autista személy foglalkoztatásában gondolkodsz: minden autista más, nincs köztük két egyforma. Ha ismersz egy autistát, az annyit tesz, hogy egy autista személyt ismersz és nem az összeset. Mivel az autizmus spektruma igen széles, nem lehet egy pontos leírást megalkotni az autistákról. Nincs olyan definíció, ami mindannyiukra alkalmazható lenne. Éppen ezért el kell fogadni, hogy nem mindenki integrálható egy adott munkahelyre. De ha megvan a megfelelő jelölt, akkor az alábbiakból kell kiindulni – ami a munkakörülményeket illeti.
1. Ne erőltesd! Az autizmus spektrumzavarral élő személyek a kommunikáció, a szocializáció és viselkedésszervezés terén térnek el a neurotipikus emberektől. Sokan közülük szenzorosan érzékenyek, például nem tűrik, hogy megérintsék őket, vagy nem tudják elviselni a hangos zajokat, esetleg végtelenül zavarja őket, ha piszkos lesz a kezük. Ezek az érzékenységek kizáró tényezők lehetnek egyes feladatok elvégzése kapcsán.
2. Fontos a megfelelő környezet kialakítása. Ide tartozik a tér- és az időstruktúra.
3. Ennek részeként elsődleges szempont, hogy ne legyen több inger a munkahelyen, mint amit az autista foglalkoztatottunk elbír.
4. Szintén a munkakörnyezet kialakításánál fontos, hogy figyeljünk a felesleges hang és fényforrások kiszűrésére.
5. Mindennek legyen helye. Ők nem tudnak keresgélni a káoszban.
6. Napirend! Az autisták mindennapi boldogulását, a napi események váltakozását segíti a napirend. Ettől érthető, kiszámítható, tervezhető a nap. Ezért számukra a munkahelyen is fontos a kiszámíthatóság. Jó, ha nap végén megbeszélitek, előre jelzitek – akár írásban, sms-ben, emailben vagy üzenetküldő alkalmazásban -, hogy mi lesz a feladat holnap.
7. Segítheti a közös munkát a vizuális jelrendszer. A KockaCsokinál erre példa a különböző színű tálcák rendje (színkódok használata), de akár folyamatábrákat is lehet készíteni a különböző munkafázisokhoz.
8. A lefektetett szabályokat az autista személyek betartják. Éppen emiatt alkalmasak precizitást igénylő feladatok ellátására.
9. A szabályalkotás elsőre ijesztően hangozhat, de elkészültük után mindenkinek könnyebbséget okoz. Mert nem kell újra szólni, mert látható és érthető számukra.
10. Ha sikerül összecsiszolódni, akkor az autista munkavállaló képes önállóan, precízen és hatékonyan dolgozni.
Szerző:
Lakatos Katalin – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
