A társadalmi szerepvállalás ma már nem lehetőség, hanem elvárás

Olvasási idő 8 perc

Az, hogy egy vállalatnak legyen önmagán túlmutató küldetése, ma már inkább elvárás, mint lehetőség – mondja tapasztalatai alapján Lévai Gábor, aki a bankszektorból érkezve immár több mint tíz éve nyújt segítséget a társadalmi ügyekért dolgozó civil szervezeteknek. A Scale Impact alapítójaként célja, hogy minél több támogató céget kapcsoljon össze jó ügyekkel, hogy hidat építsen a társadalmi változás és a forrás közé. 

Egyre többeknek fontos a társadalmi felelősségvállalás. Nem is olyan rég még alig volt ismert ez a fogalom, ma pedig már egyenesen trendi „tenni egy jobb világért”. Magánszemélyként és vállalati szinten is.

Mit tehetünk?

Az egyik legnépszerűbb ügy a fenntarthatóság, a környezettudatos életmód. Megtehetjük, hogy bevezetjük a szelektív hulladékgyűjtést a munkahelyen vagy csökkentjük a papírfelhasználást. Választhatunk olyan terméket vagy köthetünk szerződést olyan céggel, amelynek van önmagán túlmutató küldetése. Például vehetjük a hamburgerzsömlét olyan pékségből, ahol vakok dolgoznak, választhatunk pihenésünk helyszínéül olyan szálláshelyet, amely megújuló energiát használ, és vásárolhatunk magyar őstermelőktől az importtermékeket forgalmazó multik helyett. Lehet valaki gyakori adományboltba járó, fenntartható divat-párti, vagy akár ő maga is rendszeres adományozó, a hátrányos helyzetűeket segítő szervezetek támogatója. A lehetőségek tárháza óriási. Magánszemélyként az elhatározást könnyen követhetik tettek.

Vállalkozásként azonban számos kérdés merülhet fel.

Már a cél kiválasztása sem könnyű, hiszen vállalati szinten nem szerencsés, ha egy személyben dönt valaki arról, hogy mihez igazodjon több tucat vagy többszáz ember. Aztán nehézség lehet, hogy egy cég hogyan találjon olyan szervezetet, amellyel szívesen dolgozna együtt a nemes cél érdekében.

Nehéz helyzetben vannak a közepes méretű cégek, ahol nincs külön ember arra, hogy folyamatosan monitorozza a lehetőségeket és keresse a civil partnereket. Ugyanis a legtöbb civil szervezetről sajnos nincs sok mérhető információ, nincs objektív adatbázis, mert hiányzik a hatásmérés. A civilek a véges erőforrásukat inkább az alapprobléma kezelésére fordítják, mintsem az ilyen típusú együttműködések generálására – húzza alá Lévai Gábor, és kiemeli: – Amit mi kínálunk a közepes méretű cégek számára az egyfajta önértékelés, a fejlesztési lehetőségek és a konkrét kooperációs lehetőségek feltárása. A civileknek pedig hosszabb távú, 2-3-4 éves együttműködést teszünk lehetővé, amely során stratégiai szervezet- és kapacitásfejlesztést valósítunk meg. Arra törekszünk, hogy elsajátítsák és begyakorolják a profi működésükhöz elengedhetetlen tudást és készségeket.

A Scale Impact hidat képez a civil ügyek és a vállalatok közé, azt segíti, hogy a partnerek egymásra találjanak, majd az ő együttműködésük társadalmilag valóban hasznos legyen.

Jelenleg az építkezés fázisában vagyunk és a legizgalmasabb területre fókuszálunk. Arra, hogy hogyan lehet a legnagyobb cégek alatti méretű vállalkozásokat abban segíteni, hogy ne ad hoc rövidtávú segítő szándékú programokban gondolkodjanak, hanem az igazi változásban. Fontos, hogy felmérjék, hogy az az iparág, ahol ők dolgoznak, az milyen társadalmi problémákkal van természetes kapcsolatban – okozóként, elszenvedőként vagy a kettő kombinációjában. Tudni kell azt is, hogy kik azok az érdekeltek, akiknek ez még fáj – hangsúlyozza Lévai Gábor, aki magánemberként az oktatást és a fenntarthatóságot tartja szívügyének. Ezeken a területeken befektetőként is jelen van. A Scale Impacttel pedig azt szeretné elérni, hogy a cégek mindennapjaiba beépüljön: az üzletmenet szerves része az, hogy steakholderekben (érintettekben) gondolkoznak. Elhiggyék, hogy velük együttműködéseket lehet generálni arra, hogy a szervezet a saját határain túlnyúlva változtatni tudjon fontos társadalmi ügyeken. Mindezt azért, mert a stratégiájának, az üzletfejlesztésnek elemi érdeke az, hogy így nézze a világot.

A civil szervezetek oldalán már eljutottunk oda, hogy felismerik, fejlesztésre van szükségük. Futnak is programok, amik segítenek nekik. De a legizgalmasabb az, hogy hogy lehet cégeket és civileket együtt arra rábírni, hogy ők ugyanannak a témának az érintettjeként gondolkozzanak. És hogy a cégek úgy tekintsenek a civilekre, a társadalmi szervezetekre, mint akik a megoldásszállítók, a partnerek, az alvállalkozók – húzza alá Gábor, majd bemutatja az impact létra fogalmát. 

Aki változni akar, annak információra van szüksége, aztán tudásra, majd kialakul a változáshoz szükséges képesség/készség, végül pedig megváltozik a magatartás. Ez végülis a változás. A rövidtávú programok a létra első két fokára koncentrálnak, ilyenkor ritkán következik be a magatartás változása. Mi ezeket a szinteket szeretnénk automatizálni, például e-learning tananyagokkal. A képesség kialakulása és a magatartás megváltozása érdekében 2-3-4 éves egyedi fejlesztéseket menedzselünk, amelyekben szakértőkkel dolgozhat együtt az adott szervezet és cég – mondja.

De mit tegyen egy vállalkozás, ha változtatna és szívesen megismerkedne a Scale Impact módszerével?

Nyugodtan döngesse a kapukat, a Scale Impact tárt karokkal várja az érdeklődő közepes cégeket. Megalkottak egy komplex kérdőívet, egy önértékelési lehetőséget biztosító tesztet, amelyet bárki kitölthet és az eredmény máris utat mutat. Továbbá minden cégnek, aki megkeresi őket, felajánlanak egy egyórás pro bono (térítésmentes) konzultációs lehetőséget a kölcsönös tanulás jegyében. – Itt arra fókuszálunk, hogy mik azok az egyszerű és gyors változtatások a mindennapi működésben, amik nem igényelnek komolyabb befektetést, s szinte azonnal elkezdhetők. Akivel pedig felépül a kölcsönös bizalom, őket akár be is vonhatjuk az induló fejlesztésekbe – emeli ki Gábor, aki saját elmondása szerint mindig is arra törekedett, hogy a saját hatását multiplikálja. Hogy létrehozzon egy olyan üzleti modellt, amelyben kooperáció van és amelyben sokszorosíthatóvá válik a tudás. – Jó ügyért tenni csak úgy lehet, ha valóban elkötelezettek vagyunk – vallja.

A magyar civilek helyzetéről elmondja, hogy bár vannak, amelyek akár nemzetközi szintre is eljuthatnának, de a legtöbben megakadnak azon a szinten, hogy néhány tucat vagy száz ügyfelet látnak el. Ráadásul még ma is él a félelem a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságával kapcsolatban. A civil szférának ezért javasolják a hatásmérést, hogy számokkal tudják megmutatni eredményességüket, hiszen a befektető vagy támogató cégeknek ez a legkézenfekvőbb bizonyíték az elvégzett munkára. S ha már számok, akkor nézzük a Scale Impact mutatóit: 1.040 impact szervezet és 160 vállalati partner bevonása, 22.000 óra fejlesztés, 1.800 óra pro bono kapacitás és 300 millió forint fejlesztési forrás csatornázása.

Izgalmas és inspiráló feladatként beszél Gábor a munkájáról. – Ahogy a számok is mutatják, nagyon sok fejlesztésen vagyunk túl és mindenhol beleütköztünk abba a korlátba, amikor már valami nem fért bele az együttműködésbe. De most sok év tapasztalatát összegezve megfordítottuk a folyamatot. A mai modell szerint a munka legelején felállítunk egy komplex diagnózist. Abban két-három évre előre kijelöljük, hogy mivel érdemes foglalkozni, és ehhez a kapacitást is megteremtjük. Folyamatosan szervezzük a szakértőket, akik ott vannak, amikor kell, a vállalati önkéntesek pedig nagyon egzakt, dedikált feladatokra tudnak becsatlakozni akkor, amikor ráérnek. Így az egésznek megváltozik a dinamikája. Abból a klasszikus civil szervezeti állapotból, hogy forráshiánya, időhiánya, pénzhiánya, kapacitáshiánya van és kapkod, átkerülünk egy olyan védett övezetbe, amelyben ténylegesen el tudjuk végezni azt a minőségi munkát a partnerekkel, amelyre szerződtünk – részletezi a társadalmi vállalkozások szakértője, majd világossá teszi azt is, hogy valódi társadalmi hatást csak valódi, értékteremtő kommunikációval érhetünk el. Éppen ezért a Scale Impact honlapja minta lehet bárki számára, s blogot is indítottak azért, hogy a gyakorlatiasabb posztoknak is legyen helye.

Elengedhetetlen a jó PR! Direkt kommunikációval mi magunk is igyekszünk véleményformálóvá válni – hangsúlyozza Gábor, majd rögzíti: – Célunk, hogy ne legyen konferencia impact téma nélkül. És ha impact téma van, akkor minket hívjanak el.

A társadalmi nyomás a vevők és a minőségi munkavállalók oldaláról nagy a cégeken a tekintetben, hogy van-e önmagán túlmutató küldetése, amelyet akár tanúsítvány is igazolhat. – Ez ma már inkább elvárás, mintsem lehetőség – hangsúlyozza Gábor, kiemelve, hogy egyre többen választanak üzleti partnert vagy kötődnek egy márkához az alapján, hogy az milyen társadalmi célt szolgál. Ki lehet tehát maradni a változtatók sorából, de nem érdemes…

Alapfogalmak a társadalmi hatás témakörében:

stakeholder:

A stakeholderek a céged működése által közvetlenül, vagy közvetve érintett célcsoportok tagjai. Ezek a csoportok lehetnek például a céged tulajdonosai, alkalmazottai, leendő alkalmazottai, a vevőid, a leendő vevőid, a beszállítóid, konkurenseid, a céged székhelye / telephelyei szerinti önkormányzatok, a helyi lakosok, a céged tevékenységi köre által érintett társadalmi ügyekkel foglalkozó civil szervezetek, de akár valamely hatóság, vagy az állam is.

impact:

Az impact szó jelentése: hatás. Az érintettek életében, vagy a környezeti terhelés csökkenésben bekövetkező mérhető, hosszú távú pozitív változás.

impact szervezetek:

Szokták őket társadalmi hasznosságú szervezetnek, vagy társadalmi célú szervezetnek is nevezni: civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, de akár oktatási-egészségügyi intézmények is tartozhatnak ebbe a körbe.

rendszerszintű változás:

Egy társadalmi üggyel kapcsolatos olyan mértékű változás, ami a rendszer minden részét áthatja, figyelembe véve a rendszer részeinek kölcsönhatásait és összefüggéseit.

B Corporation tanúsítvány:

Ez egy minősítési rendszer, amely 2006-ban indult. Segítségével a vállalat mérhetővé és láthatóvá tudja tenni, hogyan képviseli a tulajdonosi, részvényesi elvárások mellett saját alkalmazottai, helyi közössége és a környezet érdekeit. (A pozitív társadalmi és környezeti változások előmozdításán túl a B Corporation minősítés megszerzése, pontosabban a tanúsítás által hitelesített felelős üzleti működés: növeli a befektetői hajlandóságot, segít a tehetséges munkatársak megtalálásában és megtartásában, megkülönböztet a versenytársaktól, erősíti a vásárlók / ügyfelek lojalitását, sajtónyilvánosságot generál, segít a szervezet küldetésének megőrzésében és a fenntartható, felelős működés kialakításában / fejlesztésében, kedvezményeket és új szolgáltatásokat tesz elérhetővé.)

Szerző:
Lakatos Katalin – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Átlag értékelés / 5. Összes értékelés:

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.