Miért érdemes egy vállalkozásnak közösséget építeni?

A közösség bizalmat, hitelességet teremt, közvetlen kapcsolatot biztosít a vállalkozáshoz, és még motiváló erővel is bír. A közösség szó ma már sokkal szélesebb jelentéstartalommal bír, mint 10-20 évvel ezelőtt. A közösségi média megjelenése egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy az azonos érdeklődés mentén csoportba rendeződés még egyszerűbbé váljon. Így ma már gyakori, hogy márkák, vállalkozások is komoly követőbázist építenek fel online platformokon, ami üzletileg is sikeresebbé teszi őket. Milyen módon segítheti vállalkozásunkat egy kiépült közösség? Milyen buktatói lehetnek a közösségépítésnek? Hogyan profitálhat ebből a vállalkozás, és miért jó bárki másnak a közösség tagjává válni? Ezeket a kérdésköröket vettük sorra két eltérő módon közösséget építő vállalkozás példáján keresztül, szakértői felvezetés segítségével. 

Mi születik meg előbb: közösség vagy a biznisz? 

Csak egy márka körül tudatosan felépített csoport jelentheti a közösséget? Szakértőnk, Takács Ákos, a Red Bull marketingmenedzsere szerint nem: „A közösség áll a vállalkozáson belül tevékenykedő csapatból, az alvállalkozókból, partnerekből, ügyfelekből, vásárlókból és a vállalkozás köré felépült teljes univerzumból. Én úgy hiszem, hogy a sikeres vállalkozásokhoz egy erős közösség kialakítása elengedhetetlen tényező, hiszen a közösség az, amely gyökereiben meghatározza a munkafolyamatot, a végterméket és a hosszútávú sikeres működést.” 

Ákos szerint nincs jó vagy rossz sorrend, nem érdemes azon agyalnunk, hogy a tyúk volt-e előbb vagy a tojás – azaz a közösségépítés megelőzi-e a biznisz felfutását, vagy fordítva: „A közösséget alapvetően az azt megteremtő emberek határozzák meg, van, hogy egy új projekt inspirálja egy alkotócsoport létrejöttét, van, hogy egy aktív csapat köré kezd el felépülni egy üzleti vállalkozás, minden esetben más a recept. Ez egy részben tudatos folyamat kell, hogy legyen, de masszívan befolyásolják egyéb tényezők is, például, hogy egymásra találtak-e azok az emberek a projekten belül, akik képesek együtt közösséget építeni és összetartani.” 

Elsőként nézzünk egy olyan példát, amikor előbb kiépült az üzlet, aztán szerveződött egy közösség egy adott márka köré! 

Garmin márka régebben az autós navigációt használók körében volt ismert, ma pedig a sporttal akár professzionális, vagy hobbi szinten foglalkozók, az egészséges életmódot szem előtt tartók közkedvelt márkája. Merthogy aki komolyan gondolja a sportolást, az előbb-utóbb beszerez egy, a teljesítményét nyomon követő kütyüt, mondjuk egy fitnesz/sportkarórát. Hosszú évekkel ezelőtt is lehetett már hasonló termékeket kapni a Garmin hazai képviseletét ellátó Navi-Gate Kft.-nél is, a folyamatos fejlesztéseknek, a digitális technológia egyre szélesebb körű elterjedésének köszönhetően pedig pár éve már a Garmin legerősebb üzletága a sport- és okosórák piaca. Ezek a legkeresettebb termékek a Garmin saját webshopjában, és a vevőszolgálatot is fenntartó üzletében is.  

„A ’garminosok’ köre kezdettől fogva egy kicsit családszerű volt, amin valószínűleg nagyot erősített a Garmin Sport & Fun Facebook csoportunk indulása. Itt tényleg a ’fun’ szón van a hangsúly, persze nem megkerülve a garminos tematikát. De arra a kezdetektől nagyon ügyeltünk, hogy ne váljunk nettó marketingcsoporttá. Szintén fontos volt, hogy az elején egy kicsit hagytuk alakulni a csoportot, például a sok technikai kérdés felbukkanása miatt – részben közkívánatra – elindítottuk a Garmin Magyar Support csoportot, szétválasztva a két témát. Ez is jó döntésnek bizonyult, a csapat kiválóan helyén kezeli a két felületet” – meséli Magyar Péter, a Navi-Gate Kft. sport termékmenedzsere.  

Online jelenlét mellett offline eseményeken is keresik a kapcsolatot a közösséggel 

Az online tér tehát meghatározó a mai napig, de mostanra a személyes találkozások is nagy jelentőséggel bírnak. Péterék megjelennek rengeteg versenyen, sporteseményen, edzőtáborban, ahol első kézből tudnak megosztani információkat a márka elkötelezett híveivel, vagy azokkal, akiknek még csak éppen hogy az érdeklődési fókuszába került egy-egy Garmin termék. „Érezhető, hogy ha együtt veszünk részt egy programon, azt mindenki jobban szereti, közelebb érzi magához, mintha csak egy poszt vagy banner jönne szembe a neten. Legfrissebb projektünk a műfajban az ingyenes Garmin Running Club, ahol kiváló edzők segítik a kezdő és haladó futókat” – avat be Péter a részletekbe.  

Előbb volt tehát a biznisz, arra épült a közösség. De mindez azért ment könnyen, mert a kezdetektől fogva jelen volt a cégben az az irányvonal, hogy a potenciális, vagy már meglévő ügyfeleket sok szempontból társként, partnerként kezelik. „Az információk egyértelműen sokkal jobb hatásfokkal érnek célba egy célirányosan épülő közösségben, mintha vaktában, vagy pl. csak a Google Ads segítségével próbálnánk megtalálni az ügyfeleket. Ha valaki jól érzi magát egy márka körül kialakult közösségben, akkor sokkal kevésbé érzékeli spamnek az onnan érkező információkat, sokkal befogadóbb. Ez neki is kellemes, hiszen érdeklődési körébe tartozó tartalmat kap – akár online, akár egy eseményen élőben, – és a cégnek is egyértelműen előnyös.”  

Hogy ez egy igazi win-win szituáció, az kiderül abból a sok pozitív visszajelzésből is, ami Péterékhez befut. Ráadásul a közösség létszáma, aktivitásának mértéke is folyamatosan növekszik, nem lehet mondani, hogy csalódott, kiábrándult felhasználók miatt megtorpanna a növekedési ütem. Ahogy Péter megfogalmazza: „Mindenki szeret egy láthatóan jól működő közösséghez csatlakozni, legyen ennek az oka egyszerűen a közösség hangulata, vagy pl. az okosórák világában egy megbízható támogatói háttér.” 

Lefektetett szabályok ellenére is pozitív hangulatú légkör 

És hogy mennyire jelent kihívást rendet tartani az online térben ennyi ember között? Péter szerint, ha sikerül jól felállítani a kereteket már a kezdetekkor, akkor egy idő után a közösség is önszabályozóvá válik. A Garmin csoportokban is vannak persze szabályok, amelyeket közzé is tesznek a közösségi felületeken, de a sok év alatt csak néhány alkalommal kellett komolyabb lépéshez (pl. csoportból való kizáráshoz) folyamodniuk, mert a csapat magától korrekten és tisztességesen működik. Ráadásul a tagok önzetlenül segítik egymást, és együttesen már egy komoly tudásbázist építettek fel a csoporton belül.  

Gondolhatnánk, hogy ha már ilyen önjáróvá válik egy csoport, nem is igazán van szükség az alapítók különösebb energia-befektetésére. Kezdetben azért sokkal aktívabban voltak jelen az adminok, nyereményjátékokkal, speciális kedvezményekkel is igyekeztek felpörgetni a csoportot, ahol Péter szerint az uralkodó hangnemet nagyban meghatározza az adminisztrátorok kommunikációja: „Ha ez a csoport számára szerethető formát ölt, akkor ez szinte önmagában elegendő a folyamatos növekedéshez és aktivitáshoz. Úgy érezzük, hogy ezt az egyensúlyt viszonylag jól sikerült eltalálnunk.” 

Takács Ákos is megerősíti, hogy kiemelkedő jelentőséggel bír a megfelelő mix a kommunikációban: „Híve vagyok a 360 fokos kommunikációnak, a hatékonyság és a gyorsaság miatt elengedhetetlen az online csatorna használata, de a személyes kapcsolatok miatt legalább ilyen fontos szerepe van az offline közösségi élményeknek is. Szerintem ezek jól súlyozott egyvelege tud a leginkább hatékonyan működni.”  

Nézzünk egy másik példát, amikor a közösség szinte spontán épül, és idővel organikusan kapcsolódik hozzá a biznisz! 

Kende-Hofherr Krisztina rutinos közösségteremtőnek mondható – vállalkozása, a TMC Management több tucat magyar sztárt tömörít egy igazi közösségbe, s képviseli őket a nyilvánosság felé; de KHK néven a közösségi médiában sem ismeretlen szereplő, Facebook csoportja mára 3500 fősre nőtt. Úgy véli, hogy vannak emberek, akiknek egyszerűen könnyebben megy a közösségépítés, mert lételemük a segítés, gondoskodás – saját magát is ilyen típusnak tartja: „Az általános és a középiskolában is jellemző volt rám, hogy mindig én szerveztem valamit, mindig én találtam ki egy-egy programot, tevékenységet. Minden osztályban, baráti körben megvannak ezek a karakterek, akik a motorjai egy-egy társaságnak.” 

Felnőtt életében is a csapatban működésre szavazott, még akkor is, amikor médiavállalatoknál betöltött kommunikációs vezetői szerepkörei után saját vállalkozást alapított. A TMC Management sztárok képviseletével foglalkozik, de Krisztának fontos volt, hogy itt is egy közösséggé formálódjanak a vele egy csapatban dolgozók és az ügyfeleik. „Hajós András mondta egyszer, hogy ő nem RTL-es vagy TV2-es, ő TMC-s, és ez így van jól. Ez sokat elmond arról, hogy hogyan állunk egymáshoz. Az ember egy közösségen belül igyekszik megoldani a felmerülő kérdéseket, és csak akkor néz ki, ha belül nem talál megoldást. Ez nagy erőt és biztonságot jelent” – mondja Kriszta.  

Első lépésként kialakult egy bizalom, aztán szép lassan formálódott egy közösség is  

Az Instagramon és a Facebookon formálódó KHK-közösség egész másként jött létre: miután Kriszta egyre több megkeresést kapott motivációs előadóként, és saját nevével fémjelzett, általa szerkesztett határidőnaplónak is komoly rajongótábora alakult ki, hétről-hétre mind több kérdést és megkeresést kapott vállalkozóktól, vagy olyanoktól, akik valamilyen váltáson gondolkodnak, de nem merik megtenni az első lépést. A kérdések megválaszolására találta ki fórumként a Hétfői hétindítóként ismert élő közvetítéseket, amelyet az Instagramon vagy a Facebookon követhetünk. Hogy a felvetett témák iránt érdeklődők összekapcsolódhassanak, Facebook csoportot hozott létre számukra. Ez a felület azonban már rég többet nyújt a jelenlévőknek, mint pusztán az élő közvetítések közzétételét. A csoport tagjai egymást is segítik ötletekkel, visszajelzésekkel, és egyre gyakrabban igényelték, hogy Kriszta személyes találkozókat is biztosítson számukra. Így került már sor jó néhány workshopra, és egy elvonulós közös hétvégére is, ami minden résztvevőt feltankolt energiával és motivációval.  

„Az én közösségemet összeköti egyfajta üzleti gondolkodás, egyfajta változtatási képesség és nyitottság az újra és a fejlődésre. Alapvetően ez a kiindulópont. Fantasztikus felismerés volt egy adott pillanatban, hogy ezek az emberek, akik a rendezvényeimen találkoztak, egyre több időt töltenek egymás társaságában már nem általam  szervezett módon, hanem csak úgy spontán. Aztán azt is észrevettem, hogy egyre több barátság és üzlet is születik közöttük” – meséli Kriszta a közösség erejéről.  

Nem az az elsődleges célja, hogy elárassza a közösségét sales-üzenetekkel 

De hol van itt a biznisz Kriszta számára? Miért éri meg neki időt és energiát áldozni közösségének építésébe? „Nem akarok álszent lenni, nyilván van üzleti haszna is, de nem ez a legfőbb szempont, amiért megéri foglalkoznom a közösséggel. Talán könnyű helyzetben vagyok, hiszen nem ez az elsődleges, de még a másodlagos  bevételi forrásom” – magyarázza Kriszta speciális helyzetét. – „Számomra abból közvetlen üzleti haszon nem származik, hogy segítek embereknek összekapcsolódni. Közvetve biztosan igen, hiszen ezek az emberek sokkal nyitottabban fogják megvásárolni a hozzám köthető termékeket, és jönnek el újabb és újabb rendezvényekre és programokra. És ha elég ügyesek vagyunk, és mindig figyelünk a minőségre és a tartalomra, akkor mindez egy állandó produktív körforgássá válhat.” 

A legegyszerűbb indoka arra, hogy miért is csinálja: „A közösség megléte fantasztikus energiákkal tölt fel. Azok a visszajelzések, amiket ettől a közösségtől kapok, nem csak érzelmileg adnak nagyon sokat, de egyfajta termékfejlesztési útmutatóként is tökéletesen hasznosak. Figyelembe veszem a többség igényeit és általában igyekszem hasznosítani ezeket.” 

Ahogy mondja, beletelt némi időbe, amíg rájött, hogy a rendezvényein, előadásain és a workshopjain alapvetően tanulni vágyó emberek vannak jelen, akiknek ugyanolyan fontos az is, hogy tartoznak valahova, egy általuk választott közösség részei lettek. Nem elhanyagolható hozadéka a közösségi létnek, hogy egy ilyen környezetben a résztvevők gátlások nélkül beszélhetnek az őket foglalkoztató kérdésekről, kétségekről, nehézségekről. És az, hogy megtapasztalják, a problémáikkal nincsenek egyedül, máris könnyebbé teszi a helyzetüket.  

3×3 tipp közösségépítéshez vállalkozóknak: 
Takács Ákos, Red Bull, marketingmenedzser:  
  1. Az emberi oldal nagyon fontos. A közösségépítés nem lehet csak egy gépi tudatos folyamat. Az ember van a középpontban, épp ezért a kommunikáció, az interaktivitás szerepe is hangsúlyos. Fontos, hogy tudjuk, kihez akarunk szólni és ennek megfelelően válasszuk ki a közvetíteni kívánt üzenetet / csatornát és nyelvezetet. 
  1. A vállalkozás profiljához illeszkedjenek az ambíciók és a közösségépítő tevékenység. Természetes, hogy más jellegű közösséget épít egy telekommunikációs cég és egy helyi fodrászat.  
  1. A közösség visszajelzései hiteles információforrásként óriási szerepet játszanak. Általuk a hatékonyság szignifikánsan növekedni kezd, továbbá validálják is a cég működését számos szinten, hitelessé teszik azt. 
Magyar Péter, Garmin / Navi-Gate Kft., sport termékmenedzser:  
  1. Kezdetben hagyni kell időt arra, hogy a közösség formálja önmagát. Az alapirányokat szükséges kitűzni, lefektetni a kereteket, felügyelni azok megtartását, de aztán rá kell, hogy bízzuk a közösségre, mit tud kihozni az összekapcsolódásból. 
  1. A közösség „gazdáinak” folyamatos, érezhető jelenléte nagyon fontos. Nem kell mindenhez hozzászólni, de ha a tagok érzik, hogy számíthatnak a „központra”, annak komoly építő ereje van. A közösségi platformokon az admin szavának – főként, ha személyesen is sokan ismerik – a csoporton belül különleges státusza van. Ez nem hatalmi kérdés, inkább a beszélgetések irányának meghatározásában, és nem utolsó sorban a cég megítélésében van komoly szerepe. 
  1. Barátságos hangnemre kell törekedni a közösségi platformokon. Még akkor is, ha az ember első felindulásból leginkább törölné egy-egy tag megnyilvánulását. Néhány jól megfogalmazott kérés vagy kérdés egy háborgó, káromkodó tag felé sokszor villámgyorsan átfordul békés beszélgetésbe.  
Kende-Hofherr Krisztina, TMC Management alapító / KHK közösség alapító: 
  1. Aki sikeres akar lenni, az ne feltétlenül állandóan csak eladni akarjon. Egy közösségben a legfontosabb mozgatórugó az önzetlenség, a segíteni akarás lehet, a folyamatos sales-üzenetek pedig kevésbé ezt a vonalat erősítik.  
  1. Kulcskérdés a hitelesség, a bizalom. Akiben a környezete megbízik annyira, hogy hozzá tud fordulni az ügyes-bajos dolgaival, kérdéseivel, az mindegy, milyen területen dolgozik, biztos lehet benne, hogy hosszútávon ez a bizalom üzleti értelemben is kifizetődő lesz.  
  1. Ne központba akarjunk kerülni, hanem lehetőséget teremteni. Közösségalapítóként ez legyen a célunk, ne az, hogy saját magunk vágyunk a rivaldafényre.  

Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.