A mondás úgy tartja, messziről jött ember azt mond, amit akar. És tény, hogy a csodás életrajz mögött is állhat olyan munkaerő, aki valójában nem alkalmas arra a feladatra, amire keresünk. Három HR-szakértővel indultunk a tökéletes kérdések nyomába.
Az igazán profi HR-es azonnal észreveszi, ha a jelentkező a cég weboldalát mondja vissza betűről-betűre, ugyanakkor nem arra kíváncsi, hogy az álláskereső mit nem tud, hanem, hogy milyen olyan kompetenciái vannak, amelyet a munkáltatónál jól ki tudna bontakoztatni. Természetesen, teljesen más képességeire kíváncsiak, ha fizikai munkára hirdettek állást, vagy szellemi területen, illetve nem mindegy, hogy a monotóniatűrés a cél, vagy éppen, hogy kreatív elméket keresnek. Három kiváló HR-szakértőtől, Jurecska Andreától, Márton Katalintól és Purkald Krisztinától kértünk néhányat bevált kérdéseikből.
- Hány tenisz/foci, vagy kosárlabda pálya van Magyarországon?
Talán meglepő lehet a kérdés, főleg, ha valaki nem egy teniszakadémián meghirdetett állásra jelentkezett. Ám sok mindent megtudhatunk belőle a pályázóról.
„A kérdés azért nagyon jó, mert valószínűleg senki nem tudja rá a pontos választ – kezdi Márton Katalin, HR-szakértő. „Nincs rá egzakt felelet, viszont sokat elárul a pályázó gondolkodásáról és a gondolkodásának a komplexitásáról, hogy mi a válasza. Lehet, azt mondja, hogy „nem tudom”, de az is előfordulhat – és ez a sokkal jobb eset -, hogy elkezd gondolkodni, kombinálni, keres egy kreatív megoldást. Ez árulkodhat arról, hogy egy váratlan helyzetben tud jól reagálni, amire – valljuk be -, a legtöbb cégnél nagy szükség van.
- Hogyan fogalmazna meg egy problémát, elakadást írásban?
Sokat árulkodik a pályázó képességeiről, ha arra kérjük, hogy egy adott helyzetre fogalmazzon meg egy e-mailt például a kollégájának.
„Ha tömör, egyértelmű, könnyen értelmezhető, az arra utal, hogy lényegre törően fogalmaz és valószínűleg a munkavégzésben is ilyen hatékony – mondja Márton Katalin. „A mesélő, hosszan magyarázó szöveg, amelynél esetleg kissé elveszik a lényeg, jelezheti, hogy a jelentkező esetleg hajlamos elveszni a részletekben, amellyel nehezítheti a gyors kommunikációt.”
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nem az e-mail témája a lényeges, hanem azok a képességek, amelyek a szöveg segítségével felszínre bukkanhatnak.
- Miért?
Márton Katalin kiemelte, ez nem arra szolgál, hogy a jelentkező idővel feszült legyen, mint amikor a 3-4 év körüli gyerekek folyamatosan kérdezgetik a szüleiket.
„Ha a pályázó egyes válaszaiban érzünk bizonytalanságot, vagy szeretnénk mélyebben is belemenni egy-egy témába, akkor bátran kérdezzünk rá, mi miért történt. Ezekből a kérdésekből könnyen kiderülhet például, hogy mi a jelentkező célja; hosszú távra képzeli el az állást, vagy csak átmeneti állomásként? A miértekre érdemes rákérdezni.”
- Meséljen egy nehéz helyzetről az előző munkahelyén. Hogyan oldotta meg?
A pályázóról sokat elárul, ha fel meri vállalni, hogy bizony voltak nehéz helyezetek, az pedig még jobb, ha kiderül, hogy ezekre talált is megoldást.
„Az sem baj, ha arról is beszél, hogy esetleg valamit nem tudott megoldani – szögezi le Jurecska Andrea. „Jelezheti azt is, hogy kész a tanulásra, hogy képes fejlődni. Az is jó jel, hogy ha el tudja mondani, hogy miután egy nehéz feladatot meg tudott oldani, az a későbbiekben miképp vált az előnyére.”
- Ha kapna egy coach-ot, milyen témán dolgozna vele?
Aki egy ilyen esetben nem tud olyan területet mondani, amelyben fejlesztésre szorul, az azt mutatja, hogy úgy érzi, minden tekintetben készen van.
„Aki így érez, az valójában sohasem lesz kész – mondja Jurecska Andrea. „A pozitív hozzáállás, a képesség, hogy másokkal együttműködjünk egy csapatban, sokkal fontosabb, minthogy valaki úgy érezze, mindig nála van a bölcsek köve. Egy határidős feladatnál ugyanis nincs idő arra, hogy meggyőzzük.”
- Az előző munkahelyén kikkel dolgozott együtt?
Kevés olyan munkakör van, amely egyéni, elmélyült munkát igényel, sokkal gyakoribb, hogy kollégákkal, vagy akár társterületekkel is gördülékenyen kell együttműködni.
„Ha tud mesélni a közös sikerekről, hogy mennyire képes ráhangolódni mások véleményére, vagy igényére, vagy hogy képes-e akár az egyéni elképzeléseit is háttérbe szorítani a csapat érdekeiért, az sokat elárul arról, hogy tud-e a közös eredményekért dolgozni és ezeknek sajátjaként örülni.”
- Miért jött el az előző munkahelyéről?
Nem feltétlenül örül a pályázó, ha erről kérdezik, ám az, hogy miképp nyilvánul meg a volt munkaadóról, sokat elárulhat.
„Ha szidja, az előző munkahelyét, akkor megfordulhat a fejünkben, hogy talán rólunk is így fog beszélni, ha már nem dolgozik itt – hívja fel a figyelmet Purkald Krisztina HRKOPÓ vezetője. „Abban az esetben, ha több korábbi munkahelyéről is negatív képet fest, akkor kell élnünk a gyanúval, hogy talán az ő személyiségében lehet a probléma gyökere, hiszen azt nehéz elképzelni, hogy valaki csak rossz állásokban dolgozik. Mivel szoktunk kérni referenciát, ezért ígéretes pályázó esetén is van lehetőségünk arra, hogy megkeressük a korábbi munkahelyei vezetőjét, hogy véleményt kérjünk róla. Érdemes ebben az esetben is konkrétumokat kérdezni, akkor is, ha pozitív vagy éppen negatív a visszajelzés vele kapcsolatban.”
- Hogyan kezeli a kudarcot?
Bár ebben az esetben egy negatív történéssel kapcsolatban kérdezünk, egyben megerősítjük a jelentkezőben, hogy hibázni emberi dolog, mi inkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit tanult meg abból, amikor valami nem sikerült.
„Lehet a válasz az, hogy szól a főnökének, hogy megpróbáltja kijavítani, vagy elgondolkodik azon, a jövőben hogyan optimalizálhatná ezt a munkafázist – sorolja Purkald Krisztina. „Ha a pályázó megérzi, hogy bátran lehet őszinte, akkor sokkal könnyebben megismerhetjük a személyiségét. Én magam nem értek egyet a stresszinterjúkkal; aki szorult helyzetben van, az sokszor nem mond igazat.”
- Mi az az értékes végeredmény, amit az előző munkahelyén létrehozott?
Ennél a kérdésnél nagyon fontos a fogalmazás; nem cselekvésre vagyunk kíváncsiak, hanem végeredményre.
„Ha valaki nem látja azt, hogy a kész produktum a fontos, és nem az oda vezető útba fektetett energia, akkor előfordulhat, hogy vezetői pozícióra nem igazán alkalmas – mondja Purkald Krisztina. „Hiszen elmondhatja, hogy 60 telefont bonyolított le egy nap, de ha abból nem lett szerződéskötés, akkor nem tekinthető eredményesnek a munka.”
- Miért szeretné ezt a tevékenységet végezni? Ha most is ilyen munkakörben dolgozik, mit szeret benne és mit nem?
Ezzel a kérdéssel konkrétumokat lehet megtudni és kivédhető, hogy a tapasztalatokat sorolja.
„Itt érhető tetten, ha esetleg az állásinterjú előtt végigböngészte a cég honlapját, hogy azokat a válaszokat adja, amelyről úgy gondolja, hogy a munkaadónak tetszene. Ha viszont konkrétan a feladattal kapcsolatos érzéseiről kérdezünk, ez elkerülhető. A konkrétumok kapcsán pedig kiderülhet, hogy átlátja-e a feladatokat, hogy a munkaköre mivel jár, illetve, ha problémát észlel, egyértelmű-e számára, hogy ennek megoldásához például mely másik osztályokkal kell együttműködnie.”
Szerző
Ványik Dóra – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
