Nem örülünk, ha a NAV keres bennünket, mert attól félünk, hogy valamit akaratunkon kívül elrontottunk, elfelejtettünk és már megjelenik lelki szemünk előtt a szankció lehetősége is. Pedig nem árt tudni, hogy az adóhatóság csak ritkán szab ki előzetes felszólítás nélkül mulasztási bírságot. Kétrészes cikksorozatomban a NAV bírságolási gyakorlatának lényegesebb aspektusait foglalom össze különös tekintettel arra, hogyan kerülhető el, miképpen enyhíthető a bírságteher. Jelen cikkemben a mulasztási bírsággal és a késedelmi pótlékkal foglalkozom. (Az adóbírsággal és az adóhatósági szankciókkal általánosságban foglalkozó cikkem itt olvasható.)
Mulasztási bírság
A mulasztási bírság mértékét
- elsődlegesen annak jogcíme,
- adózó hiánypótlási hajlandósága (eleget tesz-e az adóhatósági felhívásnak vagy sem),
- a konkrét mulasztás egyedi körülményei (jogellenes magatartás súlya, gyakorisága, tőle elvárható körültekintés stb.);
- illetve – általánosságban – az adózói minősítés befolyásolja.
Mulasztásnak egy kötelezettség (pl. bevallás, adatszolgáltatás stb.) hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, késedelmes teljesítése, illetve a teljesítés elmulasztása minősül.
A mulasztási bírság általános mértéke alapesetben 200 ezer Ft magánszemély, 500 ezer Ft pedig cég esetében, persze vannak kiemelt bírságtételek is (pl. foglalkoztatott bejelentésének, bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bírság, számla-, nyugtakibocsátás elmulasztása stb.)
A bírság több alkalommal is kiszabható, illetve egy alkalommal is többszöröződhet. Pl. online számlajelentés szabálytalansága, vagy be nem jelentett foglalkoztatott esetén számlánként/személyenként szabható ki a bírság.
Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, a NAV által kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános bírságmérték fele.
Kockázatos adózó esetében a bírság kiszabása nem mellőzhető, annak legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 30 %-a maximuma pedig az általános bírságmérték 150 százaléka.
Fontos tudni, hogy az adóhatóság viszonylag ritkán szab ki közvetlenül, előzetes felszólítás nélkül mulasztási bírságot.
Abból a szempontból, hogy az adóhatóság bírságkiszabás előtt felhívja-e a teljesítésre az adózót vagy sem, a bírságok az alábbi két csoportba sorolhatók:
- bevallási, adat-, illeték-, változásbejelentési, adatszolgáltatási (pl. online számlaadatszolgáltatás), pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség nem, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén háromkörös felszólítással él az adóhatóság,
- olyan kiemelt mulasztások esetében viszont, mint a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának/vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, az adóhatóság nem alkalmaz hiánypótlást, így közvetlenül is kiszabható adott esetben emelt összegű bírság.
Az első csoportba tartozó bírságok kapcsán az adóhatóság háromszor is felhívhatja az adózókat a kötelezettség teljesítésére. Az első felhívásnál még nem merül fel bírságkiszabás. A második felhívással egyidejűleg az adóhatóság magánszemély esetében 50.000,- társaságnál pedig 100 ezer Ft mulasztási bírságot szab ki. Amennyiben az adózó a második felhívásra teljesíti a kötelezettséget, úgy a kiszabott bírság mérsékelhető, elengedhető. Amennyiben a másodszori hiánypótlási felhívásnak sem tesz eleget az adózó, úgy az adóhatóság további hiánypótlást ad ki és 200/500 ezer Ft bírsággal sújtja az adózót. Ez esetben a kiszabott mulasztási bírság nem mérsékelhető.
A fenti kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén nincs lehetőség mulasztási bírság kiszabására, ha az adózó igazolási kérelemmel mentette ki késedelmét.
Lássuk azokat az eseteket is, amikor a NAV nem fog kesztyűs kézzel bánni az adózókkal:
- Amennyiben egy cég vagy magánszemély adószám nélkül folytat gazdasági tevékenységet, úgy a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt 1.000.000,- Ft-ig bírságolható, illetve szélsőséges esetben becsléssel adóhiányt és adóbírságot, késedelmi pótlékot is megállapíthat az adóhatóság, lefoglalhatja a vállalkozás árukészleteit/eszközeit.
- Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén úgyszintén 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy az adóhatóság ez esetben is becsléssel állapíthatja meg adókülönbözetet, valamint üzletzárás is alkalmazható. Hibás, hiányos, valótlan adattartalmú bejelentés esetén alacsonyabb a kiszabható bírság mértéke.
Mit tehetünk?
- Amennyiben adóellenőrzés előtt pótoljuk a bejelentést, úgy az adóhatóság késedelem (és nem bejelentés elmulasztása) miatt szabhat ki alacsonyabb mértékű bírságot, vagy mellőzheti azt.
- Ha a bejelentésre ugyan nem került sor, de a bevallási kötelezettséget teljesítette az adózó, úgy nem szabható ki mulasztási bírság.
- Az igazolatlan eredetű árú forgalmazása, valamint az EKAER bírság az egyik legszigorúbb mulasztási bírság.
Az utóbbi időben eltérő mértékű bírságot ír elő a jogszabály az érdemi és az adminisztratív jellegű tévedésekre.
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az áruérték 40 %-ig terjedő, de legalább 200/500 ezer Ft mulasztási bírság szabható ki, továbbá üzletzárás is alkalmazható.
EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, mennyiségi, illetve értékbeli eltérés esetén az úgyszintén az áruérték 40 % -ig szabható ki bírság.
A fentiektől eltérő, nem megfelelő adattartalmú bejelentés esetén viszont jóval enyhébb bírságok alkalmazhatók.
Mit tehetünk?
- Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt kiszabott bírság kivételével bármelyik esetben lehetőség van az EKAER bírság kiszabásának mellőzésére, ha az adózó bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható.
- Kiemelt összegű bírság jár számla – és nyugtadás elmulasztása esetén is.
A számlaadási kötelezettség, foglalkoztatotti bejelentés elmulasztása, illetve igazolatlan eredetű árú forgalmazása kedvező adózási státuszok (pl. KATA, KIVA) elvesztését is eredményezhetik.
Mit tehetünk a mulasztási bírság elkerülése, mérséklése érdekében?
- szerezzünk kedvező adózói minősítést és tartsuk meg,
- éljünk jogorvoslattal a jogellenes minősítéssel szemben,
- tegyünk eleget határidőben az adóhatóság hiánypótlási felhívásának,
- ha késedelmesen is, de érdemes pótolni a mulasztásokat önmagunktól is, mentsük ki mulasztásunkat azzal, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk az elkerülése érdekében,
- a jogellenes bírsághatározattal szemben éljünk fellebbezési jogunkkal feltárva a javunkra szóló körülményeket.
Késedelmi pótlék
Adóhiány esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, ami a jegybanki alapkamat 5 %-kal növelt összege.
Az adófizetés késedelme csak kivételes esetben igazolható, megbízható és általános adózók esetében a pótlék kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén mérsékelhető.
Kockázatos adózó esetében a késedelmi pótlék az általános érték 150 %-a, esetükben a pótlék nem mérsékelhető.
Összegzés:
- azt, hogy az adóhatóság kesztyűs kézzel vagy kíméletlenül bánik velünk, alapvetően mi befolyásoljuk
- az adóhatóság által kiszabott bírságot a következő tényezők determinálják
- az adminisztratív folyamatok szabályozottsága, rendezettsége (belső kontrollfolyamatok)
- adózói minősítés,
- adóhatósággal való együttműködési hajlandóság,
- jogorvoslati hajlandóság.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
