Mire figyeljenek az átalányadózó egyéni vállalkozók a göngyölítéses járulékmegállapítási módszer alkalmazása során?

2023. második negyedévére vonatkozóan most júliusban alkalmazzák először a könyvelők és az átalányadózó vállalkozók az ún. göngyölítéses módszert. A KATÁ-ból átlépők számára az átalányadózás egy bonyolultabb adózási rendszert jelentett magasabb adóterheléssel és adminisztratív többletterhekkel. Az utóbbi időben azonban történtek olyan jogalkotási finomhangolások, amelyek az adózók életét egyszerűbbé és igazságosabbá teszik: ezek közé sorolható a negyedéves adóbevallási gyakoriság, valamint a járulékmegállapítás göngyölítéses módszere is. A göngyölítéses módszer alkalmazása során különös figyelmet kell szentelni annak, hogy fő vagy mellékfoglalkozású egyéni vállalkozóról van-e szó, illetve felmerül-e táppenzes, gyes, gyed, csed, folyósításával érintett időszak, esetleg szünetelés.

Miért vezették be a göngyölítést?

Köztudomású, hogy az átalányadózók jövedelmének egy része (az éves minimálbér fele) mentes a személyi jövedelemadó alól. Amennyiben főállású az egyéni vállalkozó, úgy az adómentes jövedelem időszakában a minimum szabályok szerint kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie (a minimálbér/garantált bérminimum után 18,5 % járulékot, minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a után pedig 13 % szochót), a mellékállásúak számára azonban az szja-mentességi korlát egyben járulék és szochó mentességet is jelent.

A 2023 előtti szabályozás anomáliája az volt, hogy mivel az adómentes jövedelemrész nyilvánvalóan az év elejére allokálódott, ezért a főállású egyéni vállalkozónak eddig minimumjárulékszabályok alapján kellett járulékot fizetnie (a mellékállásúakat egyáltalán nem terhelte járulékkötelezettség), a keret kimerítését követően pedig a teljes bevétel járulékkötelessé vált.

A fentiekre tekintettel előfordult, hogy ugyanolyan éves jövedelemmel rendelkező gazdálkodók eltérő mértékű járulékot fizettek pusztán azért, mert egyenlőtlenül szerezték meg a jövedelmet az éven belül.

Ezt az igazságtalanságot volt hivatott orvosolni az ún. göngyölítéses megállapítási módszer.

Hogyan működik a göngyölítéses módszer?

A göngyölítéses módszer alkalmazása során a járulék számításakor figyelembe kell venni az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított szja-köteles jövedelmet. Ez azt jelenti, hogy a 2023. második negyedév egyes hónapjainak járulékkötelezettségét a következő lépésekben kell megállapítani:

• mindenekelőtt január 1-től június 30-ig terjedő időszakra kell figyelembe venni az átalányjövedelmet,
• ebből le kell vonni az első negyedévre megállapított járulékalapként/szochóalapként figyelembe vett jövedelmet,
• ezt követően egy osztást szükséges elvégezni azon hónapok számával, ahány hónapban az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonyban állt a tárgynegyedévben,
• az így kapott számot a főállású egyéni vállalkozónak össze kell vetni a minimum járulék és szochó -alappal (minimálbér/garantált bérminimum, illetve ezek 112,5 %-a). Amennyiben a megkapott összeg kisebb, mint a fenti limitek, úgy a minimum szabályok alapján kell fizetni a járulékot és a szochót, amennyiben magasabb, úgy a tényleges jövedelem után. (lsd. példa a cikk végén)

A göngyölítéses módszer tehát egyaránt vonatkozik a társadalombiztosítási járulék és a szochó megállapítására, mely kötelezettségeket ugyanabban a negyedéves bevallásban kell havi bontásban bevallani és az adott negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.   

Hogyan kell alkalmazni a göngyölítést táppénz, csed, gyes, gyed, szünetelés esetén?

A vállalkozónak nem kell járulékot és szochót fizetnie pl. akkor, amikor

• táppénzben,
• gyermekgondozást segítő ellátásban,
• csecsemőgondozási díjban részesül,
• valamint, ha a vállalkozói tevékenysége szünetel.

Hiába rendelkezik azonban az adózó teljes hónapra kieső idővel, ez a göngyölítés negyedéves mivolta miatt a passzív hónapra is eredményezhet járulék (adó) fizetési kötelezettséget, azaz a járulék és szochó mentesség ilyenkor sem jár automatikusan.

Minimum járulék és szochó kötelezettség főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál

A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak függetlenül attól, hogy vállalkozása esetleg kevésbé eredményes, minimum járulékot és a minimum szochót kell fizetnie. Akinek tehát legalább heti 36 órás jogviszonya, tanuló vagy nyugdíjas, arra nem vonatkozik a minimum járulékszabály.

A 18,5% tb járulékot a személyijövedelemadó-köteles jövedelem után, de legalább a minimálbér/ középfokú végzettséghez kötött főtevékenység esetén a garantált bérminimum után kell megfizetni. Szochó esetében a minimum alap a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a.

Aki adott hónap közben kezdi vagy fejezi be vállalkozási tevékenységét, annak a jogviszonyban töltött napokkal arányosan kell kiszámítania a járulékalapot.

Mi helyzet a nyugdíjasokkal, mellékfoglalkozásúakkal és a tanulókkal?

A nyugdíjasoknak nem kell tb járulékot és szochót fizetnie.

A mellékállású vállalkozónak havi bontásban kell negyedéves bevallást beadnia, azonban járulékot és szochó-t csak a tényleges jövedelem után kell fizetnie (nem vonatkozik rájuk a minimumjárulék és minimumszochó szabály). Az adómentes jövedelem összege 2023-ban 1.392.000 Ft (ez 40 %-os költséghányad esetén 2.320.000,- Ft adómentes bevételi korlátot jelent), tehát ez alatt nem kell szja-t, járulékot és szochót fizetnie a mellékfoglalkozású vállalkozónak.

Példa főállású legalább középfokú végzettségű egyéni vállalkozó járulék és szochó megállapítására:

Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary