Generációkon átívelő hagyomány, tudás és tapasztalat, közös cél és egy különös összetartó kapocs teszi a családi vállalkozásokat merőben mássá, mint amilyenek általában a piaci vállalatok. De ahhoz, hogy ezek a speciális tulajdonságok valóban a siker motorjává váljanak, tudatosságra van szükség. Mert bizony jöhetnek olyan élethelyzetek a családban, amelyek a vállalkozás fejlődését is megakasztják. Hogyan lehet ezekre felkészülni? Két olyan szakemberrel beszélgettünk a családi vállalkozásokról, akik maguk is rendelkeznek mélyreható tapasztalatokkal arról, hogy milyen az, ha a családtagok közösen építenek üzletet, egy célért dolgoznak.
Ambrus András az Euro-Profil Kft. vezetője, a BME-n végzett műszaki menedzserként, majd pénzügyi szakirányon is tovább képezte magát. Alig egyéves, külsős cégeknél szerzett tapasztalattal bekerült a családi vállalkozásuk vezetésébe, ahol azóta különféle pozíciókat töltött be. Az eredetileg fénymásolás-technikára szakosodott cég tevékenysége ma már szerteágazó, van szoftverfejlesztő csapatuk is például. András egyik nővére pedig egészséges ételekkel, vegán csokoládékkal és szappanokkal foglalkozik.
Kürti Tamás jószerivel egy családi vállalkozásba született bele – édesapja alapította a Kürt Információbiztonsági Zrt.-t. Tizenéves korától bejárt a cégbe, eleinte csak nyári gyakorlat címén, majd az egyetemi tanulmányait követően már munkatársként. Kutatás-fejlesztési vezetőként kezdett, később továbbadta ezt a területet, hogy tulajdonosként másra koncentrálhasson. Néhány évvel ezelőtt eladták az alapcéget, de Tamás kivásárolta belőle az általa létrehozott Kürt Akadémiát, bár korábban operatívan nem foglalkozott a képzési területtel. Most viszont már ő maga is átadja tudását az akadémián, például arról, hogy hogyan kell sikeresen működtetni egy családi vállalkozást.
Egyáltalán mi egy családi vállalkozás fő ismérve?
Tamás a European Family Business szakmai szövetség elnökségének tagjaként részt vett egy kutatás lebonyolításában, amiben pont arra keresték a választ, hogy kinek mit jelent a családi vállalkozás: „90 féle választ kaptunk, ezek összesítéséből azt fogadtuk el definícióként, hogy a családi vállalkozás az, ahol legalább két családtag tölt be vezető tisztséget, és a tulajdon legalább 50 százaléka a család kezében van – tőzsdei cégek esetén pedig legalább 25 százalékos a tulajdonrész.”
András a saját tapasztalatokra támaszkodva kiegészíti még valamivel a meghatározást: „Fontos, hogy legyen egy közös célja a családnak, amiért együtt dolgoznak. Valamint az is, hogy meghatározzuk, mik a közös alapértékek, milyen értékrendre építkezhetünk.” A két szakember együttesen arra jut, hogy különbséget kell tenni az olyan családok között, amelyeknél generációról generációra tovább száll egy-egy mesterség, – főleg a múlt században és még korábban éltek egy-egy szakmát művelő családok, úgy is, mint órás családok, vagy épp orvos családok – és az olyan családok között, amelyek egy üzleti vállalkozást visznek, és ha nagyobb méretű a cégük, akkor annak társadalmi hatása is van.
Hogyan húzható határvonal a családi és üzleti ügyek közé?
Mielőtt még azt gondolnánk, hogy teljesen természetes, ha egy család a vállalkozásukat érintő kérdésekről a vasárnapi ebéd mellett diskurál, Tamás leszögezi: „A közös családi program, a vasárnapi ebéd nem erre való, hanem arra, hogy a család egymásra figyeljen. A család egy befelé figyelő, gondoskodásra, szeretetre, személyes növekedésre fókuszáló rendszer, és ha a családi ebédnél a vállalkozásról beszélünk, azzal a levegőt szívjuk el a családnövekedés elől.”
Fontos, hogy a vállalkozásban érintett családtagok találjanak rendszeresen időt arra, hogy a vállalkozás jövőjével kapcsolatos dolgokról egyeztessenek – lehetőleg két-háromhavonta, mert akkor lehet táplálkozni az előző beszélgetésen elhangzottakból is. Ha pedig családi alkotmány készítésébe vágnánk bele, akkor egy intenzív időszakra készüljünk, amikor is legalább havonta egy napot érdemes a közös alkotó folyamatra szánni.
Mire jó a családi alkotmány?
„A mi családunk nagyon összetartó, mégis felmerülhetnek a vállalkozást illetően olyan kérdések, amelyekről előzetesen akár nem is gondolná az ember, hogy indulatokat, érzelmeket ébresztenek fel, és ezeket a helyzeteket kezelni kell. Az ilyen esetekre érdemes igénybe venni szakmai segítséget – mi a Kürt Akadémiára számíthattunk, amikor belevágtunk a családi alkotmányozás folyamatába” – meséli András, máris megemlítve egy fontos fogalmat: családi alkotmány. Ez egy olyan, a családi vállalkozásban érintett családtagok által közösen lefektetett keretrendszer, amely nemcsak a közös értékeket határozza meg és a vagyonelemeket rendszerezi, de elébe megy annak is, hogy bizonyos konfliktusok esetén mi a teendő.
„Mi nagyjából másfél éve kezdtünk el a családi alkotmánnyal foglalkozni, a váz már készen van, most a finomhangolás folyik. Lefektettük, hogy mik azok az alapértékeink, amelyekből nem engedünk, mik azok a szabályok, amelyeket betartunk. A cél az, hogy a családi alkotmány egy olyan keretrendszert biztosítson, hogy ha valami rendkívüli esemény, netán tragédia történik, jó családként tudjunk együttműködni, a vállalkozás pedig képes legyen tovább élni” – mondja András.
„Amíg a világ lassabb volt, addig sokan az utódlástervezésben látták a megoldást. Gondoljunk csak Ferenc Józsefre, hogy milyen strukturált nevelésben részesült ő, mire császárnak kinevezték. Aztán felgyorsult a világ, és nagyon sokszor az fordul elő, hogy egy adott generáció már nem tudja megmondani a következőnek, hogy mit is kellene tenni a sikerért, mert ami a múltban bevált, az egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben is sikerre vezet. Éppen ezért azok a vállalattulajdonos családok tudnak összhangban maradni, akik rendszeresen egyeztetik, hogy mit gondolnak a jelenről és jövőről, akiknek van egy összehangolt jövőképük” – foglalja össze Tamás.
Kiegészíti azzal, hogy egy családnak legalább háromféle jövőképről kell elgondolkodnia. Az egyik ezek közül, hogy hogyan képzelik el a családot 10-15-20 év múlva. Hányan és kik lesznek a családban? Ők mit csinálnak? A második fajta jövőkép a vállalkozással kapcsolatos, hogy hogyan képzelik el a jövő piacait és az ügyfeleik igényeit, hogyan teremtenek értéket. A harmadik féle kép pedig konkrétan a tulajdonlás módjaihoz, a tulajdonosi portfólióhoz kapcsolódik, hogy mi az, ami a család számára kockázatvállalás, növekedés, közös és külön tulajdonlás szempontjából is megfelelő.
Milyen vitás kérdésekre adhat megoldást egy jól előkészített családi alkotmány?
Tipikusan előforduló problémás helyzet a családi vállalkozásoknál, amikor az új generáció valamelyik tagja nem akar aktívan részt venni a cég életében. A családi alkotmány ezt is előre szabályozhatja, hogy hogyan kaphatja meg az is jussát a vállalkozásból, aki nem ott dolgozik, de azért érezhesse, hogy valami ebből az övé is.
„Négyen vagyunk testvérek, mindenki teljesen mással foglalkozik. Négyünknek van összesen tizenkét gyereke, az új generációnál pláne elképzelhető, hogy szerteágaznak majd az érdeklődési körök, és nem mindenki a családi vállalkozáson belül képzeli el a jövőjét. De az a keretrendszer, amit lefektettünk, arra törekszik, hogy az, aki valamekkora energiát hajlandó áldozni a cégért, akár csak azzal, hogy az éves nagygyűlésen megjelenik, ne érezhesse azt, hogy kimarad a tulajdonból” – hozza fel példaként András a saját családi vállalatuk gyakorlatát.
„A tulajdonból való részesedésnél két szempont érvényesülhet leginkább: a célszerűség és az igazságosság. Ha valaki dolgozik a cégben a családtagok közül, annak legyen tulajdonrésze, ami nyilván hatással lesz a teljesítményére is. Ezt jelenti a célszerűség. De mi van azokkal a családtagokkal, akik inkább furulyaművészek szeretnének lenni? Ez is legitim – a családi igazságosságból pedig ilyenkor következik egyfajta gondoskodás. Családonként eltérő lehet, hogy ez mire terjed ki, milyen iskolát finanszíroznak, milyen alapellátmányt biztosítanak. És előfordulhat olyan is, hogy egy családban úgy döntenek, hogy csak olyan személynek legyen tulajdonrésze a cégben, aki ott is dolgozik, aki pedig máshol tevékenykedik, annak olyan vagyonelemben legyen tulajdona, ami nem feltétlenül kíván különösebb kompetenciát – mint amilyen az ingatlan” – összegzi Tamás a lehetőségeket.
Remek alaphelyzet, ha a családi alkotmány szabályozza a vitás kérdéseket, választ ad még fel sem merült kérdésekre – de nem feltétlenül lehet örökérvényű. Generációnként egyszer biztos, hogy át kell rágni a teljes rendszert, és szükség esetén alkalmazkodni a bekövetkezett változásokhoz. „A családi vállalkozások eszméje a fenntarthatóságról szól. Azok a családok, amelyek több generáció óta működnek együtt, több válságot is átéltek már, újra tudják hasznosítani a korábbi tapasztalatokat. Például, hogy válsághelyzetben még a családi ezüstöt is betolják a cégbe, szemben a tőzsdei cégekkel, amelyek inkább mindent kiszednek ilyenkor a vállalatokból és megválnak a munkatársaktól. A családi vállalkozásokban abban hisznek, hogy a válság el fog múlni, láttak már ilyet, és amikor eljön az idő, ők készen állna majd, ott lesznek a kapacitásaik. Ez a rugalmasság is segíti őket a túlélésben” – teszi hozzá Tamás.
A családi vállalkozás esetleges rugalmatlanságát az igazolhatja, ha nem tud megfelelően kezelni konfliktusokat, és szinte állóháború alakul ki felek között. Például azért fordulhat ez elő, mert békeidőben nem fektették le előre, hogy hogyan lépnek fel akkor, ha konfliktus adódik. Lehet ez egy olyan egyszerű szabály is, hogy abban az esetben, ha két családtag nem hajlandó leülni egymással tárgyalni, akkor kötelező moderátort választaniuk, aki segíti őket az egyeztetésben.
Na de hogyan lehet mindenre előre gondolni?
András azt emeli ki, hogy eleve olyan súlyos témákat kell átbeszélni egy ilyen folyamatnál, hogy gyakori lehet az elakadás, megtorpanás, amikor szükség van valamilyen kapaszkodóra. Náluk az édesapját kezdte el foglalkoztatni a vállalkozás jövője annyira, hogy olvasgatott a családi alkotmányokról, és előkészített egy háromoldalas dokumentumot. A folyamathoz idővel csatlakozott ő is a testvéreivel, valamint édesanyjával. „Nekünk nagyon sokat segített, hogy Tamásék személyében megfelelő moderálást kaptunk. Olyan tudást, olyan perspektívát tudtak behozni, amihez nekünk legalább féléves rákészülés kellett volna.”
„Ez az egyik út, amikor a család együtt akar tanulni, fejlődni, hogy képesek legyenek együtt, fenntarthatóan boldogulni. És van a másik út, amikor a család még nem tart ott, hogy akarjon közösen tanulni, de valamelyik családtagot már nagyon feszíti, hogy haladjanak. Ilyenkor a tanulásra vágyó családtagok el tudnak hozzánk jönni egy képzésre a Kürt Akadémiára, aminél mi úgy állítottuk össze a programot, hogy hat félnapos alkalom alatt átadhassuk a leglényegesebb tudást, a legjobb gyakorlatokat a családi vállalkozásokról, a résztvevők egymás példáiból is gazdagodjanak” – mondja Tamás.
Kürti Tamás 3 tanácsa családi vállalkozások számára:
1. Rendszeresen beszélgetni kell az alapkérdésekről
Meg kell kérdezni maguntól: Ki vagyok én? Mit akarok? Hogyan érem azt el? Kivé válok én és a családom ezáltal?
2. Ne a család legyen a gyűlölködés terepe!
Nyolcmilliárd ember él a Földön – miért pont azokat utáljam, akikkel együtt élek?
3. Merjünk segítséget kérni!
Egy régebbi ARC kiálltás egyik plakátján találkoztam ezzel a mondattal: Bunkónak lenni ciki, segítséget kérni nem.
Ambrus András 3 tanácsa családi vállalkozásoknak:
1. Értékeljük a múltat, ne féljünk a jövőtől!
Emlékezzünk arra az útra ahogyan eljutottunk oda, ahol vagyunk, és ekkor nem kell féljünk a jövőtől.
2. A családi összetartás extra erőt ad
Egy családon belül mindig előfordulhat, hogy valaki épp meggyengül – ilyenkor nagyon nem mindegy, hogy van-e a közelben olyan, aki támaszt nyújt.
3. A közös értékek a családi vállalkozás alapkövei
Fontos tudni, hogy merre haladunk, de könnyen elvétjük az irányt, ha nincsenek meg a közös alapok, azok az értékek, amelyekből nem engedünk.
Köszönjük a KÜRT Akadémiának, hogy segített cikkünk elkészülésében. Ha Te is hasonló kihívásokkal küzdesz, neked ajánljuk a KÜRT Akadémia Együttműködő Családi Vállalatok képzését.
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
