Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy az életünk valamelyik területét az alapjaitól kezdve kell újraterveznünk, emellett az elmúlt év vége és az új esztendő első napjai hagyományosan a „fogadalmak” időszakát is jelentik. Viszont az újratervezés nagyfokú tudatosságot, szabad gondolkodást és kreativitást, illetve elköteleződést igényel. Szakértőinkkel szeretnénk segíteni és megmutatni a legfontosabb alaplépéseket.
Az újratervezés igénye – és bizony, kényszere is – egyre gyakrabban jelenik meg az élet minden területén, így mind többször találkozunk olyan sztorikkal, amelyek főszereplői újratervezték a magán- vagy a szakmai életüket. Megesik, hogy az ember a munkahelyén nem tudja kihasználni a képességeit, nem érzi jól magát az adott szervezezi kultúrában, vagy éppen a fizetése nem éri el a tisztességes megélhetéshez szükséges szintet. „A munkahelyi elégedettséget befolyásoló általános tényezők sérülése mellett leggyakrabban valamilyen krízishelyzet, vagy új életesemény áll az újratervezés mögött” – fogalmazott Túri Márton, a karrierváltó történeteket bemutató ujraterveztem.hu alapítója. Véleménye szerint kritikus és így a váltást is katalizáló helyzet lehet például elbocsátás vagy a kiégés, egy betegség, egy párkapcsolati válság, vagy akár a gyermekvállalás is.
Mi indítja be?
Svéda Dóra a kívülről érkező hatások kényszerítő erejét emelte ki. A Coachingcentrum alapítója, executive coach szerint az újratervezés során egyéni- és céges szinten is a proaktív és innovatív gondolkodás helyett gyakran inkább a reaktív működés a jellemző. „Legtöbbször valamilyen válság vagy krízis indítja el a folyamatot” – tette hozzá Svéda Dóra. De tapasztalatai szerint pozitív változás figyelhető meg e téren: a leleményes és kreatív gondolkodásmód egyre inkább mint versenyelőny jelenik meg az „emberek és a cégvezetők gondolkodásában, ami nélkülözhetetlen egy újratervezés során”. A covid okozta folyamatos krízishelyzet pedig egyre inkább megköveteli, hogy a pánikreakciókat felváltsa a magas szintű lelki- és mentális ellenállóképesség, a stresszes helyzetek megfelelő kezelésének képessége, a kreativitás és a proaktív gondolkodás.
A krízis lehetőséget is jelent
Mindkét megkérdezettünk kiemelte: a koronavírus olyan kiemelt stresszel járó helyzetet teremtett, ami erősen katalizálja a váltást, sokan tervezik újra az életüket. „A jelen helyzetben inkább van szó külső kényszerről, mint belső indíttatásról, ugyanakkor a krízis mindig egyfajta lehetőség arra is, hogy megálljunk egy pillanatra és feltegyük magunknak a kérdést: biztos jó helyen vagyunk, jó úton járunk?” – emelte ki Túri Márton. Az életünk újratervezése nagyon alapos munkát igényel, mélyen meg kell ismernünk többek között az aktuális helyzetünket, lehetőségeinket és bizony mély válaszokat igénylő kérdéseket is fel kell tennünk magunknak.
Hogyan kezdjük el?
Túri Márton szerint első lépésként fontos azonosítanunk, hogy mi az, ami zavar bennünket a jelenlegi munkánk vagy más életterületünk kapcsán. Érdemes átgondolnunk azt is, hogy át tudjuk-e keretezni a munkánkat vagy az adott életterületünk témáját oly módon, amiben jobban érezzük magunkat. Ez azért fontos lépés, mert sokszor egy direkt és nagy energiabefektetésit igénylő váltás nélkül, például a munkakört, a pozíciót rugalmasan alakítva, kicsit a saját képünkre formálva egy jobb helyzetet alakíthatunk ki. Ha mindezek után is az újratervezésben látjuk a megoldást az aktuális élethelyzetünkre, akkor azt kell megtalálnunk, hogy mit is szeretnénk igazán, szívvel-lélekkel csinálni és mi akadályoz bennünket ebben. Az önismeret ad támpontot ahhoz, hogy rájöjjünk, mik az erősségeink és a korlátaink, illetve mitől félünk s hogy azok tényleg valós félelmek-e. „Ehhez próbálunk inspirációt nyújtani az ujraterveztem.hu interjúbloggal” – mondta Túri Márton.
Mindezek mellett Svéda Dóra segítségével egy olyan sémát mutatunk az újratervezéshez, ami a konkrét lépésekkel és a hozzájuk tartozó kérdésekkel keretbe foglalja a teles folyamatot. A rendelkezésre álló erőforrásaink feltérképezése
1. A rendelkezésre álló erőforrásaink feltérképezése
Pontosan fel kell mérnünk, hogy milyen erőforrásokkal számolhatunk az új céljaink elérése érdekében. Ekkor nem csupán az anyagi-materiális erőforrásainkra kell koncentrálnunk, hanem a kapcsolati tőkénkre és az abban rejlő lehetőségekre is. Végig kell gondolnunk, hogy a kapcsolati hálónk milyen erőforrásokat és támogatásokat tud számunkra biztosítani s hogyan lehet azokat mobilizálni. Szükségünk lehet szövetségesekre, társakra, stratégiai partnerekre is. Meg kell tanulnunk segítséget kérni. Emellett a tudásunkra, a saját- és akár más újratervezők tapasztalataira is tekintsünk úgy, mint hasznosítható erőforrásra.
A kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: Milyen képességeimre, mely kapcsolataimra és partnereimre számíthatok ebben a helyzetben?
2. Az aktuális helyzetünk feltárása, a pontos diagnózis felállítása
Ekkor felmérjük, hogy milyen tartalékaink vannak s hogy milyen veszteségeket szenvedtünk el. Ez egy fontos lépés, mert az újratervezés során – főleg krízis esetén – hajlamosak vagyunk érzelem vezérelten működni és ily módon döntéseket hozni, viszont a félelem- és a bizonytalanságérzet nagyban gátolja a kreativitást és a gondolkodást. A helyzetelemzéshez felállíthatunk egy, a „pozitív-negatív” tényezőket felsoroló táblázatot, készíthetünk diagramot, vagy használhatunk applikációkat, sablonokat is.
A kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: Mit tudok tovább vinni a jelenlegi helyzetből a változás irányába? Mit tanultam magamról a mostani helyzetben?
3. A lehetőségeink feltárása
Aktivizáljuk a „gyermeki énünket”, hogy minél több, első pillanatban akár furcsának vagy extrémnek tűnő lehetőségeknek is teret engedjünk. Ezzel a módszerrel a lehetőségek széles spektruma tárható föl. Az opciók feltérképezését mindenképpen írásban végezzük el.
A kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: Mire nem gondoltam még? Mit tenne a helyemben egy olyan személy, akinek adok a véleményére?
4. Akcióterv készítése és a cselekvés
Ez már a cselekvés időszaka a kijelölt lépések mentén. Jelentős energiát szabadít fel egy nehéz helyzetben, amikor legalább azt tudjuk, hogy mi lesz a következő lépés.
A kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: Mit fogok tenni a cél elérése érdekében először?
Az úton végig is kell menni
A magas szintű belső motiváció és elköteleződés az új célok iránt lényeges kérdés az újratervezés során, hiszen nem elég az útra lépni, azon végig is kell menni. Számos külső- és belső tényezővel találkozhatunk, amelyek eltéríthetnek mindet az adott célunktól. Svéda Dóra szerint a folyamat fenntartása érdekében mindenképpen érdemes feltárni az úgynevezett korlátozó hiedelmeinket; azokat a külső- és belső tényezőket és körülményeket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy akadályoznak bennünket. Ezek tudatosítása és az életünkre ható valódi hatásuk feltárása kulcskérdés abban, hogy a céljaink és a terveink túllépjenek az újévi fogalmak szintjén. Ha valaki felismeri önmagában, hogy gyakran hagy félbe különböző dolgokat és a folyamatokat, akkor azokat kisebb szakaszokra lehet lebontani, beépíthet ellenőrzés pontokat, különböző trükköket, de remek segítséget adhatnak a naptárba rögzített határidők, a tervező sablonok, a tematikus könyvek is. A coach szakember hangsúlyozza: nincsen általános recept, mindenkinek a saját megoldásait kell megtalálnia. Túri Márton – a karrierváltó interjúalanyokra hivatkozva – azalázatot és a kitartást emelte ki, mint a folyamatban való megtartó erőt. „A saját és a közvetlen környezetemben élők mentális és fizikai egészségének megőrzése szintén fontos tényező, melyre áldozni kell. Szinte biztos, hogy lesznek hullámvölgyek az úton, de érdemes néha visszatekinteni és értékelni azt, hogy honnan indultam és hol tartok most”.
Összefoglalva:
- az újratervezés kiváltó oka leggyakrabban valamilyen krízis
- az újratervezés jól elkülöníthető és egymásra épülő elemekből áll
- az önismeret és pontos célok kijelölése nélkülözhetetlen a sikerhez
- az elköteleződést és a motivációt személyre szabottan kell fenntartani
Szerző:
Lippai Roland – Hello Biznisz szerkesztőség
