Amikor 25 évvel ezelőtt, az akkor még különlegességnek számító 3D-s fejlesztői tudásával Nadj István egy kisszobában elindította a CAD-Terv Kft.-t, még nem gondolta, hogy a 2000-es években űrtechnológiai projektben is dolgozni fog. A mára közel 40 munkatársat számláló családi vállalkozás hosszú utat járt be indulása óta – tapasztalatuk, sikersztorijuk más vállalkozók számára is inspiráló lehet.
Ha arra kérik, foglalja össze egy mondatban, mivel foglalkozik, megvan a kész válasza: „Egy mérnök-informatikai vállalkozást vezetek, a CAD-Terv cégcsoportot, amelynek a missziója az, hogy személyre szabott digitalizációs megoldásokat kínáljon az ügyfelei számára.” Persze hogy jobban megértsük, mit is jelentenek ezek a digitalizációs megoldások, Nadj István, a CAD-Terv alapítója és ügyvezetője példákat is sorol: „Egyrészről a szoftverekkel és a hozzájuk tartozó szolgáltatásokkal segítünk az ügyfeleinknek, hogy az általunk számukra kialakított digitalizációs megoldás a lehető leggyorsabban használatba vehető legyen. A másik irányvonal pedig, hogy mi magunk végzünk fejlesztést az ipar különböző területein, kezdve a porszívófejlesztéstől egészen az űripari műholdas megoldásokig.”
Jellemzően az ügyfelek igényeit felmérve kezdenek fejlesztésekbe, a gondolattól a késztermékig vezetik el a partnereiket. Ha megkeresik őket egy problémával, akkor a nemzetközi piacokon is helytálló terméket szállítanak megrendelőiknek. Legutóbb egy okos edzéstámogató eszköz fejlesztését vitték sikerre. A terméket egy rangos nemzetközi zsűri Red Dot díjjal jutalmazta a Best of the Best kategóriában.
25 éve kisszobából indult a vállalkozás, de mostanra már űrtechnológiával is foglalkoznak
István eredeti végzettsége szerint gépészmérnök, konstruktőr, posztgraduálisan pedig közgazdaságtanból szerzett újabb diplomát – ezt már a cégvezetés mellett, pont azért, hogy legyen egy biztos háttere hozzá: „Emlékszem, hogy volt több olyan eset, hogy az egyik nap előadáson hallottakat másnap reggel már alkalmaztam is a gyakorlatban.”
A cégalapítás 25 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is István már 3D-s fejlesztéssel, tervezéssel foglalkozott, akkor ismerkedett meg egy német vállalkozóval, aki ezen a vonalon szeretett volna egy megbízható beszállítót. Ahogy István fogalmaz, a kisszobából indult a vállalkozás, amikor még a betárcsázós modemek időszakát éltük, és a fax még fő kommunikációs eszköznek számított.
Vállalkozóként az első komoly megmérettetést a korábbi befektető hirtelen döntése jelentette: az eredetileg háromévesre tervezett szerződést másfél év után felbontotta. De István eltökélt maradt: „Azt gondoltam, menjünk tovább, nézzünk szét a piacon. Munkatársakra is szükség volt, először csak egy-két főre, de idővel egyre többre, ezért tudatos építkezésbe kezdtem. A 2000-es évek elején már az Audit is a megrendelőink között tudhattuk, és ez az együttműködés a mai napig tart.”
Innen már nem volt megállás, 2007-ben már az űrtechnológia területén is akadt tennivalója a CAD-Tervnek: „A MASAT1 projektben voltunk beszállítók, amit egyetemisták indítottak el, hogy magyar műholdat küldhessenek a világűrbe. Ennek a gépészeti részét mi fejlesztettük, mi segítettük az egyetemista csapatot” – meséli büszkén István.
Ha az hatékonyságot eredményez, digitalizálják és automatizálják munkafolyamataikat
2014 egy fontos mérföldkő a CAD-Terv életében, ugyanis ekkor bővítették portfoliójukat: „Felismertük, hogy ha digitális megoldásokat szeretnénk adni, és az ügyfeleinket minél szélesebb körben kiszolgálni, akkor nem elég csak a gépészeti vonal. Szükség volt az elektronikai és a végeselemes szimulációs tudás kiépítésére is” – foglalja össze István.
A cég jelenleg közel 40 főt foglalkoztat. A CAD-Terv a saját folyamatait tekintve is híve a digitalizációnak, és ha hatékonyságot növelhetnek ezáltal, akkor kiiktatnak gyakrabban ismétlődő, manuális feladatokat és automatizálják őket. A munkatársak a monoton, ismétlődő feladatok helyett több időt fordíthatnak a kreatív, érdekesebb feladatokra.
Egy következő lépés lehet, hogy a mesterséges intelligencia is a hatékonyságot növelő tényezővé váljon a munkafolyamatokban. István úgy gondolja: „Ha a fejlesztések olyan irányban haladnak, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen segíthet bennünket a mindennapokban, és ezáltal olyan dolgokkal foglalkozhatunk, amelyek feltöltenek bennünket, akkor az valóban hasznos lehet. Attól nem tartunk, hogy elveszi a munkánkat a gép. Úgy gondoljuk, hogy az eszközök – így a mesterséges intelligencia is – segítsék a munkánkat, de semmilyen formában se legyünk az eszközeink rabjai.”
Miért nem érdemes spórolni a fejlesztési folyamatokon?
A CAD-Tervnél különösen nagy hangsúlyt fektetnek a fejlesztési folyamatok összehangolására. „Például vegyünk egy mobiltelefont. Hogy az ötletből teremék legyen, egy viszonylag összetett folyamatot követünk, amiben sok embernek az együttműködésre van szükség. Az a cég, amelyik ezt a telefont a piacra dobja, igen nagy kockázatot vállal azzal, ha a termék hibás. Ennek ellenére én azt veszem észre, hogy a fejlesztési folyamatra nem helyeznek elég nagy hangsúlyt a cégek. Arra igen, hogy 23 centtel olcsóbban vegyek meg valamilyen alkatrészt, de az egyszerűsítésre, a tesztelésre annál kevesebb figyelem összpontosul” – figyelmeztet István.
Szerinte sok helyen kimarad az előzetes tervezés, hiányzik az átgondoltság, és hogy akár több megoldást is megvizsgáljanak egy adott folyamatban. Ritkán invesztálnak ilyesmibe a vállalatok, pedig ez a lépés garantálhatná, hogy a mérnökök a fejlesztési fázisban fedezzék fel a hibákat és az adott termék, ami piacra került, valóban jó legyen. „Sok esetben a fejlesztési költség körülbelül 10 százaléka a teljes projektnek. Mi azt képviseljük, hogy éppen a fejlesztési folyamat az, amire érdemes áldozni, amelynek ha növeljük a hatékonyságát akárcsak 1%-kal, akkor kevésbé fájhat a fejünk a gyártás során, és így a gyártási költségeken akár kétszámjegyű megtakarítást is elérhetünk.”
Egy repülőgép hétmillió alkotóeleme is összehangolható egy fejlesztési folyamatban
A CAD-Terv egyértelműen amellett tette le a voksát, hogy a tervezési folyamatok kellő hangsúlyt kapjanak egy vállalkozás életében. Erre már csak azért is szükség van, mert még egy egyszerűbb használati tárgy – mint amilyen egy toll – esetében is többféle modell, többféle szaktudás összehangolására van szükség: „Tegyük fel, hogy egy toll áll öt alkatrészből, megtervezzük 3D-ben, de ez azt jelenti, hogy az öt alkatrésznek van öt darab 3D-s modellje, és legalább egy összeállítási modellje, emellett szükség van egy gyártási, összeszerelési dokumentációra. Tehát ez hét adatállomány egyetlen toll kapcsán, amit kezelni kell. Képzeljük el ugyanezt hétmillió alkotóelemmel egy repülőgép kapcsán. Nagyon nagy az adatmennyiség, és ebben az adatmennyiségben a különböző verziók kezelése, a szakterületek közti együttműködés kulcskérdés.”
Ha hozzávesszük azt a lehetőséget is, hogy a toll megrendelője részéről felmerülhetnek módosítási igények, mint például legyen ergonomikus, legyen szép a kupakja, stb., akkor a tervezési folyamatnál és az adatkezelés során is figyelembe kell venni ezeket. Lehet, hogy szeparáltan dolgoznak az egyes feladatokon a fejlesztők, de a munkájukat össze kell hangolni, a csapatoknak együtt kell működniük. Istvánék rendelkeznek olyan megoldásokkal, amelyek már sokszor bizonyítottak az autóiparban, vagy épp a repülőgép-gyártásban, ugyanakkor ezek a megoldások hatékonyan adaptálhatók akár egy kisvállalkozás részére is: „Amit mi kínálunk, hogy a különböző feladatokat egy közös fejlesztői platformon tudják megvalósítani a folyamatban résztvevők – formatervezők, mérnökök, projektvezetők, marketing csapat, gyártás előkészítő mérnökök stb. – ami elérhető felhőalkalmazásként is.”
A partnerek pedig láthatóan vevők erre a munkamódszerre, mert sok cég már évek óta a CAD-Tervvel dolgozik együtt. István szerint pont ebben mutatkozik meg, hogy sikeresnek tekinthetik-e a vállalkozást: „Mi abban mérjük a sikert, hogy hány olyan ügyfelünk van, amelyik már többé-kevésbé folyamatosan rendel tőlünk. Mert nem az a lényeg, hogy csak egy megbízásra összeállunk, aztán megyünk tovább, hanem hogy tud-e ez egy hosszútávú együttműködés lenni köztünk. Ha pedig jól működik a kapcsolat, akkor rendszerint tovább ajánlanak minket másoknak is.”
A siker titka: alkalmazkodás és alapértékekhez ragaszkodás
István úgy látja, hogy a sikeres működésük kulcsa az, hogy megfelelően tudnak alkalmazkodni és kitartanak vállalkozásuk alapértékei mellett. Megbízhatóak, minőséget szállítanak és értéket teremtenek ügyfeleiknek – ezt semmilyen helyzetben nem tévesztik szem elől. Még akkor sem, ha egy olyan kihívással kell szembenézniük, mint amilyen a covid-járvány volt: gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez, egy hét alatt átálltak online működésre és megteremtették a feltételeket a kollégáknak az otthonról történő munkavégzésre. Bár sok vállalkozás kitartott a home office mellett a későbbiekben is, a CAD-Tervnél inkább a hibrid munkavégzésben hisznek: „Mi nem katalógusból dolgozunk, hogy elég megmondani a cikkszámot, és az alapján indul a munka, hanem személyre szabott megoldásokat kínálunk, amelyek megvalósításához csapatmunkára van szükség. A részleteket pedig akkor értjük meg a legjobban, ha tudunk egymással, és pláne az ügyfelekkel személyesen is egyeztetni. Legalábbis az együttműködés elején mindenképp ezt helyezzük előtérbe, utána már online is hatékonyabban mennek a dolgok.”
És hogy mik a tervek és célok a vállalkozással? István szeretné, mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, hogy a CAD-Terv benne legyen abban a három vállalkozásban, amelyet először keresnek meg, legyen szó egy termékfejlesztési ötlet megvalósításáról, vagy a mérnöki folyamatok digitalizációjáról. Hozzáteszi, hogy már most sem állnak rosszul, mert szakmai körökben elég jól ismerik őket, ami az eddigi kemény munkájuknak köszönhető.
„Még távolabbra, akár 10 évre előre tekintve még nem látom pontosan a jövőt, csak sejtem, hogy már kevésbé leszek aktívan jelen a cég életében. Amit eddig elértünk, az a kollégáim nélkül nem sikerült volna. Fontos számomra, hogy ők is hosszú távon megtalálják számításukat a munka és a magánélet egyensúlyának megtartása mellett. Most is arra törekszem, hogy ne én legyek a frontvonalban, hogy mindenki képességei szerint fejlődjön, vállaljon feladatot és az ezzel járó felelősséget. Ez nekem is lehetővé teszi, hogy a háttérbe vonulhassak. Középtávon pedig biztosan előtérbe kerül az utódlás kérdése is.”
Nadj István, a CAD-Terv alapítójának három legfontosabb tanácsa vállalkozóknak:
1. Kitartani az alapértékeink mellett
Számunkra a szaktudás az alapja a minőségi munkának, ami biztosítéka az ügyfeleink elégedettségének. Ezek a vállalkozás legfontosabb építőkövei, amelyeket semmilyen helyzetben sem tévesztünk szem elől.
2. Alkalmazkodás
Kulcskérdés, hogy mennyire tudunk gyorsan reagálni, alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. A felgyorsult és folyamatosan változó világunkban ez alapvető készség kell, hogy legyen.
3. „Inkább pénzt veszítsek, mint bizalmat.”
Ez Robert Bosch mondása. Vannak a vállalkozói létben olyan szituációk, amikor ezt mérlegelni kell, és érdemes az ügyfél javára dönteni.
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
