Az újraterveztem digitálisan sorozatunk következő cikkében az újraterveztem.hu csapata Márkus Zsolt történetét mutatja be.
Márkus Zsolt karrierjét a GE Lightingnál kezdte, majd a Waberer’s Csoport üzletfejlesztési igazgatója volt. 2006-tól a Gexpro Services magyarországi ügyvezetőjeként, 2010-től pedig a vállalat európai üzletágának vezérigazgatójaként dolgozott. Másfél évtizednyi pályafutás után, 2014-ben hagyta maga mögött a multik világát, és hozta létre az édes koktélparadicsomokra specializált kertészeti cégét. A 2018-ban átadott második, három hektáros hidrokulturás üvegházzal itt jött létre először hazánkban egész éves paradicsomtermesztési képesség. A nulláról indult cég négy év után ma már 1,4 milliárd forintos árbevételt tud felmutatni, hatvan főt foglalkoztat és termékei szinte minden élelmiszerláncban kaphatóak.
Sokat lehetett olvasni a létrejött különleges üvegházról, de keveset a váltásod hátteréről. Miért hagytad ott a korábbi karrieredet és vágtál bele a paradicsomtermesztésbe?
Többféle dilemmával találtam magam szemben. Egyrészt a vállalati ranglétrát végigjárva már nem motivált életcélként, hogy egy külföldi cégnek minden évben még egy kicsivel hatékonyabban termeljem a profitot. Másrészt hiányzott a munkámból, hogy valami jót tehessek a közösségért, a társadalomért. Szerettem volna értéket teremteni itthon, Magyarországon.
Ezzel egy időben merült fel az, hogy ha maradok a cégnél, akkor következő lépésként hosszú távra kellett volna Amerikába vagy Ázsiába családostul kiköltöznünk. Ez pedig azzal jár, hogy onnantól kontinensről kontinensre vándorlunk, de nem szerettem volna világpolgárrá válni, sem a gyerekeimet egy ilyen életúton elindítani.
Az ebből érthető, hogy mi miatt maradtál Magyarországon, de miért lettél vállalkozó?
Alapvetően versenyző típus vagyok és kifejezetten élveztem az embert próbáló kihívásokat a korábbi multis környezetben is. Emiatt nem éreztem vonzó alternatívának egy meglévő, kisebb céghez vezetőként csatlakozni. Olyan magyar vállalatot pedig, aminek az európai vagy globális központja itthon lett volna, sajnos nem találtam.
Ugyan nagyvállalati közegből érkeztem, a vállalkozói szemlélet mindig is közel állt hozzám, mert a korábbi munkám során alapos elemzés és előkészítés után újabb és újabb iparágakba léptünk be és építettünk fel nulláról egy-egy üzletágat.
És hogyan jött ebből a paradicsomtermesztés?
Elsőre furcsának tűnhet a választásom, de abszolút logikus lépések eredménye volt. Három szempontot tartottam szem előtt. Egyrészt volt egy versenytársi kizárásom a korábbi munkaadómtól, másrészt a korábbi tapasztalataim alapján tudtam, hogy olyan irányba kell elindulnom, amiben a kínai és indiai szereplők nem képesek az alacsony költségeikkel versenyelőnyt elérni.
A harmadik pedig egyfajta „jósági fok” volt, célul tűztem ki, hogy ne csak pénzt termeljek, hanem legyen valami misszió is az új karrieremben.
A mezőgazdaság viszonylag az elején a látómezőmbe került, több más ötlet mellett ez az üvegházas projekt merült fel. A korábbi tulajdonosa az építkezésre nyert uniós támogatást, de nem tudta időben felhasználni és emiatt jutányos áron meghirdette a projektet.
Az üvegházban még uborkát és paprikát is lehetett volna termeszteni, de a döntés előtt üzleti tervet készítettem és ennek kapcsán felkerestem a leendő vevőket Ausztriában és Magyarországon is. Ebből derült ki számomra, hogy a paradicsom jár a legkisebb kockázattal. Ez egy racionális döntés volt, különösebb vonzódásom nem volt iránta.
Projektmenedzsment szempontból mindent előkészítettél, de érzelmileg hogy élted meg az utat?
Sokkal nehezebb volt, hogy a saját bőrömet vittem vásárba, és nem állt mögöttem egy nagy szervezet. A számomra komfortos multivilágból egy ismeretlen terepre, a magyar vállalkozói környezetbe léptem, ez jóval nagyobb kockázat volt bármilyen pénzügyi vagy üzleti döntéshez viszonyítva.
De úgy voltam vele, hogy amíg én tudom kontrollálni a dolgokat, addig nyugodt vagyok. Ugyanúgy magabiztosan álltam hozzá, amikor a leendő partnerek sokallták a paradicsom árát, hiszen láttam, hogy az embereknek ízlik és emiatt lesz rá kereslet. A legnagyobb fejtörést számomra a bürokrácia útvesztői, a támogatások adminisztrációja jelentette, amiben szerencsémre az elejétől kezdve segített a feleségem.
Ő egyébként hogy fogadta a váltásodat?
Sem a családom, sem a barátaim, mentorom nem támogatták a terveimet, féltettek a magyar vállalkozói környezettől. A párom szerencsére néhány hétre rá belement, hiszen tudta, hogy kockázatvállaló típus vagyok és szeretem kitolni a határaimat. Elfogadta, hogy ez munkahelyi, nem családi kérdés. Egyetlen feltétele volt csak: az otthonunkat nem tesszük kockára. Mit kért a bank az első körben biztosítékként? Teljeskörű személyes kezességet, azaz a házunkat. (nevet)
Többször említetted, hogy racionális lépésekkel jutottál el az új karrieredhez. Mi jelenti benne az igazi szenvedélyt számodra?
2016-ban Spanyolországban jártam, ahol azzal szembesültem, hogy milyen gyenge minőségű, éretlenül szedett és vegyszerezett paradicsomot eszünk mi, magyarok télen. Gyakorlatilag több kárt okozunk magunknak ezzel, mintha nem fogyasztanánk. Elhatároztam, hogy ezen változtatok, és a hazai háztartásokba is elhozom telente a jó minőségű, finom, tiszta termesztésű paradicsomot.
Ekkor már a projekt kész volt, nyaranta 95%-ban exportra termeltünk, hoztuk az elvárt eredményt, de ennek a sokknak a hatására változtattam a működő stratégián. Mindent feltettem egy lapra, felmondtam a korábbi szerződéseimet, amivel jelentős árrést buktam, hiszen külföldön 20-30%-kal többet kaptam az áruért. A téli üzemhez új üvegházra is szükség volt, ami csak tavalyra készült el. Ez egy misszió számomra, ami nem ér véget azzal, hogy az öt százaléknyi hazai eladást feltornáztam 100%-ra, mert szeretném az embereket közelebb hozni ehhez a technológiához, elfogadtatni velük, hogy nem csak az autóiparban van fejlődés, de a mezőgazdaságban is. Kutatóközpontot fogunk nyitni, ahol megmutatjuk, hogy nemcsak a nagymama harminc évvel ezelőtti háztáji paradicsoma lehet finom és egészséges.
Miben más ez a termelési módszer, amit képviseltek?
Termőföld helyett hidrokultúrás környezetben nevelkednek a palántáink, és a növényvédő szereket biológiai megoldásokkal váltottuk ki. Az egész folyamatot – a klímán, páratartalmon, árnyékoláson, tápanyag-adagoláson keresztül – digitalizált módon vezéreljük, sőt a kollégák munkavégzését is online tudjuk nyomon követni. Ennek eredményeképp ipari mennyiségben vagyunk képesek olyan minőséget előállítani, hogy külön válogatás nélkül ki tudjuk szolgálni a Michelin-csillagos éttermeket is.
Négy év alatt 1,4 milliárdos éves forgalmat értél el. Mi a sikered titka?
Egyrészt minden olyan hasznos dolgot igyekeztem átvenni a multiktól, ami ennél az üzemméretnél is használható már és az emberek fejlesztését vagy a hatékony működést támogatja – például a zöldmunkásokat is interjú alapján választjuk ki, vezetőket képzünk házon belülről, egész évre előre megtervezzük a termelési kapacitásainkat. Most éppen az adminisztrációs folyamatokat digitalizáljuk.
Másrészt a többiekhez képest én nem kertész, hanem üzleti oldalról alkottam meg a stratégiánkat. Csak a prémium kategóriával foglalkozunk és az iparágban szokatlan módon a paradicsomunkhoz márkát építünk. Évekig tartó tárgyalások után olyan különleges fajtákat sikerült behoznom külföldről, aminek a vetőmagját nem adják oda bárkinek. A Piccolo klubba (a világ legjobb paradicsomfajtáját termesztő kertészetek közé) való bekerüléshez például szükséges volt egy szakmai ajánlás, üzleti terv, sikeres kertészeti audit és végül az összes termelőnek jóvá kellett hagynia, hogy mi is kapjunk vetőmagot.
A hiányzó kertészeti tudást pedig holland tanácsadón keresztül szereztem meg, ami ugyan komolyabb költség tétel, de a későbbi sikerekhez elengedhetetlen.
Végezetül milyen jótanácsot tudnál adni az újratervezésen gondolkodó olvasóinknak?
Először is írja le, hogy mivel szeretne foglalkozni, majd készítsen hozzá egy üzleti tervet. Szerintem érdemes olyan termékkel, szolgáltatással indulni, ami már működik valahol, hogy csökkenteni tudja a kezdeti kockázatait, a világot ráér később is megváltani. Lehet bármilyen kidolgozott a terv, a legfontosabb az, hogy véghez is tudja vinni. Váratlan helyzetek, fordulatok mindig jönnek, ezekhez alkalmazkodni kell, küzdeni kell a céljainkért, ezért szerintem bármibe is vágnak bele, a kitartás és a versenyszellem fogja hosszú távon meghozni a sikereket.
