Ezekre az adóváltozásokra figyelj vállalkozóként 2022-ben! 1. rész

Olvasási idő 7 perc

Kétrészes összefoglalómban mindenekelőtt a foglalkoztatást terhelő adókra, iparűzési adóra, társasági adóra/KIVÁ-ra, általános forgalmi adóra és egyes támogatásokra fókuszálva tekintem át a kkv-szektort is érintő legfontosabb 2022. évi változásokat.

A minimálbér emelésének és a foglalkoztatást terhelő adók csökkentésének hatásai

A „munkáltatói járulékcsökkentés” munkáltatói költségekre gyakorolt hatása önmagában nem, csak a minimálbér/garantált bérminimum emelkedésével együtt értékelhető reálisan. Bár a munkáltatói adóterhek önmagukban a bérminimum növekedésével együtt is mintegy 9 %-kal csökkennek jövőre, a munkáltató minimálbér juttatásával összefüggésben felmerült költségei összességében mégis 15 %-kal emelkednek az idei évhez képest, miközben a munkavállaló nettója 19 %-kal lesz több.

A minimálbér emelkedése egyrészt közvetlenül érinti a munkáltatók/kifizetők költségeit, másfelől közvetetten is számos tényezőt befolyásol, melyek közül példálózó jelleggel az alábbiakat emelném ki.

A felsorolásból látható, hogy a minimálbér emelkedése bizonyos esetekben költségnövekedést, más eseteken viszont költségcsökkenést is előidézhet az adóterhelés szempontjából.

A főállású egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, a nem vállalkozóként megbízási/vállalkozási jogviszonyban tevékenykedő magánszemélyek, valamint – szűk körben – a munkavállalók járulékalapját is érinti a minimálbér változása.

  • A főállású vállalkozók esetében a járulékot minden esetben legalább a tárgyhó első napján érvényes minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5 %-a után kell megfizetni. A járulékfizetési kötelezettség az őstermelők esetében is a minimálbérhez igazodik. -> Ezekben az esetekben 2022-től magasabb járulékalap miatt magasabb járulékkötelezettséggel is számolni kell.
  • A megbízási vagy vállalkozási szerződéssel nem egyéni vállalkozóként tevékenységet folytató magánszemélyeknek a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 %-át elérő díjazás esetén kell járulékot fizetniük. -> A minimálbér emelkedésével az ő esetükben magasabbra tolódik a járulékfizetési kötelezettség alsó határa.
  • A munkavállalók esetében minimálisan úgyszintén a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 % -a (minimum járulékalap) után kell a járulékot megfizetni, így ez a limit is emelkedik a következő évtől. Megjegyzem, hogy KIVÁ-s munkáltató esetében ez nem jelenti a KIVA-teher emelkedését is egyben, ugyanis a KIVA alapjánál a tényleges jövedelmet és nem a minimum járulékalapot kell figyelembe venni.

A minimálbér emelése hatással van az átalányadózó egyéni vállalkozók, valamint az őstermelők és családi gazdaságok szja kötelezettségére is. 

  • Az őstermelőnek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége, ha e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (azaz jövőre 1 200 000 Ft-ot). 
  • Az egyéni vállalkozó alapesetben akkor választhatja az átalányadózást, ha éves bevétele kevesebb, mint az éves minimálbér tízszerese (24 000 000 Ft). Az átalányadózó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét (1 200 000 FT – ami 40 % -os költséghányad esetén 2 000 000 Ft adómentes bevételi szintet is jelent egyben) meg nem haladó jövedelemig főállásban és mellékállásban nem fizet szja-t, mellékállásban pedig járulékot és szociális hozzájárulási adót sem. 

A népszerű béren kívüli juttatási elemek adózását is érinti a minimálbér emelkedése.

  • a minimálbér 10 %-ig adható csekély értékű ajándék (ideértve az utalványokat is), illetve szórakoztatási célú rendezvényen átadott legfeljebb a minimálbér 25 %-t meg nem haladó értékű ajándéktárgy juttatása az ideinél magasabb értékben is bérnél kedvezőbb adózás mellett lesz lehetséges 2022-ben.
  • A minimálbér emelkedésének köszönhetően több munkabérelőleget is nyújthat a munkáltató kamatmentesen anélkül, hogy adót kellene fizetnie. 
  • Nagyobb értékben lesznek adhatók egyes adómentes juttatások is 2022-től, úgy, mint a távmunka rezsiköltség térítése, valamint a sportrendezvényre és kulturális eseményekre szóló belépőjegyek, bérletek.

Jövő évtől a kriptovalutákból származó jövedelem kapcsán is bevezetésre kerül egy minimálbér 10 %-hoz kötődő adómentes bevételi limit.

Egyes adókedvezmények is (mindenekelőtt szociális hozzájárulási adó, de egyes társasági adókedvezmények is – pl. mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye, megváltozott munkaképességűek vagy tanulók foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmények stb.) nagyobb mértékben lesznek érvényesíthetők a minimálbér emelkedésének köszönhetően.

Ugyanez igaz a KIVÁ-sokra is, akik a kedvezményezett foglalkoztatottak után több kedvezményt tudnak igénybe venni a személyi jellegű kifizetés adóalapból.

Azáltal, hogy a minimálbéremelés a magasabb bérkategóriákban is emelkedést idéz elő, közvetve olyan kedvezmények esetében is szélesebbre nyílik az érvényesíthetőség, amelyek az átlagkeresethez kötődnek (pl. 25 év alattiak szja-kedvezménye). A minimálbér emelkedésével az egyes tőkejövedelmekre vonatkozó szochoplafon is növekszik 2022. évtől 4 millió 800 ezer forintra, azaz pl. osztalékjövedelem esetében az említett limit felett nem kell majd szocho-t fizetni. A plafonba beleszámítandók pl. a bérjellegű juttatások is.

A fentiekben vázolt, részben kedvező hatások ellenére is a minimálbér emelkedése összességében költségnövekedést eredményez munkáltatói oldalon, melyet részben ellensúlyoz a “munkáltatói járulékok” csökkenése: a szociális hozzájárulási adó mértéke 13 % lesz jövőre, a szakképzési hozzájárulás pedig eltörlésre kerül (összesen 4 %-os csökkenés 2021-hez képest).

Mindezekkel párhuzamosan 13 %-ra csökken a kifizetői ekhó és 10 %-ra a KIVA. 

A bérjellegű juttatások munkáltatói terheinek csökkenése az alábbi hatásokkal jár
  • csökken a KIVA-olló – a bérjellegű kifizetések tekintetében az idei 6 %-ról 3 % -ra csökken hagyományos munkáltatói terhek és a KIVA közötti különbség. Ez azonban nem jelenti automatikusan a KIVA vonzerejének erózióját. Bár a bérek tekintetében csökkenhet a KIVA előny, a speciális adóalap meghatározási módra tekintettel a KIVA továbbra is előnyös döntés maradhat pl. a jelentős eredménnyel rendelkező és azt a vállalkozásba visszaforgató vállalkozásoknak. Aki elhagyja a KIVÁ-t, az idén december 20-ig tehette ezt meg, aki azonban 2022-től a KIVÁ-t választja, az a hó végéig jelentheti be erre vonatkozó döntését.  
  •  a szakképzési hozzájárulás megszűnésével egyes képzésekkel összefüggő kedvezmények a szociális hozzájárulási adóban fognak továbbélni a jövő évtől.
  •  azokban az esetekben, amikor a magánszemély kötelezett szochó fizetésére (pl. üzletszerűen ingót, ingatlant értékesít magánszemélyeknek stb.), akkor a megállapított jövedelem 89 %-a után kell megfizetni az adókat szemben az idei 87 %-kal;
  •  növekszik a KATÁ-sok ellátási alapja: alapesetben 102 ezer forintról 108 ezer forintra, a magasabb összegű tételes adó fizetése esetén pedig 170 ezer forintról 179 ezer forintra nő az ellátási alap.

A szochó-változáshoz kapcsolódóan emelném ki azt is, hogy jövőre megszűnik egyes népszerű béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya, üzleti ajándék, reprezentáció) szochó-mentessége. Ez a változás a KIVÁ-sokat nem érinti, ugyanis ők a szochó-mentesség időszakában is megfizették a KIVÁ-t a SZÉP-kártya juttatások (valamint az üzleti ajándék és a reprezentáció) után is.

A SZÉP-kártya esetében a változás az emelt keretösszegek eltörlését is jelenti egyben, azaz a SZÉP kártya jövőre a korábbi alacsonyabb keretek mellett és magasabb adóteherrel lesz juttatható, ugyanakkor december 31-ig megmarad az alzsebek közötti átjárhatóság lehetősége, azaz az elköltés rugalmassága továbbra is biztosított. Megfelelő dokumentáció mellett tehát érdemes még az idei évre időzíteni a SZÉP-kártya kifizetéseket. 2022. február 1. és május 31. között már élelmiszerboltban is lehet fizetni SZÉP-kártyával.

További foglalkoztatáshoz kapcsolódó változások: 

  • szja visszatérítés – erről korábbi cikkemben írtam. A VISSZADO nyomtatványt 2021. december 31-ig ajánlott benyújtani a NAV-hoz azoknak, akik belföldi kifizetőtől kapnak adóköteles bevételt, de utalási, postai adataikkal a NAV nem rendelkezik, tekintettel arra, hogy nem nekik folyósítják a családi pótlékot és nem érvényesítenek családi kedvezményt sem. Nem kell nyilatkoznia annak, aki családi pótlékot kap, így a folyósító szervtől a NAV megkapja az adatokat.
  • a 25 év alatti fiatalok szja kedvezménye tárgyévet megelőző évi júliusi bruttó átlagkeresetig lesz érvényesíthető. A kedvezmény a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelemre vagy ezután megszerzett bevételre lehet alkalmazni, ugyanakkor a 2021-re elszámolt, de 2022. január 10-ét követően kifizetett bevételekre – pl. 2021-es bónusz, prémium – is érvényes. 
  • Kifizető által a magánszemélynek biztosított kerékpár magáncélú használata mentes lesz az adó alól (a hagyományos, emberi erővel hajtott és a legfeljebb 300W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárra is vonatkozik a mentesség)
  • a COVID pandémiával összefüggő szektorális bértámogatási szabályok 2022. december 31-ig alkalmazhatók lesznek.
  • a kriptovalutákból származó jövedelmek kapcsán 2022-től csak 15 % szja-t kell fizetni. A jövőre hatályba lépő szabályok már a 2021-es, illetve a korábbi években megszerzett jövedelmekre is alkalmazható (amnesztia). 

Cikkem második felében a helyi, társasági,általános forgalmi és egyéb adókat (pl. KIVA) érintő változásokra is kitérek.

Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Átlag értékelés / 5. Összes értékelés:

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.