Szabadúszónak lenni sokak számára a legnagyobb szabadságot jelenti, ám a sikeres praxis felépítése komoly tervezést és munkát igényel nem csak a hazai-, hanem a nemzetközi piacon is. A témáról Majsai Richárddal beszélgettünk, aki több mint hat év freelancer-lét (szabadúszó-lét) után jelenleg a PALM Group Marketing ügynökség vezetője és a digitális ügyfélmenedzsment tantárgy oktatója a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
Freelancerként, vagy szabadúszóként dolgozni sokak számára jelent egyfajta életformát, amiben egyesül a munkavállalói- és személyes életstílus szabadsága. Kétségtelen, hogy a freelancer-lét nagyon népszerű; a Világbank adatai szerint globálisan a munkavállalók közel fele, vagyis mintegy 1,6 milliárd ember dolgozik szabadúszóként lefedve egy meglehetősen széles szakmai palettát a szövegírástól a weboldalfejlesztésig (lásd listánkat lejjebb). Ugyanakkor Magyarországon, ahol a foglalkoztatottak száma tavaly év végén elérte a 4,7 millió főt, az egyéni vállalkozók száma pedig több mint félmillió főt számlál, a szabadúszók száma mindössze körülbelül százezer főre tehető.
Kit is nevezünk szabadúszónak?
Ugyan a szabadúszókat pontosan leíró egységes definíció még várat magára, összeségében elmondható: freelancernek nevezzük azt a magánszemélyt, aki a munkáját valamilyen társas- vagy egyéni vállalkozási formában végzi, semmilyen szervezettel, céggel vagy vállalattal nem áll alkalmazotti jogviszonyban. Leggyakrabban projekt alapon dolgozik cégek, vállalatok számára (vagy akár más szabadúszóval közösen), munkáját saját felelősségére és a saját eszközein, az általa szabadon megválasztott helyszínen végzi (a szabadúszók csoportján belül digitális nomádok egyik legfontosabb ismérve a rendszeres utazás a világban).
Mi motiválja a freelancereket?
Lényeges kérdés, hogy valaki miért választja a szabadúszók világát a gyakran „biztonságosabb” és kiszámíthatóbb alkalmazotti léttel szemben? Természetesen vannak, akiket valamilyen kényszer terel erre az útra, ám az egészen speciális és személyre szabott motivációk mellett a leggyakoribb okok között az önállóságra, a szabadságra, a személyes döntésekre meghozatalára és a felelősségvállalásra való erős igényt találjuk. De a freelancer-lét jól passzol sokak személyiségtípusához (például, ha introvertált vagy szuperérzékeny az illető) és az ezzel együtt járó szükségleteihez, illetve a munka- vagy életstílusához is.
Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy egy freelancer élete nem csak arról szól, hogy fancy környezetben néhány órát dolgozva sikert sikerre halmoz. A praxis felépítése, menedzselése és az ügyfélszerzés komoly energiát és munkabefektetést igényel, ami mellett magas szintű projekt- és időmenedzsment készségekre is szükségünk van, hiszen freelancerként a hatékonyságunk minősége valóan érinti a számlánkon landoló összegek nagyságát. Tudatosítanunk kell azt is, hogy szabadúszóként már nem élvezzük az alkalmazotti lét kiszámíthatóságát, biztonságát és keretrendszereit, így a fizetett szabadnapokat vagy a betegszabadságot sem.
Széles a szakmai paletta
Mint jeleztük, a szabadúszók szakmai spektruma rendkívül széles, mutatjuk a leggyakoribb területeket:
- szövegírás
- újságírás/interjúkészítés
- szerkesztés
- üzleti vagy életmód-tanácsadás
- coaching
- fotózás
- programozás
- webfejlesztés
- mobil app fejlesztés
- egyéb IT-munkakörök
- UX design
- grafika
- online marketing
- adatelemzés
Szabadúszó születik
Viszont szabadúszóvá nem hétfőről keddre válik az ember, ez az életforma tudatos előkészítést és a későbbiekben is tudatos önmenedzselést igényel. „Nagyon fontos, hogy aki freelancerként szeretne érvényesülni, legyen pontosan tisztában azzal, hogy mit is szeretne csinálni és ne a hype miatt akarjon szabadószóvá válni” – hívta fel a figyelmet a több mint hat évig szabadúszóként dolgozó Majsai Richárd, aki jelenleg a PALM Group Marketing ügynökség vezetője és a digitális ügyfélmenedzsment tantárgy oktatója a Budapesti Gazdasági Egyetemen. „Az alapos önismeret és a fejlődésre, tanulásra való vágy elengedhetetlen” – tette hozzá Richárd. Tehát, ha valaki például szeret és jól tud szövegeket írni, jól bánik valamely fotó szerkesztő- vagy grafikus alkalmazással, esetleg készített már weboldalt vagy webshopot, az már egy jó kiindulási alap lehet számára.
Igények, lehetőségek, üzleti terv és árazás
Mindez persze csak a nulladik lépés a sikeres freelancer-praxis felépítésének rögös útján, hiszen a szakterületünk pontos beazonosítása után föl kell mérnünk a piaci igényeket és lehetőségeinket, érdemes legalább alapszinten megvizsgálni a konkurenciánk tevékenységét is. Emellett össze kell állítanunk egy üzleti tervet és elindítani legalább egy „online névjegykártya” funkciót betöltő weboldalt s foglalkozunk kell az egyik legkényesebb ponttal, az árazás kérdésével is. És el kell végeznünk az egyik legtöbb erőfeszítéssel és a komfortzónánkból való kilépéssel járó műveletet is: pontosan fel kell térképeznünk azokat a potenciális ügyfeleket (magánszemélyeket, cégeket, vállalatokat), akik számára a mi tudásunk, szolgáltatásunk hasznos lehet – és meg is kell keresnünk őket.
Egyedül, de nem magányosan
„Kutassuk föl a lehetőségeket, ahol szakmaibéliekkel találkozva építhetjük a kapcsolatainkat, hiszen a beszélgetéseink során nyomot hagyunk másokban, akik emlékezni fognak ránk, ami viszont szakmai együttműködéseket, közös projekteket, ajánlásokat is eredményezhet” – fogalmazott a PALM Group Marketing ügynökség vezetője. A meetupok, konferenciák vagy a coworking irodák remek lehetőségeket jelentenek arra, hogy a kapcsolatrendszerünket fejlesszük és működtessük.
Richárd kiemelte a personal branding – vagyis a személyes márkaépítés – fontosságát is. „A megfelelő online jelenlét és kommunikáció elengedhetetlen, ehhez pedig az online marketing eszközeinek széles eszköztára és számos közösségi média platform áll rendelkezésünkre, jelenleg pedig a videós tartalmak teljesítenek a legjobban” – tette hozzá Richárd. Arra is kiemelten felhívta a figyelmet, hogy a tartalomgyártás során – legyen szó szöveges- vagy videós tartalmakról – maradjunk önazonosak. „Ha valaki másképpen viselkedik, mást mond, mint amilyen ő valójában, akkor a nyilvánosságban megjelenített személyiséghez kapcsolódó ügyfeleket vonz be az ahhoz a személyiséghez kapcsolódó elvárásokkal, amelyek nagyon kényelmetlen helyzeteket idézhetnek elő” – tette hozzá a szakember.
Hogyan szerezzek külföldi ügyfeleket?
A szabadúszólét egyik legfontosabb és sokak számára legvonzóbb jellemzője a már említett nagyfokú szabadságfaktor, ami a munkavállalás lokációját illetően is jelentős mértékű lehet, hiszen freelancerként számos olyan szolgáltatást kínálhatunk, amelyeket sikeresen tudunk értékesíteni külföldi partnerek, megbízók számára is. Az külföldi projektek behúzása – kiváltképpen a digitális világban – talán sosem volt ilyen egyszerű, bár bizonyos alapvetésekkel tisztában kell lennünk.
Mielőtt külföldre dolgoznánk, vizsgáljuk meg az adott ország vonatkozó munkajogi- és adózási eljárásrendjét, járjunk utána annak, hogy milyen engedélyekre, dokumentumokra van szükségünk a legális és akadálymentes munkavégzéshez.
A „hogyan szerezzek külföldi megbízókat?” kérdésre pedig Majsai Richárdtól kaptunk választ. Eszerint a szakmai fórumok, a közösségi média tematikus csoportjai remek lehetőségeket jelentenek számunkra, ám aktívan kell figyelnünk és keresnünk is a kapcsolódási pontokat, használjuk ki az online adta lehetőségeket, de ha megtehetjük, vegyünk részt személyesen is külföldi szakmai összejöveteleken, meetupokon.
Mindemellett élhetünk az online munkaközvetítői platformok adta előnyökkel is, vagyis ha freelancerként külföldi megbízásokat szeretnék megcsípni, akkor érdemes regisztrálnunk többek között a hatalmas nemzetközi adatbázisokkal rendelkező, iparágara és szakterületekre szakosodott Upwork, a We Work Remotely , a Toptal, illetve a Freelancer.com oldalakon. Richárd szerint „az online platformok nagy segítséget jelentenek, anno az induláskor magam is sok projektet és megbízást nyertem el ebben a formában.” „Ám ahogy minden más esetben is, az őszinte kommunikáció, a szakmai tisztesség ebben az esetben is elengedhetetlen” – hívta fel a figyelmet Richárd.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
