Mosóczi András óraadó matematika tanárként dolgozott a BME-től az ELTÉ-n át az IBS-ig és a diákok matekoktatásával kapcsolatban mindenhol ugyanazokkal a problémákkal találkozott. Elhatározta, hogy készít egy olyan weboldalt, mely képes megoldani ezeket az elakadásokat és azok számára is érthetővé és szerethetővé teszi a matematikát, akik rettegnek a számoktól.
Amikor ötletét bemutatta az IBS akkori rektorának, Tamás Istvánnak, akinek a nevéhez olyan tudományt népszerűsítő projektek kötődnek, mint pl. a Csodák Palotája, komoly támogatásban reménykedett. Tamás István kitűnő elképzelésnek találta az ötletet, majd hozzátette, hogy a magyar piacon szerinte sohasem fog megtérülni a belefektetett munka, így nem szeretne beszállni a bizniszbe. András ennek ellenére úgy döntött, saját erőből kezd bele víziójának megvalósításába. De ehhez kell egy honlap! Ismeretlenül becsöngetett hát egy délután barátjának a barátjához, Kovács Zoltánhoz – aki jelenleg a Raiffeisen Bank agilis transzformációért felelős divíziójának a vezetője – , aki frissdiplomás informatikusként először megpróbálta lerázni Andrást, végül mégiscsak tető alá hoztak egy oldalt, mely 2010 végén mateking.hu néven működni kezdett, 2016 óta minden évben elnyeri a Magyar Marketing Szövetség „Az Év Honlapja” díját E-learning kategóriában, s jelenleg mintegy 200 ezer regisztrált felhasználóval büszkélkedhet, vagyis Magyarországon minden ötvenedik ember innen tanul matekot.
Miként sikerült ennyiszer „újrázni”?
Ez abszolút rekord az Év Honlapja verseny történetében, de nem ezért csináljuk, hanem mert szeretjük a felhasználóinkat, és attól, hogy valami igazán jó és innovatív dolgot csinálunk, mi is jól érezzük magunkat. Valljuk, hogy egy termék akkor színvonalas, akkor szeretik az emberek, ha folyamatosan fejlesztjük, ha új funkciókat tervezünk bele és frissítjük a tartalmat. Enélkül, azt hiszem, ma nem itt tartanánk.
A honlapotokon olvasható a mateking.hu részletes története, melyből kiderül, hogy elképesztő mennyiségű munkaórát tudtok a hátatok mögött. Tiszteletreméltó a szándék és a cél, a matematika megszerettetése, de ha előre tudod, hogy ennyi időt és energiát kell belefektetned, újrakezdenéd?
Mielőtt Steve Jobsék kifejlesztették a grafikus felhasználói felületüket – melyet ma teljesen természetesnek veszünk, mert mindenki használja – , tettek egy látogatást a kockázati tőke befektetőjüknél, a Xeroxnál. Jobs a Xerox PARC-bemutatón majd’ elájult a látott grafikus felülettől. Úgy döntött, hogy neki ez kell és „ellopja” a dolgot. Csakhogy egészen más történt: nem lemásolták, hanem újraalkották az ott látottakat és olyan dolgokra is megoldást találtak, melyekről csak hitték, hogy látták. Vagyis: a „meg lehet csinálni” naivitása képessé tette őket arra, hogy valóban megalkossák az elképzeléseiket. Ha előre ismernénk a buktatókat, a töméntelen munkát, a problémákat, a sorscsapásokat, mely előbb-utóbb minden vállalkozás életében bekövetkezik, a legtöbb ember az elején megtorpanna. A naivitás hajt előre, emiatt nem adjuk fel, ezért marad meg a hitünk. És ezért jó, hogy nem látunk a jövőbe se.
Melyek voltak a mateking.hu számára a legnagyobb buktatók?
Maga az IT szakma tele van buktatókkal. A informatikusok jól ismerik azt a frusztrációt, mely minden új fejlesztés velejárója. Azért változnak például olyan iszonyatosan lassan a banki informatikai rendszerek, mert a szakemberek rettegnek attól, hogy összeomlik, ami egyszer már működött. Akárcsak a fizikában, vagy az időjárás terén, itt is érvényesül a pillangó-effektus: minden mindenre hatással van, egy apró módosítás gigantikus bajt tud okozni. Ez bizony hatalmas gátja tud lenni a változásnak.
A buktatók másik köre a tananyagfejlesztéssel és a dizájnnal kapcsolatos. A jó dizájn olyan, hogy szinte észre sem venni, egyszerűen csak működik és kész. Azt vesszük észre, ami nem működik jól. A mateking.hu felületei rengeteg egyeztetés, próbálgatás és kudarc eredményeként jöttek létre. Sokszor vontunk be külső grafikai tanácsadókat, a legtöbbet Ördögh Lászlónak és a Graphasel stúdiónak köszönhetjük ezen a téren. Ők tényleg zsenik, ha dizájnról van szó. Ahhoz, hogy ennyire egyszerű és átlátható legyen a mateking.hu, a háttérben bonyolult problémákat kellett megoldanunk. Ha ma egy diák ellátogat a honlapra, már csak a jól strukturált, letisztult tananyaggal találkozik. A Google-ben persze több millió ingyen tananyag található, de abban innovatív a mateking.hu, hogy mi úgy építettük fel a tudásanyagot, hogy abból bárki – tényleg bárki – meg tudja érteni a matematikát.
Magyarországon kívül hol próbálkoztatok?
Angol illetve német területen. Ez utóbbi egyelőre nem túl sikeres, mert 20 millió forintot és rengeteg munkát fektettünk bele, de valahogy nem jönnek a felhasználók.
Mi a kudarc oka?
Amit mi csinálunk, az sztenderd módon nem marketingezhető. Ha megnézzük, hogyan találtak ránk a felhasználóink, akkor azt látjuk, hogy a mateking.hu új felhasználóinak 40 százaléka tanár illetve diáktárs ajánlása alapján – vagyis indirekt marketing útján – , 35 százaléka pedig Google kereséssel akadt ránk. Ha ezt összeadjuk, az 75 százalék, vagyis a klasszikus marketinges eszközöknek – sajtómegjelenések, Facebook, saját hirdetések – csupán 25 százalékot köszönhetünk. Mivel azonban a német nyelvű oldal SEO-ja még messze nem optimális, ajánlásokra pedig nem számíthattunk – hiszen egyelőre nincs kitől -, így a klasszikus marketinges eszközökre kellett hagyatkoznunk, amelyek azonban nem hozták a várt érdeklődőket. Most ott tartunk, hogy a magyar oldalon kísérletezzük ki a marketing-receptet, ami aztán remélhetőleg több-kevesebb módosítással, de Ausztriában is működni fog.
Az angol nyelvű oldalt a nyelvnek köszönhetően viszonylag sokan nézik, ott egyéb problémákkal kellett szembesülnünk. „Normandiai partra szállásnak” hívja a marketing szakma azt a fajta marketinget, mely egy pontra összpontosít, de oda nagyon, így lehet könnyebben bejutni egy piacra. Sajnos az angol oldal esetében nem találtuk meg ezt a bizonyos partra szállási pontot. Működik az oldal, de üzletileg nem foglalkozunk vele, a Brexit betette a kaput az adminisztráció oldalán, ez EU piacát lényegében elvesztettük (vámok, stb.) és a működési költségek is megnőttek.
Viszont Ausztriában a német nyelvű oldallal konkrét céljaink vannak, így mindenképp megoldást kell találnunk a marketing-problémákra.
Milyen versenytársakról tudtok a világban?
A leghíresebb versenytárs a KhanAcademy, velük nagyjából egyszerre indultunk, csak ők az USA-ban, s ez nem kis versenyelőnyt jelent. A videós tartalmaik létrehozásába idővel az amerikai kormány, a Microsoft és sok más cég dollár milliókat tolt bele. Ez egy ingyenes oktatási platform, Magyarországon is megjelent fordítással, de nem tartom olyan jónak a minőségét. Bár vannak rajta jó dolgok, de a matekos anyagaik zömében egy mikrofonba szuszogó tanár rajzolgat a táblára kézzel – ez ma idejétmúlt jelenség. A legtöbben egyébként videós anyagokat készítenek. Az Udemy oldalán szintén videós anyagok találhatók. A mateking.hu abban is egyedi, hogy nálunk nem videók vannak – bár az anyagok nézhetők videóként is – hanem a tanulók lépésről lépésre tudnak haladni az anyagban.
Ha valaki szeretné végignézni az összes anyagot, hány órán keresztül kellene a gép előtt ülnie?
2,5 hétig, de nem érdemes ebből kiindulni. Videóként nézve 5-10 perc hosszúak a matekinges epizódok, de épp az a mateking.hu lényege, hogy ha a tananyagnak egy részét valaki érti és tudja, akkor azt átugorhatja, hogyha viszont az anyagrész új a számára, akkor lépésről lépésre haladva, akár vissza-vissza ugrálva addig nézheti, amíg meg nem érti. A nálunk alkalmazott technika másik előnye, hogy a feladat megoldását akár visszafelé is lehetőségünk van nyomon követni. Erre azt a hasonlatot szoktam hozni, hogy ha a rejtvényújságokban található labirintusban visszafelé haladunk, akkor azonnal megtaláljuk a helyes utat. A matekfeladatok visszafelé megoldása rengeteget segít a megoldási módszer lényegének megértésében.
A lépésről-lépésre haladás mellett mi teszi még vonzóvá a mateking.hu oldalon a tanulást?
A humor. Sokszor kapjuk a diákjainktól a visszajelzést, hogy jobb lett a napjuk. A vicces, kötetlen stílus akár öncélú is lehetne, de koncepcionális oka van: a szorongáslevezetés. A matekfóbia azért ördögi kör, mert ha szorongunk és félünk valamitől, az leblokkolja az agyat. Rettegve pedig nem lehet gondolkodni, úgy persze hogy nem megy a matek. Mi a humorral el tudjuk érni, hogy megszűnik a matekfóbia, eltűnik a szorongás, a félelem és így felszabadult érzéssé válhat a matektanulás. A másik erősségünk a vizualizáció. Szinte mindent képekkel, rajzokkal mutatunk meg, ugyanis az agy ezerszer lassabban dolgozza fel a szöveget. Ezért építenek a marketingesek a képre.
Biztos jó matekos voltál. Hogy emlékszel vissza a tanáraidra?
Szerintem a matematikának az a legnagyobb baja, hogy rossz a marketingje. Általános iskolában engem sem érdekelt, mert nagyon rossz tanáraim voltak, nem igazán tudták átadni a matematika lényegét, azt, hogy nem a magolásról, nem a szabályok megtanulásáról szól, hanem a problémák megoldásának a művészete. Ezt a gimnáziumi éveim alatt sikerült megértenem. Szerencsém volt, olyan matektanárt fogtam ki Dunay Zoltán személyében, aki meg tudta mutatni a matematika lényegét. A szerencsesorozat az egyetemen folytatódott, ahol Laczkovich Miklós és Freud Róbert előadásait hallgattam. A mateking.hu legnagyobb ereje, hogy végre nem kell szerencsésnek lennie egy diáknak ahhoz, hogy érthetővé és élménnyé váljon számára a matematika. Egyszerűen csak le kell ülnie a gép elé. Sőt. Még arra sincs szükség. A felhasználóink 38%-a telefonról néz minket: jönnek-mennek, és közben a mobiljukról nézve megértik a matematikát.
Ezek szerint bújod a tanulásmódszertan-könyveket?
Nem szeretek másolni, kényes vagyok arra, hogy amit csinálok, az egyedi legyen. Ehhez mániákusan ragaszkodom. Nálunk a dolog fordított sorrendben szokott működni: kitalálok valamit, amiről azt gondolom, hogy jó, és csak aztán nézünk utána, hogy a dolog egyébként szakmailag hol tart. Tudom, hogy így sokszor feleslegesen kell kitalálni valamit, vagy épp néhány plusz kört futunk, de ez az én rigolyám. Intuitíven dolgozom és legtöbbször a módszertan is engem igazol.
2010 óta eltelt 12 év. Milyen módszerekkel növeltétek itthon az ismertségeteket?
Állhatatossággal. A mostani siker annak az első 5 évnek köszönhető, amikor még kb. senki nem hitt benne, és én sem ezzel kerestem a kenyérre valót, de kitartóan hittem abban, hogy működni fog. Sok konkurensünk volt, a legtöbben föladták, elfogyott az energiájuk. Nekem meg nem.
Kezdetben nagyon intenzív, pénzbe nem kerülő gerilla eszközöket vetettünk be, hogy megismertessük a matekinget. Az összes létező egyetemi Facebook-csoportban ott voltunk – néhány kamu Facebook profil társaságában – és a legkülönbözőbb trükkökkel nyomattuk a matekinget. Ezt ma már nem tudnánk megcsinálni, egyrészt, mert nem etikus eljárás, másrészt időközben komoly védműveket építettek ki az ilyen csoportok a trollok ellen. Mikor 2016-ban elértük az 50 ezer regisztrált felhasználót, már több ezer munkaóra és több millió forintnyi befektetés volt a matekingben, így elhatároztuk, hogy vége az ingyenességnek: fizetőssé tettük az oldalt. Ma 200 ezernél több felhasználónk van. Ez köszönhető a minőségi váltásnak a dizájn terén, a profi weboldalnak, amire az Év Honlapja díjakat kapjuk, valamint a halálosan komolyan és tűpontosan működő SEO-nak. Üzletibbé vált a szemléletünk, a Facebookot és az Instát tudatosan használjuk marketing célokra és az ajánlásaink is gyarapodnak.
Miért nem igényeltétek befektetők segítségét, miért nem pályáztatok támogatásért?
Én nem hiszek a támogatásban és igazán a startup-inkubátorokban sem. Egy cégnek inkább árt a külső támogatás, mert megszünteti a belső lendületet, ami vinné előre. Legjobban az állami támogatás árt, de az EU-tól sem szeretnék pénzt kérni a csalások, kavarások miatt. Nem akarunk belefolyni a magyar politikai életbe, nem akarunk egy lapon említődni egyik politikai szereplővel sem. Pech, hogy Magyarországon kellett ebbe belekezdenünk, talán ha Svájcban hozzuk létre a matekinget, most előbbre lennénk. Ehhez persze ott kellene élni… Vagy ha lenyeljük a keserű pirulát itthon… De nem tettük.
Mi inspirál a munkában?
A Facebookot görgetve számtalan olyan hirdetésbe botlok, mely arra szólít fel, hogy csinálj online oktató anyagokat és szerezz passzív jövedelmet, mivel csak egyszer kell megcsinálni és aztán folyamatosan termeli a pénzt. Én 12 éve foglalkozom online oktatással, de ilyesmit eddig nem tapasztaltam. Most, amikor van 2600 epizódunk, és 20-nál is több egyetem közel 40 kurzusa érhető el a matekingen, sokkal, de sokkal több munka van vele, mint jó pár évvel ezelőtt. Tele vagyunk ötletekkel, egy vagon olyan elképzelésünk van, ami könnyebbé, izgalmasabbá teszi a tanulást, én pedig mindent azonnal akarok megvalósítani. Ez a folyamatos belső elégedetlenség érzés az, ami nem csak nekem, hanem az egész csapatnak lendületet ad.
Milyen konkrét terveitek vannak a jövőre nézve?
Minden évben előjövünk 5-6 kisebb és egy, vagy két komolyabb fejlesztéssel. Ez idén ősszel is így lesz. Most éppen azon dolgozunk, hogy létrejöjjön egy új és jobban átlátható menü, ahol kényelmesen lehet keresgélni az egyetemi és középiskolai matekos kurzusok között. Már tavasszal elkészültünk a középszintű és emelt szintű érettségi felkészítő kurzusokkal, sőt 1700 darabot el is adtunk belőlük, most a nyáron pedig több száz középiskolai epizódot készítettünk, melyek szeptembertől láthatóak lesznek. Az utolsó simításokat végezzük azon az egyébként ingyenesen elérhető feladatgyűjteményen, ami a középiskola 9. osztálytól egészen az egyetemi Bsc szint végéig minden matekfeladatot tartalmazni fog, amire egy átlagos diáknak szüksége lehet.
Kik alkotják most a csapatot?
Képes Viktor és a Macroweb nyújtja a teljes informatikai hátteret. A tananyagfejlesztést az öcsémmel együtt félig családi vállalkozásban végezzük, de ma már vannak külsős tartalomkészítőink. Az IT-s agyközpont pedig Kovács Zoli. Igaz, őrültnek nézett az elején, de mikor rájött a Google Analytics adataiból, mennyien nézik az oldalt, onnantól komolyabban vette a dolgot – ettől függetlenül azóta is őrültnek néz. A konkrét problémák kezelése és az innováció az ő feladata, illetve ő ad otthont a „csapatépítő programoknak”.
Mit csinálsz, ha épp nem a mateking.hu-n dolgozol?
Túramániás vagyok. Imádok klettersteigezni – „magyarul” via ferrata – és már sok izgalmas alpesi úton volt szerencsém végigmenni. Az egyik legszebb közülük a híres Königsjodler, ezen összesen ötször mentem. De a magyarországi hegyek között is nagyon szeretek túrázni, általában túra közben születnek a legjobb ötleteim.
Gondolatok ötletgazdáknak, vállalkozóknak Mosóczi Andrástól:
- A vállalkozáshoz mindenképp szükséges a „meg lehet csinálni” hite, csakis ebből lehet megfelelő mennyiségű hajtóerőt nyerni.
- Ne várj az állam vagy a cégek támogatására, EU-s pályázatokra. Ha hiszel az ötletedben, kezdd el megvalósítani.
- Olyan dolgot érdemes csinálni, mely mások számára hasznos, és ami neked magadnak is örömet okoz, elégedetté tesz.
- A jövő mindig tartogat váratlan fordulatot, nehézséget, mellyel a maga idejében kell megküzdeni.
- A termékfejlesztéssel sosem lehet leállni, aki megelégszik a már meglévővel, azt gyorsan túlszárnyalják a versenytársak.
- Lépést kell tartani a korral.
Szerző:
Szoboszlai Annamária – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
