Akik nagyot alkotnak, azok is egy első lépéssel kezdik: ki egy motivációs beszéddel, ki kovászos kenyérrel

Hogy mi volt az első lépés a siker felé vezető úton? Sok esetben talán épp az, hogy leküzdjük egy régóta fennálló félelmünk, és megtegyünk valami olyat, amit addig nem mertünk – ahogyan az Kende-Hofherr Krisztinánál is történt, amikor hosszas felkérésre vállalta, hogy közönség előtt beszél saját élettapasztalatairól. De az is lehet, hogy valamilyen nem várt helyzet mutat új utat – mint Ormós Gabinál a felfedezett ételallergia, és a felismerés, hogy le kell mondania az élesztőről. Két történet két sikeres nőről, akik lépésről lépésre haladtak előre, és akiktől sokat tanulhatunk.

Többszörös újratervezőnek mondja magát Kende-Hofherr Krisztina. Még évekkel ezelőtt volt, hogy gondolt egy merészet, és otthagyta a sokak által irigyelt kommunikációs vezetői állását egy nagy kereskedelmi tévénél, és inkább saját lábra áll, vállalkozóként. Valami olyanba kezdett bele, ami újdonságnak számított akkor a magyar piacon: személyes márkaépítéssel kezdett foglalkozni, sorra kapta is az ismert sztároktól a megbízásokat, Ábel Antitától Hajós Andrásig.

Hosszú évekig csak ismert emberekkel tartoztak ügyfélkörébe, jött egy újabb jelentős fordulat az életében: nyitott a civil szféra felé, mára már olyanokat lát el tippekkel, tanácsokkal, és ad számukra inspirációt a vállalkozói léthez vagy akár csak a hétköznapokhoz, akiket személyesen nem is ismer. Workshopokat, előadásokat, motivációs beszédeket tart, és folyamatosan tartalmat biztosít követőtábora számára a Facebookon és az Instagramon. Teszi mindezt úgy, hogy néhány éve még maga sem gondolta volna, hogy képes lesz több száz ember előtt megszólalni egy színpadon.

„A nyilvános szereplés az olyan szintig kínt jelentett nekem, hogy egyszerűen fizikailag képtelen voltam rá, beálltak az izmok a szám körül. Kikerültem ezeket a helyzeteket, úgy voltam kommunikációs igazgató, hogy valahogy mindig kicsúsztam ebből a szerepkörből” – árulja el Kriszta.

2018 nyarán kapott egy felkérést, hogy szerepeljen egy konferencián, és mivel már kellemetlen lett volna sokadszorra nemet mondania, beadta a derekát. Álmatlan éjszakákon át gondolkodott azon, hogy mégis miért lenne izgalmas az ő élete mások számára. Aztán eljött a konferencia napja, Kriszta kiállt és elmondta első motivációs beszédét, zajos sikert aratva. És ezzel a lépéssel el is indult egy új úton, annak ellenére, hogy akkor még ezzel nem volt tisztában, mert nem kereste tudatosan ezt a lehetőséget.

Ugyanebben az évben egy másik felkérést is kapott, nevezetesen azt, hogy legyen az arca egy készülő határidőnaplónak – amerikai mintára kellett saját ízlésére formálnia egy naptár kinézetét és tartalmát. Elsőre itt is szkeptikusan fogadta a felkérést, hogy ugyan ki fogja megvenni azt, amit ő tervez, de végül belevágott, mert izgatta a feladat. „Legmerészebb álmainkban sem gondoltuk volna a kiadóval, hogy hat hét alatt elfogy az összes példány” – újságolja Kriszta. Nem volt kérdés, hogy jött a folytatás, azóta már a harmadik verziót dolgozhatta ki, a 2021-es napló az „Újratervezés” címet viseli.

Az első előadás és a határidőnapló sikere magával hozta azt is, hogy egyre többen mintaként tekintettek Krisztára, tanácsokat kértek tőle, kérdéseket küldtek neki, amiket ő készséggel igyekezett megválaszolni. Aztán úgy megszaporodtak a beérkező üzenetek, hogy jobbnak látta, ha inkább rendszeresen dedikált időt szán a válaszokra – így indult el az Instagramon a „Hétfői hétindító live”, ahol minden hétfőn 9 órakor megválaszolja a beérkező kérdéseket, beszél az aktuálisan felmerülő problémákra adott megoldásairól. Így nem csak annak segít, aki hozzá fordult, hanem sok más emberhez is eljutnak a gondolatai, akik hasonló problémákkal küzdenek, hiszen több ezren nézik vissza a videót egy-egy héten, köztük sok-sok kezdő vagy épp újratervező vállalkozó.

Kriszta 5 jó tanácsa „újratervezőknek”:

1. Az ember nem hétfőről keddre rúgja fel az életét, a változtatás alaposabb tervezést igényel minden téren, így gondolni kell a pénzügyi tervezésre is. De nem szabad benne ragadni olyan helyzetekben, amikben nem érezzük jól magunkat, mert csak egy életünk van.
2. Aki azt érzi, hogy váltania kell, kezdje el pici, apró lépésekben, és meg fogja érezni, mikor van az a pont, hogy lépnie kell.
3. A mai világban nincs olyan, hogy kész vagyok. Olyan gyorsan változik minden, hogy ha nem tanulunk nap mint nap, akkor ami ma még elég, az holnap már kevés, holnapután pedig elégtelen.
4. A kudarc egyáltalán nem ellentéte a sikernek, hanem az oda vezető út szerves része. Ne úgy tekintsünk a kudarcokra, hogy azt jeleznék, fel kell adjuk céljainkat. Sokkal inkább tanuljunk belőlük.
5. Az emberek 70%-a abbahagy valamit azelőtt, hogy kiderülne, jó benne. A leggyakoribb indok, hogy miért nem tartanak ki a próbálkozók az, hogy félnek, hogy mit mond más. Vagyis ne a saját életüket élik, hanem másokét. De az nem működhet, hogy valamit azért ne csináljak, mert vajon mit szólnak majd mások.

Ormós Gabi a Jenői Pékség létrehozója, a KovászLabor közösség és blog alapítója abban hisz, hogy a döntések megszületnek, nem mi hozzuk őket, nekünk pedig észre kell venni azokat. Saját történetében is többször felfedezte, hogyan vett más irányt az élete egy-egy döntés miatt. Például akkor, amikor egy egészségügyi vizsgálatnál kiderült, hogy el kellene hagynia az élesztőt az étrendjéből. Emiatt ismerkedett meg a kovászkészítés rejtelmeivel, külföldi szakkönyvekből és internetes oldalakról összevadászva a tudnivalókat, mivel akkor még itthon szinte senki nem foglalkozott ezzel a területtel.

Célirányos hobbiként indult a kovászolás, de ahogy Gabi fogalmaz, teljesen beszippantotta őt. Külföldi szakemberekkel keresett kapcsolatot, Svédországba utazott kovászos kenyér workshopra, és még a pékiskolába is beiratkozott. Mindezt a főállása mellett: egy kommunikációs ügynökség vezetőjeként és társtulajdonosaként.

„A döntés, hogy én szakmát váltok, és maga a váltás között úgy 1,5 év telt el. És ezalatt a másfél év alatt szépen a helyére került minden. Rájöttem, hogy nekem ez az oktatási vonal passzol, nagyon szeretem csinálni.  És ennek még az eredeti szakmámhoz is van köze, mivel itt is kulcsfontosságú a kommunikáció” – meséli Gabi. – „Amikor én szembesültem azzal és kimondtam, hogy az ügynökségi lét nem az én utam, onnantól a következő lépés mindig mutatta magát, nem kellett sokat gondolkodnom rajta. És ez a mai napig így van.”

Hogy jó úton jár és érdemes volt ekkorát váltania, azt a sok visszajelzés is igazolja számára. Ha meghirdet egy új tanfolyamot, szinte néhány óra alatt elkelnek a helyek, a Facebookon és az Instagramon folyamatosan kapja az elismeréseket a tevékenységéért, és egy ideje már a jenőiek is hálásak neki a frissen sütött kovászos kenyerekért.

Merthogy a koronavírus okozta járványhelyzet újabb döntést hozott az életébe: az egészségügyi vészhelyzet miatt márciustól nem tarthatott tanfolyamokat, de a megélhetését valahogy biztosítania kellett. Ekkor kelt életre az addig még csak virtuális fantázianévként létező Jenői Pékség. Gabi kenyeret és péksüteményeket kezdett sütni otthonában, ahol a workshopokat is tartotta, a jenőiek pedig örömmel vásároltak tőle. A dolog olyannyira bejött, hogy a pop-up üzemmódban indult pékség megmarad a jövőben is – Budajenőn stílszerűen Jenői Pékségként. „Én magam is nagyon élveztem ezt az új szerepet, és a tanításban is sokat fejlődtem azáltal, hogy napi szinten egy pékséget menedzselek.”

Gabi 5 jó tanácsa kezdő vállalkozóknak:

1. Figyeljünk, mivé akar kikerekedni a történet, reagáljunk rugalmasan, ne ragaszkodjunk tűzön-vízen át egy elképzeléshez, hagyjuk, hogy kiforrja magát.
2. Írjuk le, mit és mennyit szeretnénk profitálni. Utóbbi alatt nem csak az excel tábla végén szereplő számokat kell érteni, hanem minden kapcsolódó értéket (én-időt, fejlődést, tanulást, szeretteinkkel töltött időt) is.
3. Nézzük meg, hogy terveink passzolnak-e azzal a helyszínnel/vásárlói- vagy megrendelői körrel, akikre a vállalkozást építeni szeretnénk.
4. Gondoljuk végig, szándékaink összhangban vannak-e a rendelkezésünkre álló anyagi forrásokkal.
5. Akkora fába vágjuk a fejszénket, amit el is bírunk, azaz mérjük fel, mekkora terhet / kockázatot bírunk, vagy szeretnénk felvállalni.

Szerző:
Ganzler Orsolya – Hello Biznisz szerkesztőség