Fontos a pihenés: ne legyen a túlhajszolt év végi hajrából kiégés

Olvasási idő 6 perc

A karácsony előtti időszak sokaknak egyet jelent a szünet nélküli hajtással, és idén a vírushelyzet ráadásul még egy lapáttal rak erre a feszültségből. Lassításról szó sem lehet. Pedig pihenés mindenképp szükséges, különben minket is elérhet a korunk népbetegsége, a kiégés. Mik a kiégés intő jelei, és hogyan előzhető meg hosszú távon? 

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a kifejezés a közbeszédben, lassan már úgy használjuk, mint a rosszkedvre a „depis vagyok” fordulatot: „totál kiégtem”, azaz nagyon elfáradtam a munkában. A sokszor pontatlan, túlzó címkézés nem tűnik károsnak ebben az esetben, mert talán azok, akik valóban ebben a betegségben szenvednek, könnyebben tudnak a problémájukról beszélni, és egyáltalán felismerni azt. 

Kiégés, mint a legújabb pszichés betegség

A kiégés fogalma (angolul burnout) az 1970-es években született, miután emberekkel foglalkozó szakembereknél (szociális, egészségügyi intézmények munkatársai, családsegítők) érzelmi kimerülést figyeltek meg pszichológusok: krónikus fáradtságot, ellenséges, közönyös viselkedést a hozzájuk fordulókkal szemben, teljesítményromlást. Később bebizonyosodott, hogy a jelenséget nem lehet csupán a humán szférában dolgozókra korlátozni, hanem az más foglalkozási körökben is előfordulhat. Az utóbbi négy évtizedben rengeteg vizsgálatot, kutatást indítottak a kiégésről, az eredmények alapján pedig 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette. Definíciójuk szerint „a burnout egy olyan szindróma, melyet krónikus munkahelyi stressz okoz, amit nem kezelnek megfelelően.” Vagyis a kiégés nem egyszerűen a stresszt, hanem a hosszú időn keresztül tapasztalható, folyamatos, kezeletlen nyomást jelenti. „Ma már azt gondoljuk, hogy akik nagy nyomás alatt dolgoznak túlzott felelősségvállalással, túlzott érzelmi stresszel, azok fokozottan ki vannak téve a kiégés veszélyének. Nem egyszer találkozunk olyan emberrel, aki már 30 évesen kiégett” – meséli K. Farkas Dóra  alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, pszichoterapeuta-jelölt. 

De miért hallunk mostanában egyre többször a kiégésről, lesz egyre több olyan ismerősünk, aki egyszer már kiégett? „Az elmúlt 50 évben nagyon intenzíven változott meg az életünk. A 70-es években még jól strukturálva voltak a munkakörök, a munkaidő, ma viszont már nem ritka, hogy 10-12 órát dolgozunk. Közben a szabad versenyben mindenki érvényesülni szeretne, bizonyítani, közben nagy a túliskolázottság. Ha valaki kiesik, akkor sok esetben nagyon könnyen pótolható. Kitágult a világ is, teljesen más perspektívát látunk, mint 30-40 évvel ezelőtt, emiatt a világ többi szereplőjéhez viszonyítjuk magunkat. Egy nemzetközi nagyvállalatnál a vezető rálát a társországok működésére, és az is meghatározza a munkáját. És a nap még mindig 24 órából áll – magyarázza a szakember. 

A kiégés tünetei

A kiégést szinte kivétel nélkül vegetatív tünetek, azaz a vegetatív idegrendszert érintő zavarok jellemzik, így alvászavar, étvágytalanság, túlevés, a szexuális élet zavarai. A kiégéshez közelítőnek nincs kedve a barátaival találkozni, elhanyagolja a családi kapcsolatait, és nincs olyan napszak, amikor félre tudja a rakni a telefont, anélkül, hogy ne hívások, e-mailek tucatjai várják. „Jó is, rossz is, hogy a kiégés egy lassú folyamat. Senki nem fog két hét alatt kiégni. Ez egyrészt klassz, mert ha az ember ismeri magát, és észreveszi magán a jeleket, be tud avatkozni. A nehézség viszont, hogy mivel lassan alakul ki a betegség, elsőre csak apró pici változások történnek, és utána gyorsan a közepében találhatja magát az, aki nem ismeri a testének a jelzéseit” – mondja K. Farkas Dóra. 

Szokták a kiégést az autóvezetéshez is hasonlítani: akkor élünk helyesen, egyensúlyban, ha jó időben váltunk magasabb, illetve alacsonyabb fokozatra. Kiégéskor viszont váltás nélkül nyomjuk a gázt, és emiatt lassulni kezdünk, vagy csak simán nem vesszük észre, hogy visszább kéne már kapcsolnunk. Emiatt nem fogjuk tudni hozni azt a szintet, amit elvárnak vagy nem olyan minőségben. 

Az interneten számos gyorsteszt elérhető, a legismertebb a Maslach teszt közülük, de érdemes csak simán arra keresni, hogy kiégés teszt. Munkáltatóként szintén érdemes megkérdezni a kollégákat a hogylétükről, de nem szükséges direkt a kiégésre kérdezni, elég, ha az alvási, étkezési, gyógyszerszedési szokásairól kérdezzük. Érdekes, évek óta futó podcast a témában: Halottnak a coach

Mit tegyünk, ha már a kiégés stádiumában vagyunk vagy erősen közelítünk felé?

  1. Tanuljuk meg keresni a saját kedvünket, és pihenjünk. Ha a stresszlevezetés egyedül nem megy, kérjünk segítséget. Perfekcionista kollégánkra úgy lehet a legjobban hatni, ha elmondjuk neki, hogy pihenés után jobban fog teljesíteni. 
  2. A stressz levezetésre egy napi, 10 perces relaxáció, edzés, kis szociális élet is jó lehet. Ördögi kör, hogy akiknek már csak munkahelyi kapcsolatai vannak igazi barátok nélkül, azok az egyedüllétük miatt azt élik meg, hogy jobban kell teljesíteniük.
  3. Szellemi munka esetében praktikus, ha a kikapcsolódásnak kézzelfogható, azonnali eredménye van. Kertészkedjünk, barkácsoljunk, menjünk el egy gyalogtúrára! 
  4. Nagyobb hajtás előtt érdemes kivenni pár nap szabadságot. Úgy is rákészülhetünk a hajtásra, hogy kijelölünk fix napokat, amikor tudatosan hamarabb megyünk haza.
  5. Ha eddig még nem sportoltunk, akkor ne várjuk meg, míg teljesen kifacsarjuk magunkat. Egy újfajta rendszer kialakításához minimum 2-3 hét kell. Új, kikapcsolódást segítő dolgokat ne a hajtós időszakban vezessük be.
  6. A család egy nagyon jó belső kör: töltsünk együtt minőségi időt, vacsorázzunk együtt, tervezzük meg a velük töltött időt, és végig legyünk jelen. 
  7. Vezetőként amennyire csak lehet, legyen személyes kapcsolatunk a munkatársakkal, lehessen kérdezni és kérni. Biztosítsunk coach-ot annak, akinek szükséges. Az a kolléga, aki amúgy is nehezen mond nemet, könnyebben kiéghet. Alakítsunk ki olyan munkahelyet, ahol a kollégák figyelnek egymásra. Negyed-félévente értékeljük a kollégákat. 
  8. Legyünk tudatában annak, hogy a kiégett kolléga (vagy mi magunk) nemcsak a szintet nem hozza, hanem kárt is okozhat a cégnek (ügyfélkapcsolatok szétzilálása, munkatársak érzelmi lehúzása). 

Kiégés és más betegségek

„Azáltal, hogy a kiégés vegetatív tünetei megegyeznek a depresszió tüneteivel, nagyon könnyű összekeverni a két betegséget” – hívja fel a figyelmet K. Farkas Dóra. „A szakemberek dolga, hogy megkülönböztessék a kettőt” – teszi hozzá. A kiégéshez gyakran párosítjuk a limit nélküli munkavégzést is, viszont az, aki éjszaka is még a gépe előtt ül, kirándulás közben is ellenőrzi a telefonját, képtelen leülni társasozni a családjával, lehet, hogy inkább már munkaalkoholista. „Függőség esetében magában hordozza a függőség általános jegyeit: azaz minden más tevékenysége háttérbe szorul, elvonási tünetei vannak. Aki kiégéssel küzd, az le tudja és le is szeretné tenni a munkát, csak az adott időszakban erre úgy érzi, hogy nincs lehetősége” – magyarázza a szakember. Közös bennük ellenben, hogy a kiégés, munkaalkoholizmus is nagy mértékben károsítja az életünk más területeit, elsősorban a szociális, családi életünket

Szerző:
Kandó Eszter – Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.