Mielőtt belecsapsz egy vállalkozás elindításába, érdemes alaposan végiggondolni, hogy a vállalkozásodhoz melyik cégforma illeszkedik legjobban, hosszú távon melyikkel jársz jól. Magyarországon magánszemélyek jelenleg hat vállalkozási forma közül választhatnak, a cikkben ezeknek az előnyeit és a hátrányait vizsgáljuk meg szakértőnk, Turay Dia az innovatív könyvelő kereső portál, a Bookkeepie pénzügyi vezetőjének segítségével.
Melyik az a hat vállalkozási forma, amiben gondolkodni tudunk vállalkozásindításkor?
- egyéni vállalkozás
- egyéni cég
- betéti társaság (bt.)
- közkereseti társaság (kkt.)
- korlátolt felelősségű társaság (kft.)
- részvénytársaság (zrt., nyrt.)
1. Egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozás ma a legegyszerűbb és legnépszerűbb vállalkozási forma. Olyanoknak ajánlott, akik kisebb forgalmú tevékenységet végeznek, vagy nem tudnak pénzt befektetni a vállalkozás elindításába, illetve a hosszabb távú terveikben bizonytalanabbak, mivel az egyéni vállalkozást a többi vállalkozási formával szemben lehet szüneteltetni.
Mire figyeljünk oda?
Egyes tevékenységi körökhöz végzettség szükséges, mielőtt hosszú listát írunk, hogy milyen munkákat tudunk elvégezni, mindenképp ellenőrizzük, hogy kell-e engedély hozzá. Főtevékenységnek azt jelentsük be, amely várhatóan a bevételünk többséget adja.
Előnye:
- Elindításához elegendő egy ügyfélkapu regisztráció, majd a webes ügysegéd nevű kormányzati portál segítségével – a megfelelő adózás kiválasztásával, és a székhely, tevékenységi körök megadásával – 1 nap alatt egyéni vállalkozók lehetünk. Azaz nincs szükség hozzá ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirathoz, így a cégbírósági eljárás, ügyvédi díj költségei sem terhelnek minket.
- Nem szükséges vállalkozói számlát sem nyitnunk a bankban, használhatjuk a normál lakossági folyószámlánkat is, amennyiben az alanyi adómentességet választjuk (évi 12 millió forint bevételig választható). De figyelem, ha egyéni vállalkozóként hirdetnél a Facebookon vagy a Google-ön, akkor a közösségen belülről veszel igénybe szolgáltatást, azaz az áfamentes számla végösszege után az itthoni ÁFA-t be kell fizetned, sőt ez esetben vállalkozói számlát is szükséges nyitnod.
- Bármikor, költségmentesen szüneteltethető. A szüneteltetés időpontja minimum 1 hónap és maximum 2 év, ezután automatikusan megszűnik az egyéni vállalkozás.
- Szüneteltetés esetén nem kell adókat, katát, járulékot fizetni. (Kivétel az egészségügyi szolgáltatási járulék, amely jelenleg havi 7710 forint.)
Hátránya:
- Mindennemű velünk szemben fellépő követeléssel a teljes saját vagyonunkkal felelünk.
- Csak egy egyéni vállalkozásunk lehet.
- A korlátlan felelősség miatt gazdasági társaságnak már nem lehetünk korlátlanul felelős tagja. Tehát egyéni vállalkozóként nem lehetünk egy bt. beltagja vagy egy kkt. tagja egyidejűleg. Betéti társaság kültagja és kft. tagja ugyanakkor lehetünk.
Választható adózási forma:
Egyéni vállalkozóként a legkézenfekvőbb adózási forma a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója), de lehet választani a tételes költségelszámolás szerinti adózást és a személyi jövedelem szerinti átalányadózást is.
„A kata bevételi értékhatára évi 12 millió forint, azonban a jövő évi szigorítások miatt érdemes ezt alaposan végiggondolni” – mondja Turay Dia. „Januártól azok a belföldi vállalkozások, amelyek évi összesen több mint 3 millió forint értékben fogadnak be számlát katás vállalkozástól, a 3 millió forint feletti összegre 40%-os többletadót fizetnek. Kapcsolt vállalkozások esetén összeghatár nélkül vonatkozik a 40%-os adó, külföldi számlabefogadó esetén pedig a katás vállalkozás fizeti a többlet adót. Utóbbi esetben csak a bevétel 71,42%-a után számítandó” – egészíti ki a szakértő.
Arra, hogy mit érdemes még mindenképp tudni a katáról, itt írtunk: https://hellobiznisz.hu/kata-osszefoglalo-miben-valtozik-a-kata-adozas-2021-januar-1-tol/
2. Egyéni cég
Az egyéni cég az egyéni vállalkozás és a gazdasági társaságok között helyezkedik el félúton. Úgy jön létre, hogy az egyéni vállalkozás kéri a nyilvántartásba vételét a cégbíróságon. Azoknak ajánljuk, akiknek az egyéni vállalkozói keret már szűkös, de továbbra is egyszemélyes vállalkozásként üzemelnének.
Mire figyeljünk oda?
Szükséges hozzá alaptőke, azonban nincs kikötve minimum összeg, csupán annyi, hogy ha 200 ezer Ft alatt van ez az összeg, akkor csak készpénz lehet. Amennyiben fölötte van, akkor lehet nem pénzben nyújtott vagyoni érték, eszköz, azaz apport formájában is. Fontos viszont, hogy a cégalapítás nem teszi lejárttá az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket!
Előnye:
- Bár a nyereségadózás szempontjából a társasági adó és nem a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik, hasonlóan az egyéni vállalkozóhoz, itt is választhatjuk a kata, továbbá a kiva (kisvállalati adó) szerinti adózást is.
Hátránya:
- Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan szintén a teljes vagyonával felelünk a kötelezettségekkel szemben (Változata, a kfc. – korlátolt mögöttes felelősségű egyéni cég -, mint vállalkozási forma csak 2010 és 2013 között létezett.)
- Csak egy ilyen céggel rendelkezhetünk.
- A céget kizárólag egyéni vállalkozóként hozhatjuk létre (az egyéni vállalkozásunk ezzel megszűnik), nem lehet jogelődje, így a jogutódlás sem lehetséges.
- Egyéni cég alapításához az alapító által aláírt, közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség.
- Mivel a számviteli törvény alá tartozik, kötelező év végén beszámolót készíteni, azaz mindenképp szükségünk lesz egy könyvelőre.
3. Betéti társaság (bt.)
A bt.-t jellemzően kisebb, családi vállalkozásokhoz használják. A bt. minimum két (egy bel- és egy kül-) taggal indulhat el és nagyon fontos, hogy a vállalkozás indításakor szerződésben fektessük le a szerepeket, mert óriási különbség van a bel-, és kültag felelőssége között.
Mire figyeljünk oda?
Beltagként a teljes vagyonunkkal felelünk, míg a kültag csupán a betett értékkel. Az üzlet vezetésére és képviseletére csak a beltagként vagyunk jogosultak, a kültagok csendestársként vannak jelen. A korlátlan vagyoni felelősség miatt ezt is alacsonyabb kockázatú tevékenységek (kisebb árukészlet, kisebb értékű szolgáltatás stb.) esetén érdemes választanunk.
Előnye:
Mindenképpen rendelkeznünk kell alaptőkével, de az alapításkori minimális tőkeigényről nem rendelkezik a törvény. A tagok többnyire 5 és 100 ezer forint közötti készpénzzel alapítják.
Hátránya:
- Indítása költséges: ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződés szükséges hozzá. Az ügyvédi díjak mellett a cégbejegyzésnek is van egy kb. 10-15 ezer forintos díja. A bt.-nek külön bankszámlát kell nyitni és fenntartani, ami szintén pluszköltség.
- A betéti társaságot nem lehet szüneteltetni, csak megszüntetni lehet (végelszámolással vagy felszámolással).
- Ha a bt.-nek nincs bevétele, a minimum adókat, járulékokat, katát a bt. az ügyvezető beltag után az „üres” hónapokban is ki kell fizetni.
Választható adózási forma:
A bt. a társasági adózás helyett választhatja a kiva szerinti valamint, amennyiben csak természetes személyek a tagjai, a kata adózást is.
4. Közkereseti társaság (kkt.)
Ezt a cégformát is rendszerint családi vagy kisvállalkozásban gondolkodók választják.
Mire figyeljünk oda?
Minimum két tagra van szükség itt is a létrehozásához, de itt szemben a bt.-vel minden tag korlátlanul felel a vagyonával, emellett egyetemleges felelősségük (azaz bármely tagon be lehet hajtani a társaság összes tartozását) is van. Emiatt különösen figyeljünk oda, hogy kikkel alapítunk közös céget, hosszú távon is gyümölcsöző lesz-e a kapcsolatunk.
Előnye:
Az egyéni céghez hasonlóan ebben az esetben sincs minimálisan jegyzett tőke.
Hátránya:
Minden tag korlátlan vagyoni felelősséggel rendelkezik.
Választható adózás:
A kkt. a hasonlóan a bt.-hez nem csak a társasági adózást választhatja, hanem a kiva szerinti, valamint a kata adózást is.
5. Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
Indulásához minimum 3 millió forint alaptőkére van szükségünk.
Mire figyeljünk oda?
Minden tagnak egy törzsbetétje lehet, egy törzsbetétnek azonban lehet több tulajdonosa. A nyereséget a törzsbetétek arányában osztják szét a tagok között. Minden tag csak a törzsbetétje mértékéig felel a társaság kötelezettségeiért. A kft. működése érdekében taggyűlést kell összehívni, és a döntéseket ott kell meghozni. A társaság megszüntetéséhez vagy egy tag kizárásához a taggyűlés legalább háromnegyedes döntési többsége szükséges.
Előnye:
- A társaság nem tag magánszemélyt is megbízhat a társaság ügyvezetési feladataival. Azaz, ha mást alkalmasabbnak találunk a feladathoz magunknál, nem kell feladnunk vállalkozásálmunkat.
- Az egyéni vállalkozásokhoz, egyéni cégekhez, bt.-khez képest egy kft. mérete miatt nagyobb bizalmat kelthet a vásárlóinkban.
- Egyszemélyes kft.-t is indíthatunk.
Hátránya:
- Elindítása viszonylag hosszadalmas: Először egy ügyvédnek meg kell szerkesztenie a társasági okiratot, majd 30 napon belül bejelenti a cég alapítását az illetékes cégbíróságon. Ha megkaptuk a cégbejegyző végzést, bankszámlát kell nyitnunk. Az indulás után a NAV-hoz el kell juttatni az adóbejelentő nyomtatványokat.
- Az ügyvédi díjakat, eljárási költségeket a bt.-hez hasonlóan a korlátolt felelősségű társaság esetében is ki kell fizetni.
- A kft.-t sem lehet szüneteltetni, csak megszüntetni (végelszámolással vagy felszámolással).
Választható adózási forma:
A társasági adó helyett csak a kiva adózás jöhet szóba.
6. Részvénytársaság (nyrt. és zrt.)
A részvénytársaság egy a cégbíróságon bejegyzett tőkeegyesítő gazdasági társasági forma.
Mire figyeljünk oda?
Sokkal magasabb elvárásokkal bír, mint az eddig felsorolt cégfomák, elég csak az alaptőkéket megnézni: nyilvános alapításnál minimum 20 millió Ft, zártkörű alapításnál minimum 5 millió Ft szükséges, amely apport vagy készpénz formájában is nyújtható. A rendelkezésre bocsátott vagyon alapján részvényeket (tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapír) szereznek a társaságban a tulajdonosok, amelyek a szavazati joguk mértékét is meghatározza a közgyűléseken. Különbség a nyílt és a zárt alapítás között: A nyílt alapítás során a részvények nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra vagy nyilvános értékesítésre, míg zárt alapításkor a részvények nem kerülnek nyilvános forgalomba, az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik.
Előnye:
A részvénytársaság működhet egyszemélyes vállalkozásként is, ha minden részvény a miénk.
Hátránya:
- Tőkeigény.
- Nyrt. esetén kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, amely minimum 3 főből áll és felügyeli a társaság működését. A felügyelőbizottsági tagság munkával és felelősséggel is jár, így rendszerint juttatást kell fizetni a felügyelőbizottsági tagoknak, ami folyamatos költség.
Választható adózás:
A zrt. a társasági adó helyett választhatja a kiva szerinti adózást is, az nyrt. nem.
Szerző:
Kandó Eszter – Hello Biznisz szerkesztőség
