Lehetőségeket rejt a magyar vidék – ezt bizonyítja Barabás Csaba Heinz és párja, Judit története, akik kisebb-nagyobb léptékű fejlesztéseikkel nemcsak családi vállalkozásukat, de a Tisza-tó környékének turizmusát is építik. Első beruházásuk egy mostanra igencsak népszerű vendégház volt, amelyet térségi online turisztikai platform, étterem majd társasház követett. Sándor Ildikó területfejlesztései szakember szerint a magyar vidék turisztikai fejlesztésében jelentős tartalékok vannak, a kisléptékű fejlesztések pedig támogatásokra is számíthatnak.
Csabának a Tiszához fűződő szoros kapcsolata gyermekkorára nyúlik vissza. Rengeteg időt töltött nagyszüleinél Tiszafüreden, s bár akkoriban még nem gondolta, hogy egykor vállalkozást épít a szép emlékekre, mégis így lett. – A nagyapám háztájiban gazdálkodott és mivel közvetlen mögöttünk kezdődött az ártér, sokat voltunk kint a vízen. A Tisza, a Tisza-tó szeretete összefüggött a nagyszülői élményekkel, nagymamám főztjével, sütijeivel, a nagyapám állandó kísérésével és a ház, a kert körüli munkával. A párom, Judit kapuvári lány. Ő miattam került ide 18 éve, s megszerette ezt a tájat – avat be Csaba, akit már első beruházásukkor is a vidék komplex fejlesztése motivált. – Ha visszagondolok a tíz-tizenkét évvel ezelőtti időre, el tudom mondani, hogy akkoriban azt láttuk, hogy helyiként nem megy a haladás. Egyszerűen a többség nem hitt abban, hogy lehet, hogy kell jobbat csinálni a Tisza-tónál. Mára ez már szerencsére megváltozott. De mi már akkor is láttuk az irányt: egy fejlesztési láncot képzeltünk magunk elé, amelyet kis lépesekben valósítottunk meg és dolgozunk újabb célokért a mai napig.
Apartmantól a honlapon át a társasházig
A Barabás házaspár vállalkozásai között az első egy apartman komplexum volt. Klasszikus falusi vályogházakat építettek modern térkihasználással, sok jó ötlettel, kifejezetten a párnapos, esetleg pár hetes nyaralókra optimalizálva. Ez volt a Fekete gólya apartmanok Tiszafüred. Majd létrehozták a welovetiszato.hu oldalt, amely a Tisza-tó és a Hortobágy térségének legfontosabb és funkcióiban legrelevánsabb turisztikai portálja lett. Hat éve pedig belevágtak egy komolyabb ingatlanfejlesztésbe: felépítettek egy modern, építészetileg és fejlesztési szempontból is mérvadó vízparti társasházat. A sort a Mariska Étterem zárja, amellyel a vidéki, magas színvonalú gasztronómiát honosították meg az „Alföld tengersík vidékin”. Vállalkozásaik mindegyikéhez létrehozták a közösségi oldalt, amely naprakész frissítésekkel áll az érdeklődők rendelkezésére.
- Minden projektnél alapvető célunk volt a megtérülésen és az előre lerajzolt exit lehetőségeken túl az, hogy valami többet adjon a térségnek, a településnek. Építészetileg, városarculatilag vagy gasztronómia-programok terén. Nem hittünk és nem is hiszünk abban, hogy mindent nekünk kell megoldani, de az fontos volt mindig, hogy kicsit előbb járjunk és nem baj, ha jönnek utánunk. Sőt, úgy gondoljuk, hogy egy vállalkozás nem tud piacot építeni, de sok, együtt már igen. Ha pedig több vállalkozás nagyobb piacot épít, abból mindenki többet profitálhat, beleértve a települést, a régiót is – részletezi Csaba, majd beavat abba is, hogy miként születnek meg az ötleteik. Mint mondja, minden kezdeményezést nagyon alaposan, üzleti modell szintjén kidolgoznak és ha úgy látszik, hogy nem működőképes, akkor el is engedik.
Munkamegosztás, társadalmi szerepvállalás és család
Fontosnak tartják a társadalmi szerepvállalást is. Ennek mentén működtettek termelői piacot az étterem udvarán hétvégénként, vagy kertmozit. – Ezek önmagukban pici pluszt vagy azt sem hoztak, de jóérzés volt csinálni, mert miért ne – teszi hozzá Csaba, majd a munka megszervezéséről így fogalmaz: – Ketten a párommal ötletelünk, tervezünk és bonyolítjuk le a dolgokat, a szükséges szakember tudást pedig kifizetjük másoknak. Úgy gondoljuk, hogy a mi méretünkben, szegmensünkben nem feltétlenül éri meg vagy kell nagy vállalkozást építeni. Mert magas költségek, volatilis bevételek és nagy szabályozói kitettség van, így az optimalizálás a legfontosabb. Nálunk alapvetően én vagyok a „jövőlátó” ötletember, a stratéga és a kommunikáció, az operatív működés, stb, Judit pedig a „backoffice”, vagyis a pénzügy, az adminisztráció, a szabályozói megfelelés. De valójában már az elején ő a „hidegvér”. S mindeközben a kettőnk dolga elég szabad, átjárunk a másik térfelére és ott is kicsit besegítünk egymásnak. Juditnak például szoktak zseniális ötletei lenni a más megközelítés miatt, én pedig jól és problémázás nélkül tudok költségcsökkentő javaslatokat tenni – mondja széles mosollyal az arcán, amely már előrevetíti, hogy a legfőbb sikerekről kérdezzem. – Amire a legbüszkébbek vagyunk? A gyerekek – vágja rá Csaba, majd kifejti: – Büszke vagyok arra, hogy egy inspiratív, alkotó, racionális, de mindig kicsit előrébb gondolkodó közegben neveljük őket. Reméljük tudják majd kamatoztatni.
A kudarc lendületet is adhat
Nem titok, hogy a Fekete gólya porta megálmodóinak és működtetőinek háza táján sem minden fenékig tejfel. A kudarcok nem kerülték el Juditot és Csabát sem. Elég, ha a covid időszakát említjük. A nehézségekről úgy vélekednek, hogy ha elgyászolták a dolgot, akkor új ajtók nyílnak és általában jobban megy minden. – Ezért fontos az üzleti modell. Abban legyen mindig egy legrosszabb verzió, amivel még együtt tudunk élni – emeli ki Csaba, majd hozzáteszi: – Még azon túl is kell, hogy legyen egy „ütköző”, ami megfog. Tudni kell megállni, nem kell mindenáron csinálni. A kudarcból legjobb kivezető út az, ha hamar túllépünk rajta abból a sok jóból merítve, ami egyébként körülvesz bennünket. Érdemes örülni annak, amit sokan evidensnek gondolnak és elfelejtenek értékelni: ilyen a szerető család, s az egészség. Ha ezek megvannak, akkor bármilyen nehézségből fel lehet állni – mondja. S hogy ez ne egy üres frázis legyen, Csaba beavat, hogy a Mariska éttermet októberrel be kellett zárniuk. Mert bár hozta a várt számokat, sőt, túl is teljesítette, de belépett a „nem minden a pénz” elve. – Nem áldozhattuk be a ma üzleti sikereiért a hosszú távú célokat, a gyerekek fejlődését és a tanulást, önfejlesztést. A Mariska útja egy pár évre nélkülünk folytatódik, amíg mi másra koncentrálunk. Ez is benne volt az üzleti tervben, mint egy lehetséges forgatókönyv. Amikor megterveztük a következő 3-5 évet, tudtuk, hogy mi vár ránk a gyerekek és a saját életünkben. Ez éppen most összeegyeztethetetlen a Mariska aktuális „életszakaszával”, de majd megint összeérünk – ismerteti Csaba bizakodva.
Támogatások szempontjából előnyben a vidék és a kisléptékű fejlesztés
Sándor Ildikó területfejlesztési szakember szerint Magyarországnak sok olyan gyönyörű vidéke van, ahol az idegenforgalom még nem tudott kibontakozni. Ezzel kapcsolatban kifejtette: – Természeti értékeink megóvásának elsődlegessége sok esetben inkább csak a „szelíd” turizmust teszi lehetővé. Az emberek ma már nem feltétlen turisztikai célpontokban gondolkodnak, hanem az egyedi élményeket keresik. Egy adott hely, egy érzés, egy benyomás pedig akkor marad egyedi, ha ahhoz csak az éppen felfedezők juthatnak hozzá. A széleskörű kínálatban ezért manapság kitűnni leginkább kreatív ötletekkel, jó színvonalú szolgáltatással lehet – mondta, arra a kérdésre pedig, hogy ma milyen lehetőségek állnak előttünk, ha turisztikai vállalkozást indítanánk, így fogalmazott: – Turisztikai vállalkozás létrehozása lehetetlen megfelelő saját tőke nélkül. Az még kevés, hogy mondjuk valaki örököl egy kis vidéki házat. Induló vállalkozás legfeljebb mikrohitelt vehet igénybe, amely még a felújításhoz sem elegendő. A nagyobb turisztikai célú fejlesztésekhez is ma már elsősorban kedvezményes hitellehetőségek állnak rendelkezésre. Elérhető támogatások szempontjából egyértelműen előnyben van a vidék és a kisléptékű fejlesztés. Ha a vállalkozás már sikeresen túlélt legalább egy teljes üzleti évet és alkalmazottja is van, akkor technológia-fejlesztéshez jó eséllyel pályázhat vissza nem térítendő támogatásra a Magyar Falu Program keretében. A legtöbb LEADER szervezet szintén célul tűzte ki a vidéki turizmus fejlesztését. Érdemes megnézni, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló település mely helyi akciócsoporthoz tartozik, és ott támogatják-e a turisztikai célú fejlesztéseket. A turizmus kitörési pontot jelenthet olyan vidéki vállalkozásoknak is, amelyek alapvetően gazdálkodással foglalkoznak, de másik „lábként” vendégek fogadásával szeretnének foglalkozni. Ők a vidékfejlesztési támogatásokat vehetik igénybe.
Kulcsszereplők a magánbefektetők
A vendégforgalom növelése érdekében a privát és az állami szférának szorosan együtt kell működnie – szögezi le Sándor Ildikó, majd arra hívja fel a vállalkozni vágyók figyelmét, hogy érdemes ötletük megvalósítása előtt megkeresni a helyi önkormányzatot, LEADER szervezetet, ha van, akkor térségi fejlesztési tanácsot (pl. Balaton Fejlesztési Tanács, Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács). – Itt információt kaphatnak arról, terveznek-e helyben olyan beruházásokat, amelyek az ő vállalkozásukat is erősíthetik, vagy amelyek netán versenytársként léphetnek fel. A turisztikai desztináció menedzsment irodák pedig abban segíthetnek, kivel érdemes együttműködni a szolgáltatások összekapcsolásában a minél nagyobb vendégforgalom elérése érdekében – mondja, kiemelve, hogy a közös kedvezményrendszer, marketing, egymás ajánlása azok az eszközök, amelyek segítik a költséghatékonyságot és a forgalomnövekedést egy hálózaton belül. – A turizmusban számos olyan helyzet tud előállni, amelyben minden résztvevő nyertes helyzetbe kerülhet. Gondoljunk csak egy fesztivál megszervezésére – hangsúlyozza.
5 fontos tudnivaló, ha vidéki turisztikai vállalkozást indítanál:
- Kell egy kreatív ötlet és egy jól átgondolt üzleti terv.
- Találd meg a megfelelő helyszínt! Szerencsés, ha nem idegenként érkezel, mert ha ismerős vagy a környéken, akkor könnyebben be tudsz kapcsolódni a helyi turisztikai vérkeringésbe.
- Az ötlet megvalósítása előtt érdemes információt kérni a helyi önkormányzattól, LEADER szervezettől, esetleg a térségi fejlesztési tanácstól, hogy terveznek-e helyben olyan beruházásokat, amelyek a tervezett vállalkozást erősíthetik, vagy gyengíthetik.
- Nézz szét a pályázatok között! Legegyszerűbb, ha profira bízod és felkérsz erre egy fejlesztési szakembert.
- Nem elég megcsinálni, ismertté is kell tenni a vállalkozást, ehhez pedig kiváló tanácsokat foglaltunk össze korábbi írásainkban.
Szerző:
Lakatos Katalin – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
