Minden vállalkozó felteszi manapság a kérdést: hogy maradhatok talpon a recesszió idején? A Covid után még helyre sem álltak az ellátási láncok, mikor az ukrán-orosz háború a növekvő inflációval és a többszörösére ugró rezsiköltségekkel újabb kihívások elé állította a világot. A pénzügyi nehézségek áthidalására megoldást jelenthet egy óvatos hitelfelvétel, de ebben a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben kérdés, hogy milyen hitelt érdemes felvenni, és mire kell közben odafigyelni. Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom környezettudatos prémium brandjének és a termék high tech termelési technológiájának létrehozójával azt jártuk körül, hogyan maradhat versenyképes egy vállalkozás recesszió idején. Kende-Hofherr Krisztinával, a hírességek menedzselésével foglalkozó TMC Group vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan tudja segíteni a hazai kisvállalkozók egyre növekvő táborát a tanácsaival, s hogy meglátása szerint a csoport tagjai milyen pénzügyi stratégiát követnek. Dr. Horváth Zoltán pedig a hitelfelvétel lehetőségeit foglalta össze a számunkra.
Egy prémium élelmiszert előállító cég és a recesszió kapcsolata
Márkus Zsolt a multik és a felső vezetők világának hátat fordítva vágott bele Magyarországon a hidrokultúrás paradicsomtermesztésbe. Üvegházaival képessé vált az év 365 napján kiszolgálni vásárlóit, most azonban a szamócára vált. Miért? „A döntésünket teljesen üzleti alapon hoztuk meg” – fogalmaz Márkus Zsolt. „Ha csak a recesszióról lenne szó, gond nélkül állnánk a sarat”- állítja. „A prémium termékekre mindig lesz kereslet, a vásárlók egyre tudatosabbak a minőséget illetően. A növényeket megtámadó vírussal szemben azonban védtelennek mutatkoztunk.” A váltást a TOBRFV elnevezésű, az ültetvényeket Európa-szerte tönkretevő paradicsombetegség indikálta, melyre még az élvonalban játszó holland termesztők sem találtak gyógyírt. „Hiába vezettünk be szigorú higiéniai előírásokat, Hollandiából érkező beteg palánták megfertőzték az üvegházainkat, így nem tudtuk tartani magunkat az eredeti modellhez, mely szerint egész évben friss, magas beltartalmi értékkel bíró zöldséggel látjuk el a vásárlókat. Gyakorlatilag nem volt más opciónk, minthogy a termesztési modellt átvigyük egy másik növényre.” Hogy miért épp a szamócára esett a választás, Márkus Zsolt a személyes vonzalmon túl az előzetes piackutatásra és a technológiai felmérés eredményére hivatkozik. „A termelési költségeinknek eddig is jelentős részét tette ki a téli hónapok rezsije, mely idénre már fenntarthatatlanná vált. A szamóca valamivel kevesebb fényt igényel, mint a paradicsom, viszont komoly technológiai fejlesztésre és részben kutatásra van szükség.”
Pénzügyi lehetőségek, hitelkonstrukciók
Az átállás több száz millió forintba kerül, a Veresi Paradicsom jelenleg is NHP-re (Növekedési Hitelprogram) támaszkodik. Márkus Zsolt portfólióján a Veresi Paradicsomon kívül szerepel további két üzletág: az egyik ellátási lánc menedzsment integrátor, a másik pedig háztartási higiénés termékek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. „A különböző üzletágak szükség esetén ki tudják segíteni egymást, de a cél az, hogy mindegyik megálljon a saját lábán”.
Minden ország gazdasága protekcionista, fogalmaz Zsolt, vagyis erejéhez mérten segíti a vállalkozásait, de nem mindegy, hogy milyen támogatási rendszert működtet, és főleg melyik szektorban, például az agrárium mindenhol kiemelt terület. Nagy kérdés, hogy baj esetén kap-e az adott szektor támogatást vagy sem. „Ezért mi – készülve a gazdasági visszaesésre – diverzifikáltuk a tevékenységünket és elsősorban a rugalmasságban és a versenyképességben hiszünk” – állítja Zsolt.
Lehet a recessziónak pozitív hozadéka?
Márkus Zsolt szerint igen. „A gyorsaság és az adaptációra való képesség nélkülözhetetlen, a várható nehézségeket időben fel kell ismerni ahhoz, hogy talpon maradjunk. Mindig úgy gondoltam a recesszióra, mely új kapukat nyit meg azáltal, hogy a gyengébbek vagy lomhábbak nehezebben tudják tartani a versenyt.” Zsolt kiemeli: “ilyenkor szokott előfordulni, hogy olyan üzleti partner, kereskedelmi lánc is szóba áll velünk, amely eddig nem foglalkozott egy kelet-európai ismeretlen szállítóval, hiszen akár több évtizedes kereskedelmi operációs előnyei lehetnek a versenytársainknak.”
Pénzügyek és versenyképesség
A pénzügyi kihívásokkal összefüggésben kritikus a versenyképesség fenntartása, és ennek egyik alapja a kiváló munkaerő. Márkus Zsolt rámutat a munkaerő oldalán tapasztalható nehézségekre „A legnagyobb baj Magyarországon, hogy sokszor még a legjobbakból is hiányzik az igazi versenyszellem. Az idősebbek abban szocializálódtak, hogy mástól várják a megoldást. Ez lehet az állam, vagy a vállalat, vagy a főnök – csak nem saját maga. A fiatalabb generációk pedig már modern vállalati kultúrát és lehetőségeket várnak el tőlünk, hiszen vagy a multik globális lehetőségeivel, vagy a nyugat-európai munkahelyekkel hasonlítják össze a hazai pozíciókat. Azonban az igazság az, hogy 20-30 év alatt nem lehet száz év hátrányt ledolgozni, a hazai vállalataink érettségi foka, a globális piacokon lévő súlya, vagy a hozzáadott érték termelőképessége meg sem közelíti a nyugat-európai vagy a globális vezető cégekét. Helytelen tehát elvárni, hogy azonos körülményeket biztosítson egy hazai kkv.” A recesszió részben ezen is fog változtatni, hiszen a fiatalok át fognak élni egy krízist. Ha azonban versenyképes az üzleti modell, akkor jöhet bármilyen recesszió, nem kell aggódni, “megtalálod a módját, hogy talpon maradj”, véli a vállalkozó. „A könnyű idők gyenge embereket teremtenek, most pedig, úgy látszik, nehezebb idők jönnek”
Az adott projekt „jósági foka”, mint a vállalkozás motorja recesszió idején (is)
Márkus Zsolt kiemeli, hogy a vállalkozás életében többször hozott olyan döntéseket, amelyek üzletileg nem optimálisak, de értéket teremtettek. „Minden projektünkben van ESG érték (Magyarországon: “társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöld pénzügyek”, szerk.)” Ilyen például a tiszta termesztési képesség, vagy a csomagolásnak a fenntarthatóság érdekében minimalizált műanyagtartalma. „Fontos, hogy legyen a projektnek „jósági foka”, akkor könnyebb vele azonosulni. Nem kizárólag pénzt akarunk keresni, hanem értékeket akarunk teremteni.”
Márkus Zsolt tapasztalatai 5 pontban:
1. Fontos, hogy a vállalkozás ne változtasson az alap stratégiáján, mely ez esetben a projektek “jósági foka”. Így a munkatársak szívesebben lesznek társak az értékteremtésben.
2. Szükség van a versenyszellemre, hogy a cég dolgozói ne csak a bérért dolgozzanak, hanem az eredményekért.
3. Rugalmasnak kell lenni, mindig készen kell állni a változásra.
4. Nem jó a könnyebb utat választani, az igazi verseny soha nem könnyű.
5. A minőséget a vásárlók lojalitással hálálják meg, a globális piacon csak kimagasló termékkel, szolgáltatással lehet labdába rúgni.
Kende-Hofherr Krisztina amellett, hogy a TMC Group vezetője, 2018 óta próbál segíteni magánembereknek a váltás/vállalkozóvá válás terén, megadva nekik a kezdő lökést. A KHK („Kende-Hofherr Krisztina”), azaz ma már önmagukat inkább AJMAFT (Akard jobban, mint amennyire félsz tőle) közösségnek hívók tagjai olyan vállalkozók, akiket egyfajta tudatosság jellemez a saját céljaikat és tevékenységüket illetően. Számtalan képzés és networking esemény szolgálja a tudásátadást és a tapasztalatmegosztást a vállalkozói gondolkodásmód átalakítása érdekében.
Milyen kérdésekkel fordulnak mostanában hozzád a csoport tagjai?
A legalapvetőbb kérdésekkel találkozom. Hogy tűnjek ki? Hogyan határozzam meg a célcsoportomat? Hol találom meg őket? Hogyan határozzam meg az árakat? Hogyan merjem kimondani az áramat? Lehet-e social media nélkül létezni? Hogy lehet hatékonyan kommunikálni ezeken a felületeken? Hol tudok hasonló vállalkozókkal kapcsolódni? Hogyan tudom fenntartani lendületemet és nem pánikba esni? Hogyan lehet túlélni egy-egy kudarcot?
A recesszió mellett a KATA-s változásokkal is meg kell hogy küzdjön a kisvállalkozók jó része.
Igen, ez hatalmas sokkot jelentett ennek a rétegnek, különösen úgy, hogy a rezsi-ügyekkel egy időben került bejelentésre. Azáltal, hogy a törvényalkotók és a szolgáltatók sem tudnak még minden kérdést megválaszolni, gyakorlatilag tervezhetetlenné vált a következő néhány hónap. A bizonytalanság egy vállalkozás életében szinte azonos az ellehetetlenítéssel, de a pánik és a mentális összeomlás biztosan nem segít, viszont garantáltan ront a helyzeten. Minden válsághelyzetnek vannak túlélői, hovatovább nyertesei. Arra kell koncentrálnunk, azon kell dolgoznunk, hogy ez utóbbi körben legyünk.
Pénzügyileg mit tehetnek manapság a kkv-k?
A hitelfelvétel egyre nehezebb, és a folyamat is hosszadalmas. Arról nem is beszélve, hogy ennyire kiszámíthatatlan időszakban, amikor ennyire sok költség emelkedik egyik napról a másikra, nem életszerű, hogy egy vállalkozó újabb terhet vegyen a nyakába. A közösségemben talán nincs is olyan, aki a hitelt találná megoldásnak, csak a KAVOSZ-lehetőségek (Széchenyi Kártya Program) azok, amelyekkel többen is éltek és élnek.
Én mindenkinek azt javaslom, hogy készítsen egy nagyon részletes költségelemzést, mert hiszed vagy sem, a legtöbb kisvállalkozó nincsen tisztában teljeskörűen a saját költségeivel. Mindent húzzon le és hagyjon el, ami nem létszükséglet a vállalkozás szempontjából. Keressen egy adótanácsadót (nem könyvelőt!) és konzultáljon a lehetőségeiről, továbbá találjon néhány hozzá hasonló vállalkozót, akikkel miniközösséget alkotva meg tudják osztani azokat a költségeket, amelyeket csak lehet, de eddig egyénileg finanszíroztak. A bevétel érdekében pedig gondolja végig az árait és készítsen adatbázist a valaha volt összes vevőjéről, ügyfeléről és kezdjen el kommunikálni velük, alakítson ki speciális lehetőségeket azzal a céllal, hogy tervezhető legyen a havi árbevétel, lehetőség szerint minél nagyobb állandó résszel. Lépjen mindenki egyet hátra és gondolkodjon el azon, hogy milyen egyéb szolgáltatásokkal, termékekkel tudná kiegészíteni az alaptevékenységet. Ez most egy nehéz időszak, a fennmaradás kihívásokkal teli, túlélni csak tudatos tervezéssel lehetséges.
Mire kell ilyenkor leginkább figyelniük a vállalkozóknak?
Nincs olyan vállalkozás, amelyet ne érintene a jelenlegi helyzet. Kicsi vagy nagy, közepes vagy multinacionális – nehéz döntéseket kell meghozni. A racionalitás felül kell írja az érzelmeket, ez a legtöbbünknek hatalmas kihívás. A naprakészség és felkészültség most fontosabb, mint bármikor. Inspirálódni kell, hogy az ember túlélje ezt az időszakot. Gyakran javaslom az ügyfeleimnek vagy a közösség tagjainak, hogy ismerkedjenek meg a 2008-as válság sikertörténeteivel, olvassanak róluk, próbáljanak meg tanulni belőlük. Ha feketén-fehéren látjuk, hogy másnak már sikerült, akkor mi is jobban hiszünk abban, hogy velünk is megtörténhet.
Olvastam, hogy tanácsadóként szeretnél egyre inkább a magánszemélyekre fókuszálni. Meddig jutottál, hol tartasz ennek a távlati célnak a megvalósításában?
Ebben az országban elképesztően sok tehetséges ember van, aki nem hisz magában eléggé. Egyfajta missziómmá vált, hogy ezen a helyzeten változtassak. Mindegy, hogy mivel foglalkozik, ha arra törekszik, hogy kihozza magából a maximumot. Igen ám, de titokban nem lehet ismertté válni. Önmagunk érdekképviselete, a tudatos kommunikáció és a márkaépítés vagy a stratégiai gondolkodás a legtöbbeknek nem jön automatikusan. Én ebben igyekszem segíteni. Az, hogy ez a közösség 4 év alatt 30 ezresre nőtt, azt mutatja számomra, hogy minderre hatalmas szükség van.
Kende-Hofherr Krisztina tanácsai:
1. A nehézségek láttán ne ess pánikba, objektíven kell szemlélni a lehetőségeidet.
2. Tisztában kell lenned a vállalkozásod tényleges költségeivel.
3. Érdemes összefogni más vállalkozókkal a költségek megosztása érdekében.
4. Bizonytalan, gyorsan változó gazdasági környezetben nagyon kockázatos megoldás a hitel-felvétel.
5. Inspirálódj a válságos időszakok sikertörténeteiből! Lehetsz a recesszió nyertese!
Dr. Horváth Zoltán a hitelfelvétel lehetőségeiről beszélgetve úgy fogalmazott, hogy jelenleg nehezebb a hitelezési helyzet, mint korábban: az alapkamat számottevően emelkedett, ennek következtében a banki hitelek kamatai is növekedtek. Az infláció és a nemzetközileg is nehéz gazdasági helyzet miatt a tervezhetőség kétségessé vált, a működési költségek pedig jóval magasabbak lettek. Drágábbak a hitelek, magasabbak a törlesztőrészletek, nagyobb a kockázat.
Milyen típusú hitelt válasszunk, ha választunk?
Hosszabb kamatperiódusú jelzáloghiteleket. Ilyenkor a bank ritkábban fogja a piaci viszonyokhoz igazítani a kamatot. A fix kamatozású hitelek biztonságosabbak, mivel garantáltan mindvégig ugyanannyi a kamat és a törlesztőrészlet. Célszerű eleve így megkötni az új kölcsönszerződést, vagy a meglévőt átalakítani fix kamatozásúvá.
A kkv-knak jó lehetőséget jelent a Széchenyi Kártya Go helyébe lépő, 2022. július 1. óta működő Széchenyi Kártya Max program. Ennek keretében 7, államilag támogatott hitelt érhetnek el a kkv-k. A hitelkamatok ugyan a MAX program esetében is emelkedtek a GO programhoz képest, azonban még így is sokkal kedvezőbb finanszírozási lehetőségről beszélünk, mint a piaci hitelek esetében. A Széchenyi hitelek fix kamatozásúak, kormány által biztosított kamat-, kezelési költség- és kezességi díjtámogatással állnak a kkv-k rendelkezésére.
Milyen esetben érdemes a Max program nyújtotta lehetőségekkel élni?
A MAX programban likviditási gondok ellen, illetve beruházási célokhoz vehetők fel hitelek. A likviditási gondok elleni hitelek kapcsán maximum 250 millió Ft hitelösszegig, maximum 3 évre, évi fix 3,5 % kamattal vehető fel folyószámlahitel a napi működési költségek biztosítására, illetve likviditási hitel a napi működéshez szükséges forgóeszközök beszerzéséhez.
Az energiaválság enyhítésére létezik megoldás?
Igen, a Széchenyi Energiakártya az energiaválság által érintett vállalkozások számára évi fix 1 %-os kamatozással vehető fel 3 évre.
Ezen kívül meg kell említeni a beruházási hiteleket is:
A Széchenyi Beruházási hitel MAX keretében évi 1,5 %-os fix kamattal a 400 millió Ft erejéig a klasszikus beruházási célokat (új és használt gép – berendezés beszerzés /előállítás, hitelkiváltás, üzletrészvásárlás, agrár célú beruházások) lehet finanszírozni. Az energiahatékonyságot és technológiaváltást célzó beruházások évi fix 0,5 %-os kamatozással is finanszírozhatók.
A Széchenyi Mikrohitel MAX mikro- és kisvállalkozások beruházási céljainak megvalósítását támogatja. Kamata mindössze évi fix 1 százalék, a maximális hitelösszeg ebben az esetben azonban 50 millió forint 10 éves futamidőre.
A Széchenyi Lízingkonstrukció MAX a befektetett eszközök pénzügyi lízing keretében történő finanszírozására szolgál, legyen szó akár új vagy használt haszongépjárművekről, gépekről, berendezésekről. A lízing kamata fix 3,5 százalék, a maximális hitelösszeg 400 millió forint 10 éves futamidőre. Fontos, hogy a beruházási hitelek kamata, valamint a beruházási tevékenység költsége után társasági adóban adókedvezmények is érvényesíthetők. A fenti hitelek hátránya, hogy lezárt üzleti évet követelnek meg, így induló vállalkozások nem vehetik igénybe.
Milyen pályázatok léteznek, melyekkel további forrásokhoz juthatnak a vállalkozások?
Az energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatására pályázhatnak a vállalkozások a közép-magyarországi régió kivételével. Egyéni vállalkozó ezen a pályázaton nem indulhat.
Szerző:
Szoboszlai Annamária – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
