Kétgyermekes édesanyaként építőipari vállalkozást irányítani nemcsak azért jelent kihívást, mert problémás megtalálni a munka-magánélet közötti egyensúlyt. Hanem azért is, mert a férfias terepen gyakran rácsodálkoznak, ha egy hölgy mozog otthonosan az építkezések világában. Kulcsár Eszterrel, a Benefit Bau Kft. ügyvezetőjével arról is beszélgettünk, előny vagy hátrány, hogy nőként vezet vállalkozást, és hogy milyen tapasztalatok és körülmények kellettek ahhoz, hogy sikerrel startoljon cégük egy olyan területen, ahol teljesen újoncként jelentek meg.
Kulcsár Eszter egy 3 és egy 11 éves gyermek édesanyja, ugyanakkor vállalkozó is: férjével közösen alapított családi cégüknek, a Nyíregyházán működő Benefit Bau Kft. –nek az ügyvezetője. Saját bevallása szerint tud még meglepetést okozni, ha kiderül, hogy nőként építőipari területen dolgozik, ráadásul cégvezetőként. Bár a műszaki érdeklődése nem újkeletű, a pályaválasztásnál még nem mert ilyen irányba indulni, kommunikáció szakon szerzett diplomát – és ennek a tudásnak is abszolút hasznát veszi a vállalkozásában, hiszen építhet a szervezőkészségére, a marketingtudására.
„Valószínűleg rossz iskolát választottam annak idején” – vallja be Eszter. – „Négy évvel ezelőtt jelentkeztem az építészeti karra, el is kezdtem a tanulmányaimat, amelyek aztán a második gyermekem születése után félbemaradtak.” Amit Eszter az építőiparról tud, azt vállalkozóként tanulta és tapasztalta meg. Pedig nem rögtön ezen a területen tevékenykedtek, egészen más iparágban alapozták meg vállalkozói létüket: felsőruházatot, szövetkabátokat gyártottak, amelyeket aztán a környező országokban értékesítettek.
„Először bérgyártásban készültek a termékek, aztán kialakítottunk egy saját varrodát. Idővel pedig a Dolce & Gabbana gyermekruháit gyártottuk – amelyek 80%-át egyébként is Magyarországon varrták. Tíz évig volt a varroda a fő profilunk” – meséli Eszter. Stabil, nagy presztízsű külföldi megrendelővel a háttérben virágozhatna akár most is a biznisz – gondolnánk. Csakhogy a covid-járvány ezen a piacon is éreztette hatását: akadoztak az alapanyag-szállítások, a Dolce & Gabbana is átalakította a működését és végül kivonult Magyarországról. „Először bizonytalan időre zártunk be, de aztán muszáj volt végleg befejezni a működésünket. Igyekeztünk az alkalmazottainkat segíteni abban, hogy új munkahelyet találjanak” – teszi hozzá Eszter.
Egy varroda után miért pont az építőiparban találták meg magukat?
Merész váltásnak tűnik, hogy egy varroda üzemeltetése után társasházak építésébe fogjon egy vállalkozó – Eszterék nem így élték meg. Már akkor, amikor a varrodájuk új üzeme épült, belefolytak a munkálatokba, kicsit ismerkedtek a területtel. Anyagilag is jó befektetésnek tűnt az építőiparban próbálkozni, hiszen amikor belevágtak a vállalkozásba, jóval kevesebb újépítésű lakás volt a piacon, mint amennyire igény mutatkozott.
„A férjem úgy gondolta, hogy ha stabilnak mondhatók egy vállalkozás alapjai, akkor bármilyen szektorban tud működni. Persze fontos volt az is, hogy megtaláljuk a megfelelő alvállalkozói kört. Szempont volt, hogy szakmailag kiemelkedő szakemberekkel dolgozzunk együtt, akik tudják hozni azt a tudást és szakértelmet, ami nálunk esetleg hiányzik” – összegzi Eszter, mire ügyeltek az indulásnál. Igazából az építőipari vállalkozás nem a varroda helyett, hanem azzal párhuzamosan jött létre, az élet azonban úgy hozta, hogy mostanra csak az egyik maradt meg. A 2018-as megalakulás után egy évvel épült fel az első társasház, ami a céghez köthető, és amelynek lakásai kivétel nélkül a tervrajzok alapján elkeltek.
2020 nemcsak a covid-járvány miatt jelentett fordulópontot Eszterék számára: ebben az évben kezdtek bele egy nagyobb volumenű projektbe, egy magánklinika felépítésére kaptak megbízást, amit aztán egy évvel később át is adtak. A vállalkozás rövid pályafutása alatt eddig ez a projekt jelentette a legnagyobb szakmai kihívást, hiszen itt orvostechnikai szempontoknak is meg kellett felelniük. A koronavírus-járvánnyal az építőipari vállalkozásukban nem voltak olyan keserű tapasztalataik, mint a varrodánál: nem rengette meg a piacot, a napi működést sem kellett átalakítani és projekteket sem kellett zárójelbe tenni.
Hogyan oszlanak meg a feladatok a családi vállalkozásban?
Az első ügyfeleik, vásárlóik jórészt az ismeretségi körükből kerültek ki – részben a nagyobb bizalom, részben az akkor meglévő óriási kereslet miatt. Ez persze kockázatot is jelentett, mert Eszter szerint a saját ismerőseinek még jobban akar bizonyítani az ember. Azóta már visszatérő vevőik is akadtak, és szép számmal olyanok is, akik ajánlás útján érkeztek. Az első kapcsolatfelvételtől a vásárlási döntésig általában két hónap telik el, de a szerződés aláírása után is szoros marad az ügyfélkapcsolat, mivel a lakások végső kialakításában Eszterék kellően rugalmasak, figyelembe veszik a vevői igényeket.
A jó időben, jó helyen, jó alapokkal indult vállalkozás már működése harmadik évére megduplázta árbevételét. Máshogyan is növekedtek: a korábbi 40 négyzetméteresből egy 80 négyzetméteres irodába költöztek, ahol az ügyfelek, vevők a kínálattal is megismerkedhetnek, ha variálni akarnának a társasházba beépítendő anyagokon, berendezési eszközökön. A csapat létszáma nem változott jelentősen, a feladatkörök mostanra megszilárdultak: „Hozzám tartozik a projektvezetés, az ügyfélkapcsolat, a marketing. Én tartom a kapcsolatot a tervezőkkel és kötöm össze őket a kivitelezőinkkel. A vevőkkel való kapcsolattartást is felügyelem, és intézem a hatóságokkal a szükséges engedélyezéseket. Az értékesítés a férjem asztala, egy kolléganőnk pedig az anyagbeszerzéseket intézi” – sorolja Eszter a munkakörök megoszlását.
Extra kihívást jelent-e nőként építőipari vállalkozást vezetni?
A családon belül jól megtalálták, hogy kinek milyen szerep való. És bár kívülállóknak furcsán hathat, hogy Eszternél az irányítás, nőként ő vezet egy többnyire férfias közegben mozgó vállalkozást, ő azt mondja, hogy inkább előnyét látja annak, hogy így alakult a leosztás: „Szerintem egy nő sokkal inkább képes arra, hogy egyszerre több mindent felügyeljen, figyelemmel kísérjen, mint egy férfi – az én munkámhoz ez a képesség pedig elengedhetetlen. Így, hogy nőként vagyok cégvezető és főleg férfiakkal dolgozok együtt, azt látom, hogy az én kéréseimet akár készségesebben teljesítik, mert nem harcolok senkivel.”
Eszter egy olyan sztorit is fel tud idézni, amikor egy műszaki kivitelező az építkezésnél furcsán méregette, hogy valóban csak ő lesz a tárgyalópartner: „Várta, hogy megérkezzen a férjem is, és csodálkozott, amikor azt mondtam, hogy nem fog, mert én mutatom be neki a projektet. Amikor végeztünk, elárulta, hogy meglepte a felkészültségem.”
Miért jó, és miért kihívás vállalkozónak lenni?
Az értékesítési folyamatokhoz használnak mesterséges intelligenciát, AI segítségével készítik a hirdetéseiket, amelyek aztán a Facebook, az Instagram és a Google rendszerében jelennek meg. Projektmenedzsment szoftverből még keresik az igazit, az eddigi kísérleteiknél mindig az derült ki, hogy a legjobb megoldás egy rájuk szabott fejlesztés lenne. A vállalkozói létben a legnagyobb kihívást Eszter szerint az jelenti, hogy legyen elég idő mindenre: „Alkalmazottként van az embernek egy munkaidő-kerete, nálunk ez nem létezik. Persze alakíthatom úgy a menetrendet, hogy szabadnapot veszek ki, de mégis inkább az a gyakoribb, hogy akkor is foglalkozom munkával, amikor más már pihenne. Az viszont mindenképp pozitív, hogy magam alakíthatom a jövőmet, a sorsomat, az én vállalkozói döntésem következménye, hogy hogyan alakul majd az életem.”
És hogy milyen irányba szeretné alakítani Eszter a vállalkozás életét? „Szeretnénk növekedni, munkatársakkal bővülni, és nyitni más lokációk felé, akár a megyén kívül is. Szívesen építenénk ingatlanokat a Balatonnál például. Örülnénk még egy hasonló projektnek, mint amilyen a magánklinika építése volt, pláne hasonló szektorban, ha már itt megvan a kellő tapasztalatunk. Azt is szeretném, ha a munka-magánélet egyensúlya jobban megvalósulna, a négynapos munkahét számomra óriási előrelépés lenne.”
Kulcsár Eszter, a Benefit Bau Kft. ügyvezetőjének három legfontosabb tanácsa vállalkozóknak:
1. A rendszerezés mindennek az alapja
Mindig legyenek rendezettek az ügyeink, legjobb már induláskor kialakítani ennek gyakorlatát. Ha már az elején elcsúsznak a dolgok, akkor később nagyon nehéz rendet rakni, rengeteg energiát felemészt. Ez ugyanúgy vonatkozik az e-mailekre, mint a könyvelésre.
2. Legyen alapos a pénzügyi tervezés
Legalább egy évre előre látnunk kell, hogy milyen bevételekkel tervezhetünk és ezt követni is kell, ha szükséges, akkor pedig beavatkozni.
3. Meg kell tanulni nemet mondani
A vállalkozás van értünk, és nem mi a vállalkozásért. Muszáj megtanulnunk priorizálni.
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
