Bizonyára ismerős az a gyomortáji szorító érzés, amelyet akkor tapasztal az ember, amikor az ügyfél- vagy cégkapujára a NAV-tól hivatalos levél érkezik. Bár a hivatalos kommunikáció már évek óta a szolgáltató adóhatóságról szól, a fejekből nehéz kitörölni, hogy ha az adóhatóság keres minket valamilyen okból, az bizonyos mértékű fenyegetettséget (bírságot, ellenőrzést stb.) jelenthet. Kétrészes cikksorozatomban a NAV bírságolási gyakorlatának lényegesebb aspektusait foglalom össze különös tekintettel arra, hogyan kerülhető el, miképpen enyhíthető a bírságteher. Első cikkemben általánosságban véve az adóhatósági szankciókkal és az adóbírsággal, a másodikban pedig a mulasztási bírsággal és a késedelmi pótlékkal foglalkozom.
Az adózói minősítés rendszerének 2016-os bevezetése óta a NAV bírságolási mechanizmusa a korábbinál jóval összetettebbé vált. A szankcionálás azóta szoros összefüggést mutat a megbízható, általános, valamint kockázatos adózói kategóriákkal. Az adózói minősítés a differenciált adóhatósági megközelítést szolgálja: a megbízható adózókat pozitív, a kockázatos adózókat viszont negatív módon diszkriminálja az általános minősítésű vállalkozásokhoz képest. Ez a megkülönböztetés legnyilvánvalóbban a szankciókiszabás terén mutatkozik meg: a megbízható adózók az általánosnál enyhébb, míg a kockázatos adózók súlyosabb bírságokkal számolhatnak.
Az adózói minősítés kapcsán fontos rögzíteni, hogy a – jellemzően több éve működő – cégbejegyzésre kötelezett szervezetekre vonatkozik, egyéni vállalkozókra, adószámmal gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyekre nem. Az adózói minősítés előnyei és hátrányai kizárólag az állami adóhatóság (NAV) előtti eljárásban jelentkeznek, az önkormányzati adóellenőrzések során nem. Azaz az adózói minősítés szabályai kizárólag bt-k, kkt-k, kft-k, zrt-k, egyéni cégek stb. állami adóhatóság előtti ügyeiben bírnak jelentőséggel. Az említett személyi kör önkormányzati adóhatósági ügyeiben (pl. helyi iparűzési adó, egyéb helyi adó ellenőrzések stb.), továbbá egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek NAV és önkormányzatok előtti adóügyeibe az adózói minősítés nem „zavar be”, ezekben az esetekben az általános bírságszabályok lépnek életbe.
Lássuk, milyen eszköztár áll az adóhatóságok rendelkezésére, amikor szankciókiszabásra kerül sor:
- adóbírság,
- késedelmi pótlék,
- mulasztási bírság,
- eljárási bírság.
Az adóeljárásban az adóhatóságok a fenti fiskális jellegű jogkövetkezmények mellett egyéb intézkedéseket (pl. lefoglalás, hatósági felügyelet, üzletzárás stb.) is alkalmazhatnak, melyekről jelen írásomban csak érintőlegesen beszélek.
Az adóbírság és a késedelmi pótlék tipikusan
- adóellenőrzések során tett,
- adókülönbözetet eredményező érdemi megállapításokhoz (adóhiány és jogosulatlan visszaigénylés) kapcsolódik
- egyfajta járulékos költségként.
Ezzel szemben a mulasztási bírság
- nem feltétlenül kötődik ellenőrzéshez (adóellenőrzés keretében, illetve azon kívül is kiszabható)
- adminisztratív jellegű szankció, ami egy konkrét adókötelezettség (pl. bevallás, adatszolgáltatás stb.) elmulasztásának, késedelmes vagy hibás stb. teljesítésének a hátrányos jogkövetkezménye.
Eljárási bírságot akkor szab ki az adóhatóság, ha az adózó (vagy más személy) akadályozza az adóigazgatási eljárást (ezt pl. megjelenési kötelezettség elmulasztásával, tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával, nyilatkozattételi kötelezettség, iratpótlás elmulasztásával lehet megvalósítani).
Mivel a szankciónak a jogsértéssel arányosnak kell lennie, ezért valamennyi bírságnak maradéktalanul feltárt és tisztázott tényálláson kell alapulnia. A bírság alkalmazhatóságának és mértékének bizonyítása az adóhatóság feladata. A bírságok mértékének meghatározása során az adóhatóságnak
- egyfelől mérlegelnie kell az ügy összes egyedi körülményét (pl. az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogellenes magatartás súlyát, gyakoriságát, az adózó tőle elvárható körültekintését stb.), köteles továbbá az adózó javára szóló körülményeket is figyelembe venni,
- másfelől figyelembe kell vennie a szankcionált társaság adózói minősítésből fakadó általános sajátosságait.
Az adózói minősítés az adóbírságot, késedelmi pótlékot és a mulasztási bírságot befolyásolja, az eljárási bírságot nem.
(Az adózói minősítés bírságkiszabáskor történő figyelembevétele azonban egyes esetekben vitatható következtetéseket eredményez. Megkérdőjelezhető ugyanis, hogy miért érdemel feleannyi bírságot egy konkrét esetben ugyanolyan csalárd és szándékosan rosszhiszemű magatartást megvalósító megbízható adózó, mint az általános társai? Ugyanígy kérdéseket vet fel, hogy egy adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel eljáró kockázatos adózó esetében miért kell tűzön, vízen át bírságot kiszabni?)
Mit is jelent az arányosság? Az arányosságnak van egy pozitív és egy negatív oldala.
- A pozitív oldal az, hogy a bírságot alapesetben mérsékelni lehet, kivételesen pedig mentesülni is lehet alóla. A hátrányos jogkövetkezmények alól akkor mentesül valaki, ha az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztató szerint jár el.
- Az árnyoldala viszont az, hogy törvény által meghatározott esetekben nem lehet enyhíteni a jogszabály szigorán. Ez egyrészt szándékos csalárd magatartások (pl. bevételeltitkolás, bizonylathamisítás, bizonylatok megsemmisítése stb.) esetében, másfelől rögzített bírságmérték (pl. harmadszori eredménytelen felhívást követően kiszabott mulasztásibírság, vagy beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság stb.) kapcsán fordulhat elő.
A fenti általános megjegyzések után nézzük a részleteket.
Adóbírság
Általános adózói minősítés esetén az adóhiány/jogosulatlan visszaigénylés 50 %-ig szabható ki adóbírság a felróhatóság mértékétől függően. Amennyiben az adóhatóság csalárd adózói magatartást (pl. bevételeltitkolást) bizonyít, úgy fix 200 százalékos bírságot szab ki, ami nem mérsékelhető.
Megbízható adózók esetében az adóbírság mértéke alapesetben az adóhiány, jogosulatlan visszaigénylés 25 %-a, bizonyított szándékosság esetén 100 %-a.
Kockázatos adózók esetében az adóbírság az adókülönbözet 65 %-a, emelt összegű bírság esetén 260%. Kockázatos adózók esetébe az adóbírság kiszabása nem mellőzhető, annak minimális mértéke a maximális bírságmérték 30 %-a, rögzített bírságmérték esetén pedig 130% -a.
Az adóbírságot főszabály szerint az viseli, akit az adóhiány vagy jogosulatlan visszaigénylés is terhel. A foglalkoztatást terhelő adók, járulékok (szja, szocho, járulékok) esetében azonban a munkáltató sokkal rosszabbul is járhat. Ez azt jelenti, hogy
- pl. a magánszemély terhére megállapított szja-különbözet szankcióit a munkáltató terhére állapítják meg,
- de az is előfordulhat, hogy mind a magánszemélyt terhelő adókülönbözetet, mind pedig a szankciókat a kifizető terhére állapítják meg (pl. szja vagy járuléklevonással, bevallással kapcsolatos szabálytalanságok vagy színlelt foglalkoztatás esetén stb.).
Mit tehetünk az adóbírság elkerülése, mérséklése érdekében?
- kedvező adózói minősítést szerzünk és azt megőrizzük – ez esetben a kiszabható bírságmaximum fele az általános adózók esetében kiszabható legnagyobb bírságnak.
- A kedvező minősítés megőrzése kapcsán érdemes kiemelt figyelmet fordítani pl. a beszámoló szabályszerű letétbe helyezére és közzétételére, valamint a nettó adótartozás elkerülésére, mert ezek olyan, akár teljesen jóhiszemű adózóknál figyelmetlenségből is előforduló mulasztások, amelyeknek aránytalanul súlyos következményei lehetnek (a kedvező minősítés elvesztésén túl pl. adószám törlés, cég megszűnése, KATA/KIVA alanyiság elvesztése stb.)
- Figyelni kell az adóhatóság által esetlegesen megállapított adóhiány és mulasztási bírságok mértékére is, amennyiben ugyanis ezek meghaladnak egy bizonyos – az adott vállalkozás adóteljesítményének függvényében meghatározott – limitet, úgy a megbízhatói minősítés elveszhet, szélsőséges esetben pedig kockázatos minősítést is kaphat a vállalkozás.
- Induló cégek esetében különösen érdemes figyelni a bírságok és az adókülönbözet elkerülésére, ugyanis a vállalkozásnak ebben az életszakaszában viszonylag csekély összegű bírság és adóhiány is kockázatos minősítést, közvetve pedig szigorúbb adóhatósági bánásmódot eredményezhet.
- Figyelni kell a székhelyszolgáltatóknál bejegyzett cégeknek is, ugyanis, hátrányos minősítést kaphatnak, ha adóhatósági eljárás akadályozása miatt eljárási bírságot kapnak.
- Jó hír, hogy a ránk nézve hátrányos és jogsértő minősítés ellen 90 napos jogvesztő határidőn belül kifogással élhetünk, a bírságot kiszabó határozat ellen pedig fellebbezéssel és egyéb jogorvoslatokkal is lehet élni.
- önellenőrzés – tévedni nem bűn, hanem a jogszabály által elismert legitim lehetőség, így az adóellenőrzés megkezdése előtt a hibás bevallás önellenőrzéssel korrigálható. Az önellenőrzés bejelentése esetén az adóhatóság 15 napig nem indíthat adóellenőrzést. Az önellenőrzés mentesít az adóbírság és mulasztási bírság alól, a befizetett önellenőrzési pótlék pedig a késedelmi pótlék megfizetési kötelezettség alól.
- feltételes adóbírság – kedvezmény (bírságfelezés) – abban az esetben, amikor az adóhatóság határozatban adókülönbözetet és adóbírságot állapít meg az adózó terhére, érdemes átgondolni, hogy ésszerű-e megfellebbezni a határozatot (a későbbiekben esetlegesen bírósági útra terelve ezzel az ügyet) vagy a fellebbezésről lemondással célszerűbb-e az ügyet rövidre zárni. A feltételes adóbírság kedvezmény a fellebbezési jogról való lemondás „jutalma”, feltéve, ha azzal együtt, az esedékességig az adókülönbözet megfizetésére is sor kerül. A fellebbezésről lemondással ilyenkor azt lehet elérni, hogy a kiszabott adóbírság felét nem kell megfizetni.
Második cikkemben az adóhatósági szankciók közül a mulasztási bírsággal és a késedelmi pótlékkal fogok foglalkozni.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
