Az oktatás mindenki ügye. A Covid óta különösen sok szó esik megreformálásáról, a tanár legoptimálisabb szerepéről, mely nyilvánvalóan nem csupán az információátadás és a megtanult anyag kikérdezése. Aki ezt gondolja, óriásit téved, mert bár a mesterséges intelligencia alkalmas eszköz lehet az oktatás területén bizonyos feladatok ellátására, de a tanár személyiségét, a közvetlen emberi példát sosem fogja tudni pótolni. Éppen ezért azok a termékek, fejlesztések járulhatnak hozzá jól, felelős módon a jövő alakításához, melyek nem pusztán információátadásnak tekintik az oktatást, hanem emberré nevelésnek. A kompetenciafejlesztésre alapozó alkotópedagógiák első látásra ehhez az ideához közelítenek. Major Gábor, a Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója arról mesélt, hogy az általuk fejlesztett termékcsalád miként szolgálja a 21. századi kompetenciák fejlesztését, a munkaerőpiac érdekeit, és nem utolsósorban hogyan tud segítséget nyújtani a pedagógusoknak.
Régi és új keretek az oktatásban
Akár szeretjük, akár nem, tény, hogy manapság szinte minden diáknál ott van az okostelefon, mely szinte beszippantja használóját a tanórán is, ha az iskola nem szankcionálja következetesen a használatát. Major Gábor véleménye szerint ezen a ponton nehéz versenyezni a technológiával, mert a diák akár pár perc alatt elolvashatja mindazt, amit a tanár az órán elmond. Úgy kell tanítani, hogy motiválttá váljék a gyerek, ehhez pedig olyan tananyagra van szükség, mely képes lekötni a figyelmét. Ebből a megfontolásból a Maker’s Red Box kitalálói a tárgyalkotást helyezték a középpontba, és a tanítás sem a megszokott tanteremben, hanem egy digitális alkotóműhelyben történik, ahol rendelkezésre áll 3D nyomtató, lézervágó, mikrokontrollerek és forrasztóállomások, s a diákok – miközben nem mellékesen elsajátítják a digitális eszközök használatát – saját tárgyakat alkothatnak. Jelenleg közel 80 ilyen műhely található hazánkban, ami jónak számít, de a szomszédos Romániával összevetve például kevés.
Amellett, hogy a diákok és a tanárok érzik a változás szükségességét, a munkaerőpiac elvárásai és az iskola nyújtotta kimeneti tudás közt is hatalmas a szakadék. A globalizáció és a digitalizáció alapjaiban rendezte át a munkaerőpiacot, manapság új képességekre van szükség. Az oktatás azonban egy lassan változó és lassan változtatható rendszer. Ez az oka, hogy a legnagyszerűbb reformoknak évtizedekben mérhető csak a hatása.
21. századi képességek fejlesztése az iskolában
A munkaerőpiac szempontjából számos olyan kompetencia létezik, melyet a hagyományos iskolai oktatás nem, vagy csak kevéssé fejleszt. Major Gábor az együttműködési és prezentációs képességet, a nyitottságot, az önérvényesítés és a technikai tudás fontosságát hangsúlyozza. A probléma kezelésére a Maker’s Red Box mögött álló csapat egy saját kompetenciamátrixot hozott létre és úgy próbálnak hidat ácsolni az oktatás és a munkaerőpiac közt, hogy a termékeiken keresztül ezeket a kompetenciákat komplex módon fejlesztik. Fejlesztés esetén fontos, hogy az eredmény mérhető legyen, de a mérés nem lehet egyenlő az osztályzattal. Nem a szám, nem az osztályzat a fontos, mondja Major Gábor, hanem hogy honnan hova jutott el a diák, vagyis az adott kompetencia-területen milyen elmozdulás történt nála a tanulási folyamat során. Mivel a Maker’s Red Box készítői kompetenciákban gondolkodnak, nem pedig tantárgyakban, a reformokra nyitott iskolákban az órák tömbösítésére, témahetek szervezésére van szükség.
Mivel a komplex tudásátadás interdiszciplinaritást kíván, a Maker’s Red Box huszonöt fős fejlesztői csapatában van tanár, mérnök, geográfus, bölcsész és alkalmazott művész is. Véleményük szerint úgy kell kiengedni az iskolapadból a gyerekeket a felnőtt világba, hogy képesek legyenek az egyre gyorsuló változásokat megérteni, feldolgozni, s azokhoz alkalmazkodni.
A flow-élmény, mint tanulást segítő eszköz
A Maker’s Red Box három összetevős módszertana annak felismerésén alapszik, hogy a tanuláshoz elengedhetetlen a motiváció folyamatos fenntartása. A kiindulási alap a téma, vagyis a jó sztori. Jelenleg négy termékesített eszköze van a módszertannak: a Zöld Mérnökök a Marsot kísérlik meg lakhatóvá tenni, a Jövő városa résztvevői megépítik az általuk elképzelt várost, a Globális felmelegedés kutatóhajója egy Föld körüli expedíció keretében próbálják megismerni az okokat, a Szuperhősök pedig saját történetüket mesélik el. Vagyis: minden esetben van egy kerettörténet, mely a flow-módszertanra alapozva arról gondoskodik, hogy a résztvevők folyamatosan jól érezzék magukat és az érdeklődés csúcsára eljutva menni akarjanak a következő órára is. Utóbbit a sorozatoktól, társas- és videójátékokból ellesett eszközökkel, formanyelvi elemekkel tudják elérni a készítők.
Major Gábor a szerepjátékot külön kiemeli, mint sajátos lehetőséget a felelősségvállalás és a csapatjáték megtanulására, valamint a kommunikációs képességek fejlesztésére. Fontos, hogy mindez nem egy személytelen digitális felületen, hanem élőben, fizikai tárgyak megalkotása során történik, a diákok a kezükkel teremtenek, együtt. Az alkotáspedagógia már régen felismerte, hogy tárgyalkotás során jobban rögzülnek a megtanult tudáselemek.
Nyári játékból pedagógiai oktatócsomag
A Maker’s Red Box története Nagykovácsiban kezdődött, ahol néhány, a videójáték és a társasjáték világából érkező ember szerette volna tartalommal megtölteni az unalmas nyári táborokat, motiválttá tenni a gyerekeket, ehhez azonban olyan nyelven kellett beszélniük velük, amit értenek és szeretnek. Eleinte nem kellett fizetni ezekért a foglalkozásokért, de mikor egyre több pozitív, megerősítő visszajelzést kaptak, elérkezettnek látták az időt az ötlet termékesítésére és terjesztésére. Így lett a kezdeti, tanulásra ösztönző aktivitásból egy komplex pedagógiai oktatócsomag.
Egyik termék születése sem egyszerű, vallja a kezdeti időkről Major Gábor. Számtalan tanulási körön van túl a Maker’s Red Box, folyton figyelni kell a piaci visszajelzéseket és beépíteni őket a termékeikbe.
Fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a csomag elsősorban gyakorlásra való, s arra, hogy a gyerekeket rádöbbentse, hogy a tanultaknak a gyakorlatban is van értelme.
Saját lábakon álló vállalkozás a nemzetközi piacon
A termék különlegessége, hogy teljes mértékben magánfinanszírozásnak köszönhetően született. A tulajdonosi kör nem vont be sem pályázati, sem kockázati tőkét, mindenki a saját pénzét kockáztatja.
Az értékesítés a globális piacon történik tankönyvkiadókon illetve olyan partnereken keresztül, melyek az oktatás világában értékelhető háttérrel rendelkeznek. A négy éve indult cég mára a magyarországi iskolák csaknem 10 százalékában van jelen, külföldön pedig 25 országban és 6 nyelven érhető el a Maker’s Red Box.
Olyan partnereket keresünk minden országban, akik- ismerve a helyi viszonyokat, iskolahálózatokat – a termék teljes bevezetését tudják vállalni az adott országban, mondja Major Gábor. Véleménye szerint globális brandet építeni Magyarországról nem lehetetlen, de nehéz. A Lego Education-ön kívül nincs is olyan globális brand, melyet egy átlag szülő vagy pedagógus meg tudna nevezni.
A kérdésre, hogy milyen csatornákon keresztül igyekeznek elérni a hazai célközönséget, az intézményi hírlevelet, a Facebookot, illetve a régiós vagy lokális rendezvényeken való részvételt emeli ki az ügyvezető.
Hiányzó versenytársak
Egyelőre a Maker’s Red Box kategóriateremtő termék. Tanárképző anyag sok van, de Major Gábor meglátása szerint nem ezzel a komplexitással. Aktivitásra ösztönző termékek persze léteznek, és olyan komplex pedagógiai megközelítések is, melyek szintén tárgyalkotásra épülnek, de a Maker’s Red Box egyedülálló abban, hogy az ismeretanyagot 32 órán keresztül egyetlen ívre fűzi fel és mérhető pedagógiai kimenetet tud felmutatni.
Célok, lehetőségek
A cél a nemzetközi terjeszkedés mindaddig, amíg a kreatív csapat bírja a finanszírozást, és megvan a kellő szellemi tőke az új anyagok létrehozásához. Major Gábor úgy látja, a vállalkozás most fordulóponthoz érkezett. Partnereik már rengeteg foglalkozást tartottak Kuvaittól Finnországig, a Jövő városát már több mint 500 csoport építette meg. A következő cél, hogy fel tudjanak mutatni pár országot, ahol jelentős piaci részesedéssel bírnak, illetve belépjenek az USA piacára. Ezt leginkább egy olyan globális játékos segíthetné, aki portfóliószélesítés kényszerében van.
Szerencsére azokban az országokban is meg tudtak jelenni, ahol rugalmatlan az oktatási rendszer, ott ugyanis a tanórán kívüli aktivitások körét célozták meg: ilyen a pályaorientáció, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, mert ezek a tevékenységek pont azt az interdiszciplináris és tantárgyak feletti megközelítést követik, ami a Maker’s Red Box lényege.
5 alapelv, amit az EdTech piacra lépésnél szem előtt kell tartani:
- ez nem globális piac, minden országnak megvannak a saját követelményei és keretei
- szinte mindenhol kell a lokalizált termék, még ott is, ahol mindenki jól beszél angolul
- a döntéshozó, finanszírozó és felhasználó élesen elválik, mindegyiket ki kell szolgálni üzenetekkel
- AI nélkül ma már szinte semmi nem adható el
Szerző:
Szoboszlai Annamária – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
