A foglalkoztatás elég összetett dolog, hiszen mindkét félnek – így a munkavállalónak és a munkáltatónak – egyaránt lényeges, hogy az álláskeresés folyamatában minden saját elvárásainak megfelelően alakuljon. De mi a helyzet a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal? Cikkünkben erre kerestük a választ Vég Katalinnal, a Salva Vita Alapítvány ügyvezetőjével és Bovier Györggyel, a Szeglet Rendezvénytér vezetőjével.
Napjainkban különösen fontossá vált, hogy minden munkavállaló megtalálja a számára legjobb munkahelyet, és a cégek is az egyes pozíciókhoz leginkább passzoló pályázót alkalmazzák. Érzékeny és sokszínű világunkban azonban nemcsak a szellemileg és fizikailag egészséges emberek elhelyezkedése a cél, hanem az is, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is megtalálják a számukra legmegfelelőbb pozíciót a piacon.
Egy szocreál betonépület tuningolása: a Salva Vitával való összefonódás
Vég Katalin és Bovier György egy régebbi kerekasztal beszélgetés során ismerték meg egymást, amikor mindketten részt vettek egy fogyatékkal élők munkahelyi elhelyezkedésével kapcsolatos konferencián. Később Kati felkereste Gyurit, hogy pro bono segítsen az alapítványnak, mint kuratóriumi tag, amit Gyuri el is vállalt, ám mindeközben még egy multinál dolgozott.
És hogy hogy kapcsolódik a Szeglet közösségi tér a történethez? Úgy, hogy bár a kezdetekkor már létezett a hely, melyet különböző vállalkozások béreltek, a Covid hamar közbeszólt, és a bérlők nagy része tönkrement. „Ekkor új koncepciót kellett kialakítani, és Katiék kerestek valakit, aki a Szegletet átalakítja, új üzleti tervet hoz létre és profitábilissá teszi. Ekkor kezdtünk el arról beszélgetni, hogy a kuratóriumból átülök a Szeglet élére, mint üzletfejlesztési vezető, amit végül el is vállaltam” – mondja Bovier György, hogyan alakultak a kezdetek.
„Irodánk régebben különböző helyszíneken volt Budapesten, amikor a társadalmi vállalkozás bekerült a köztudatba. Eljött egy pont azonban, amikor azon kezdtünk el gondolkozni, hogy hogyan tudnánk egy olyan lábat növeszteni a Salva Vita alapítványnak, ami vállalkozásként működik és a bevételeivel tudja támogatni az eredeti missziónkat? Kellett egy olyan saját hely, ahol bevételt tudtunk termelni.” – kezdi Kati mesélni, honnan jött a társadalmi vállalkozás gondolata. Mivel az alapítvány csak pályázatokból és adományokból tartja fenn magát, fontos volt, hogy a saját bevételeiket masszív bevételi forrássá változtassák.
Az alapkoncepció megvolt, és Kati és Gyuri elkezdték közösen kialakítani a mostani működés alapjait, hogy az épület rendezvénytermeket bérbeadó rendezvényhelyszín legyen. Ezt kombinálták azzal, hogy egy ilyen rendezvényhelyszín megmutassa, milyen a megváltozott munkaképességű embereket alkalmazni. Nagyon jó lehetőség volt arra, hogy prezentálják, hogyan lehet egy vállalkozásnak úgy működni, hogy speciális igényű embereket alkalmaz. „Megláttuk a helyben a lehetőséget, és hogy ennek köszönhetően van hol programokat szervezni, ezáltal bevételt teremteni, és a megváltozott munkaképességű embereket érintő témákat bemutatni, tehát ennek volt egy szemléletformáló célja is.” – meséli Kati, aki elmondta, hogy saját programjaiknak is otthont ad a Szeglet.
A Szeglet bérlőinek betett a Covid
A Salva Vitának otthont adó Szeglet Rendezvénytér 5 bérlővel indult, akik különböző műhelyeknek használták a Szeglet – általuk bérelt – részeit. A hely azonban a Covid következtében be kellett zárja kapuit. Gyuri elmondta, hogy kiváló alapkoncepció volt, hogy a Covid utáni időszakban ismét kinyitott Szegletet új funkcióval tuningolták; a Salva Vita önsegítő, megváltozott munkaképességű embereket felkaroló alapítványi működése mellett a közösségi tér teljesen új tervvel, üzletszerű átalakításokat követően valódi rendezvénytérként funkcionál mostanában is.
„Az épület 500 nm2-es, mely magában foglalja a Salva Vita irodáit, illetve még két bérlőt, akik jelenleg vállalkozásuk működtetésére használják a bérleményüket. Ezen kívül a bérelhető területünk kb. 200 nm2 a rendezvényteremmel, a kávézóval és a mosdóval együtt. A nagy termet civil rendezvényekre, tréningekre, workshopokra veszik igénybe különböző bérlők.” – mondja Gyuri.
A cél, hogy megismerjék a Szegletet és a megváltozott munkaképességű embereket
Nem csak Katinak, de Gyurinak is szívügye a megváltozott munkaképességű emberek mindennapi életbe való integrálása, hiszen a Szeglet vezetője 17 éves kora óta kerekesszékben él. „Fontos mindenhol az akadálymentesítés, és bár egyre többen figyelnek erre, mégis még mindig kevesen teszik lehetővé az ilyen alternatívákat a sérült embereknek. Igyekszünk a Szegletet minél többet értékesíteni, főként vállalatoknak, hogy bemutathassuk nekik, miért is jó nekik, ha megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak. A Szeglet célja, hogy támogassa a Salva Vitát és a fogyatékkal élő emberek mihamarabbi munkához jutását.” – mondja Gyuri.
Vég Katalin elmondta, saját vállalkozásukban is van jó néhány fogyatékkal élő munkatárs, akik például a vendégekkel foglalkoznak vagy akár adminisztratív munkakörökben dolgoznak. A cél, hogy más emberek és cégek megismerjék őket, közvetlen kontaktba kerüljenek velük és megtanulják, hogyan kell velük kommunikálni, együttműködni. Gyuriék minél több bérlővel és stratégiai partnerrel szeretnének kapcsolatot kiépíteni, akik hozzájuk viszik és náluk tartják meg vállalati programjaikat, mindezt annak érdekében, hogy a bevételekkel profitot termeljenek és mindemellett segíthessék a Salva Vitát.
Hogyan segít a Salva Vita a megváltozott munkaképességű embereknek?
Katiék minden megváltozott munkaképességű embernek próbálnak segíteni, hogy a számukra legmegfelelőbb munkahelyet találják meg a munkaerő piacon. Tulajdonképpen úgy működnek, mint egy munkaerő közvetítő, csak ők a speciális igényű emberekre szakosodtak pl. a látássérültekre, hallássérültekre, értelmileg akadályozottakra, autistákra, mozgássérültekre. „A cél, hogy a fogyatékkal élő embereket segítsük, illetve, hogy a cégeket is támogassuk abban, miként tudnak egy befogadó közeget kialakítani a speciális igényű munkavállalók számára. Az évek során sokféle szolgáltatást kidolgoztunk cégeknek, az ő külön igényeik alapján. Végzünk például auditot a különböző vállalkozásoknak, kifejezetten arra fókuszálva, hogy mennyire befogadó a vállalati kultúrájuk, mennyire akadálymentesítettek, milyen felszereléssel rendelkeznek, melyekkel lehetővé tudják tenni a megváltozott munkaképességűek számára a munkavégzést. Kielemezzük, hogy konkrétan milyen pozíciókba milyen speciális igényű embereket tudnának alkalmazni, és ez milyen előkészületeket igényelne.” – mondja Kati, hogyan mérik fel, melyik vállalat mit tud nyújtani ezeknek az embereknek.
„A személyes találkozásnak erős attitűdformáló hatása van”
A felmérések után mindig készül egy auditjelentés, ami kiváló kiinduló pontja lehet annak, hogy hogyan foglalkoztathatnak a jövőben speciális igényű embereket. Ehhez a Salva Vitának vannak különböző tréningjei, workshopjai, és sok cégnél vesznek részt sokszínűségi vagy vállalati napokon (diversity day). Vállalati fő filozófiájuk, hogy mindig sok érintett személlyel dolgoznak együtt, akik jelen vannak eseményeiken. Véleményük szerint ez az informális, laza, játékos forma a megváltozott munkaképességű emberekkel, akik rengeteg praktikus tudást átadnak a cégeknek, nagyban megkönnyítik a személyes kapcsolatépítést és kommunikációt. „Megmutatjuk, hogyan kell jól vezetni egy látássérült embert vagy beszélgetni egy halláskárosult személlyel. Van egy nagy adatbázisunk, melyből dolgozunk, kifejezetten erre a célcsoportra specializálódva. Ezen kívül vannak társasjátékaink is és speciális programok, melyekkel akár a Szegletben is játékos formában ismerkedhetnek az érintettekkel.” – mondja Kati.
Fontos, hogy egy cég részéről is legyen nyitottság
Gyuriék úgy vélik, nagyon fontos, hogy a vállalkozások rugalmasak legyenek a megváltozott munkaképességű embereket illetően, és akarják befogadni ezeket a munkavállalókat. Mindig az adott személyhez illesztik külön-külön a cégek különböző kritériumait és feltételeit, és ez alapján hozzák össze, melyik munkavállalónak milyen munka szükséges és megfelelő. „Nem csupán a különböző anyagi támogatások miatt éri meg beletenni egy kis pluszt, (pl. rehabilitációs hozzájárulás elkerülése), hanem azért, mert egy ilyen speciális munkavállaló nagyon lojális lesz a jövőben a munkáltatójához, nem megy el más céghez, ha érzi, ő is igenis kap valamit a munkáltatótól cserébe. Például értelmi sérülteknél az akadálymentesítés a könnyen érthetőség, a könnyebb nyelvezet, a rövidebb és egyszerűbb mondatok alkalmazása, melyek nem tartalmaznak szakkifejezéseket. Lehet, hogy többször kell elmagyarázni egy feladatot, amikor betanulnak, de utána minden befektetett időt megér a dolog.” – mondja Kati.
Manapság egyre jellemzőbb, hogy a munkavállalók is nagyon utána néznek, hova mennek dolgozni. A sérült emberek alkalmazása tehát a munkáltatói márka építésének szempontjából sem mindegy. Szép, hogyha egy vállalkozás a társadalmi felelősségvállalásba így vág bele. Nem beszélve arról, hogy a munkahelyi légkörre nagyon jó hatással vannak a megváltozott munkaképességű kollégák. Újfajta gondolkodásmódot és új megoldásokat hozhatnak a cég életébe.
A digitalizáció és a megváltozott munkaképességű emberek
Digitalizációs szempontból nem elhanyagolható, hogy a vásárlók közt is vannak megváltozott munkaképességűek, akiket ugyanúgy ki kell szolgálni egy vállalkozásnak. Gyuri és Kati szerint, ha őket is ki tudják jól szolgálni, vevői oldalon is lehetséges új célcsoportokat bevonni, ez pedig elég komplexen hathat a cég működésére. Ha egy vállalkozás megtanulja kezelni a fogyatékosságot, később igyekszik majd erre felfűzni saját szolgáltatásait pl., hogy a weboldal a látás- vagy hallássérülteknek is elérhető legyen vagy éppen a terméket kínáló hely mozgássérülteknek is könnyen megközelíthetővé váljon. Ezáltal változik a cégfelfogás, és új nézőpontok kerülnek a megváltozott munkaképességűek által a képbe.
„A világon élő sérültek arányát világszerte 15%-ra becsülik. Ennyi az a vevő, akit eddig egy cég nem tudott megcélozni, hirtelen azonban elérhetővé válnak, ha megfelelően kommunikálunk velük, és egy vállalkozás odafigyel, hogyan tehetné számukra is nyitottá szolgáltatásait és termékeit.” – mondja Kati. Gyuri hozzáteszi: „Itt gazdaságilag sem mindegy a dolog például vevőkör bővítés szempontjából. Sokfelé ágazik ennek a hatása, diverz módon jó irányba tud egy ilyen digitalizációs fejlesztés változtatni egy céget.”
Létezik egy EU-n belüli szabály, mely szerint a cégeknek saját honlapjukat elérhetővé és akadálymentessé kell tenni az értintettek számára. Ez hatalmas ügyfélkör bővüléssel járhat, most, hogy mindez kötelező érvényű lett. Katiék azt mondják, a sérült emberek alkalmazásának helyzete sokkal jobb, mint 30 éve, de még mindig van hova fejlődni. „A nagyobb vállalatok külföldről is hoznak ilyen kultúrát, ehhez simulnak az emberek. Hazánkban nincs sok helyen erre a feladatra dedikált ember, aki csak ezzel foglalkozna egy vállalkozásban pl. diversity menedzser. Sok helyen azokat találják meg ezzel a feladattal, akik szociálisan érzékenyebbek vagy valamilyen módon érintettek a témában. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásával kapcsolatban egy felfelé ívelő tendenciát figyelhetünk meg.” – zárja szavait Gyuri.
A Salva Vita gyakorlati tippjei a megváltozott munkaképességű emberek alkalmazására:
- Mérlegeljünk előre, hogy mennyire vagyunk befogadó cégek a megváltozott munkaképességű személyek tekintetében
- Vegyünk részt és végezzünk auditot, hogy tudjuk, egyáltalán képesek vagyunk-e kialakítani egy megfelelő közeget a megváltozott munkaképességűeknek
- Vizsgáljuk meg a vállalati kultúrát, hogy képes lesz-e a speciális igényű munkatársak befogadására
- Készítsünk felmérést, esetleg leltárat; milyen eszközök és berendezések állnak rendelkezésünkre a speciális igények és feltételek biztosítására
- Ha tehetjük, konzultáljunk erre szakosodott alapítványokkal pl. a Salva Vitával, akik segítenek a legmegfelelőbb munkavállalók közvetítésében és megtalálásában
- Vegyünk részt vállalati tréningen, workshopon a témát illetően, ahol középpontban van az önreflexió, a praktikus, mindennapokban alkalmazható skillek, és interaktív játékok fogyatékkal élő emberekkel
- Készítsünk pénzügyi tervet, annak függvényében, hogy milyen elérhető adókedvezmények és támogatás illet meg bennünket akkor, ha megváltozott munkaképességű embereket alkalmazunk
- Készüljünk fel cégen belül, és kommunikáljuk a kollégák felé, milyen megváltozott munkaképességű dolgozó fog érkezni hozzánk
- Adjunk lehetőséget arra, hogy saját alkalmazottjaink is személyesen megismerjék az új kollégákat, mert az első élmény és benyomás kulcsfontosságú
Szerző:
Müller-Hegedűs Henriett – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
