Magyar meseország Miskolcon: fogyatékossággal élők százai dolgoznak a Szimbiózis Alapítvány üzemeiben

A miskolci Szimbiózis Alapítvány úttörő Magyarországon. Ők a jó példa arra, hogy egy súlyos társadalmi problémát felvállalva is lehet sikeres vállalkozást építeni. Majorságukban és üzemeikben kétszáznegyven fogyatékkal élő személyt foglalkoztatnak, sokuknak a lakhatást is biztosítják. Társadalmi vállalkozásuk célja, hogy értelmet adjanak a fogyatékkal élő felnőtteknek a mindennapokhoz, és hogy akit lehet, azt felkészítsék az önálló életre. Az alapítvány elnökével, Jakubinyi Lászlóval beszélgettünk.

Magyar meseországnak is nevezhetnénk a Szimbiózis Alapítvány által működtetett Baráthegyi Majorságot. Ez egy olyan világ, ahol mindenki esélyt és segítséget kap: lakóotthont, támogatott lakhatást, nappali ellátást nyújtanak és lehetőség szerint munkát adnak a látás-, hallás-, mozgás- autizmussal- és értelmi fogyatékossággal élőknek, illetve a megváltozott munkaképességűeknek.  A szervezet megálmodója, Jakubinyi László Írországban látott olyan szociális farmként működő fogyatékos otthont, ahol nem a hiányokra, hanem a megmaradt készségekre koncentrálnak: a mindennapi munkába bevonják a fogyatékkal élőket. Ekkor már rég szívügye volt a rajtuk való segítés. A nyugaton látottak szerint valóban lehet találni mindenkinek feladatot. Ez elindította az úton, amely mostanra egy nagy társadalmi vállalkozás megteremtéséhez vezetett.

Ha valaki mindössze arra képes, hogy ellássa a tyúkokat és ezt meg is teszi, majd délután egyenesebben jár, amikor behozza a két szakajtó tojást, akkor neki ez jó, neki ezt kell csinálnia – mondja Jakubinyi László. Az általa vezetett Szimbiózis Alapítvány majorságában és üzemeiben összesen 240 fogyatékkal élő személyt alkalmaznak, sőt sokan az általuk fenntartott családias otthonokban élnek. – Mi abban hiszünk, hogy mindenki tud értéket teremteni és ezen belül szakmai kihívás számunkra, hogy felismerjük azt, hogy ki, mire képes – folytatja, kiemelve, hogy a saját berkeiken belüli foglalkoztatás mellett tizennégy éve van egy nyílt munkaerőpiaci integrációs programjuk is, amellyel eddig több mint negyven céghez, több mint kétszáz célcsoporti munkavállalót közvetítettek ki. Azzal is foglalkoznak, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat a megváltozott munkaképességűek alkalmazására. Létrehozták Az év esélyteremtő munkahelye címet, amit térségi, fogyatékkal élők számára konkrét munkahelyeket létrehozó cégek kaphatnak meg.

Ép munkavállalókkal is nehéz lehet elvezetni egy ekkora, többszáz fős vállalkozást, amelyben a kecskesajtkészítéstől a gombatermesztésen át a turizmusig és az iskolabusz szolgáltatásig oly’ sok mindennel foglalkoznak. Milyen nehéz lehet ez megváltozott munkaképességűekkel? Miért vágtak vajon bele? – hallgatva László beszámolóját ezen gondolkodom el és teszem is fel sebtében ez utóbbi kérdést. – Az iskoláskorú fiataloknak rendelkezésére áll az intézményi ellátórendszer. De mi lesz utána? Ki törődik azzal, hogy a fogyatékkal élők egyszer felnőnek, a szüleik pedig megöregednek? Továbbá miért kellene nekik a négy fal közé zárva, céltalanul élni napjaikat? Nekik is kell valami, amiért érdemes felkelniük. Nem tartjuk helyesnek azt, hogy lemondjanak a felnőtt fogyatékosokról, mondván: jól megvannak úgy, ahogy a jóisten megteremtette őket. Üljenek otthon, nézzenek tévét, vagy költözzenek szociális otthonba, ahol egyetlen napi programjuk a séta? Mi úgy gondoljuk, hogy nem. Értelmet kell adni az életüknek. Mi ezt a társadalmi problémát vettük a vállunkra – részletezi László és felhívja a figyelmet arra, hogy a megváltozott munkaképességűekre jellemző, hogy azért harcolnak, hogy adót fizethessenek.

A Szimbiózis Alapítványnál dolgozó sérültek attól érzik magukat teljes értékű felnőttnek, hogy adót fizetnek, ezáltal kiveszik a közösségi kötelezettségekből a részüket. Ennek pedig már társadalmi hatása is van: ettől kezdve nem jogosultak segélyre, így például egy önkormányzatnak több marad a költségvetésében más célokra, mondjuk bölcsőde- vagy hajléktalanszálló építésre. – Az, hogy integráljuk a nehéz sorsú embertársainkat a munkaerőpiacra, helyi és makrogazdasági szinten is pozitív hatású – szögezi le Jakubinyi László. Az 1999-ben alakult miskolci alapítványnál szeretnék, ha az utca embere is tudná: ők nem támogatást osztanak. Munkatársaik fizetésért dolgoznak, amit a megtermelt minőségi termékek eladásából és szolgáltatások nyújtásából teremt elő az alapítvány. – Hosszú távon szeretnénk működtetni ezt a rendszert, és ezért is nagyon fontos az egyensúlykeresés. Mondják ránk, hogy mi excelben álmodunk… Igen, működésünknek megvan a szociális és a pénzügyi fenntarthatósági része is, ezeknek egyensúlyban kell lenniük – mondja.

A Miskolc közigazgatási területén, a Diósgyőri vár és Lillafüred közötti út mentén fekvő Baráthegyi Majorságban a közelmúltban panziót nyitottak, amelyet fogyatékossággal élő beosztottakkal működtetnek. A nyár folyamán több turnusban autista tábort is szerveznek, és elindították „Egy hét mennyország” programjukat, melynek keretében speciális szükségletű gyermekeket nevelő családok egy-egy hetes ingyenes, komplex szakmai programmal kiegészített nyaralása valósul meg. Közben zajlik az állatok gondozása, lovas- és alpakás-állatasszisztált terápiákat tartanak, de pályaválasztási játékot is kifejlesztettek, és készülnek a díjnyertes sajtok is. Visszatérve arra, hogy miként működhet ez ilyen jól, Jakubinyi László kifejti: – két évvel ezelőtt „egyszer csak” megbeszélés nélkül közösséggé váltunk, egy levelet úgy írtunk alá, hogy „A Szimbiózis Alapítvány Közössége”. Azóta így nevezzük magunkat. Mindenről közösen döntünk, itt csapatmunka zajlik. Ez számomra egy tanulási folyamat: nem mindig az van, amit én akarok és ez így van jól. Ezzel alakul ki a kollégákban a tulajdonosi szemlélet, ami nagyon fontos – vallja be.

A Szimbiózis Alapítvány több weboldalt és közösségi oldalt működtet, a kétezres évek elején úttörők voltak az online marketing területén, s a korral azóta is tartják a tempót. Éppen most újult meg két új honlapjuk (www.szimbiozis.net, www.barathegy.com), melyek feltöltése folyamatosan zajlik a nyáron, illetve új webshoppal ősszel fognak jelentkezni.  Azt vallják, a digitalizáció leegyszerűsíti a kapcsolattartást és a figyelemfelhívást, élni kell az általa nyújtott lehetőségekkel. Aktuálisan látható Miskolc belvárosában két óriásplakátjuk, nemsokára indul a helyi buszfelületeken és a közösségi médiában turisztikai kampányuk.

Milyen munkakörökben dolgoznak az alapítványnál fogyatékkal élők? – hangzik a központi kérdés, amelyre a következő választ kapom: – Van például hallássárült sofőrünk és mindenesünk, művégtagú sajtmesterünk és autista leltárosunk is, de foglalkoztatunk skizofrén személyt, csipőprotézisest és nem látókat is.  A nálunk dolgozók egy része az Alapítvány öt családias otthonában él. Legtöbbjüknek saját fürdős szobája van, míg az egyik párnak egy kis apartmanja.  És sokan vannak – száznyolcvanan -, akik „csak” dolgozni járnak hozzánk és akad olyan is, aki nálunk él, de külsős munkahelyen dolgozik. A legfőbb célunk, és erre is van már három példánk, hogy ne mi legyünk a „végállomás”. Szakmai stábunkkal abban segítjük őket, hogy ki tudjanak költözni az alapítvány otthonaiból. Akit tudunk, fel akarjuk hozni olyan szintre, hogy önálló élete legyen. Dolgozni persze visszajárhatnak, ha nem találnak mást. A mentorálás során engedjük, hogy mindenki megmaradjon önmaga, próbáljuk erősíteni a gyökereiket és támogatjuk az önrendelkezést. Mindezért a farmon gyógypedagógus, szociális munkás, szociálpedagógus és pedagógus is dolgozik – hangsúlyozza az elnök, aki egészen megdöbbentő mennyiségű, több mint kétszáz pályázatot nyert meg az Alapítvánnyal az elmúlt 22 évben.

Ahogy László fogalmaz, ők „mindenre lőnek”. Most éppen egy hazai alapra írt meg saját maga egy kisebb pályázatot, amelynek támogatásával helyben fogják készíteni az eladható hűtőmágneseket. Kézműves programjaikkal foglalkozásokat is tartanak, amelyeken a mesterek a fogyatékkal élők (pl. kötélverés, ütőfás mézeskalács készítés, nemezelés, papírmerítés, madáretető készítés, sajtgyártás, rusztikus gasztro élmények a kemencénél, népi játszóház stb.)  Ezt ők transzformációs turizmusnak nevezik: a közös alkotás során szerzett élmény beépül a kirándulókba és szemléletváltozást eredményez. Leomlanak az előítéletek. Segítette ezt éttermük is, amit három éve sajnos ingatlan-bérlési nehézségek miatt be kellett zárniuk, de szeretnék újranyitni.

A társadalmi szemléletformálásban és a fogyatékkal élők életminőségének javításában kulcsfontosságú volt ez, a vendégek nagyra értékelték a fogyatékos munkavállalóinkat.  Szeretnénk újranyitni, mert óriási igény van rá. Megtanultuk ebből, hogy mit jelent valamit elveszíteni és meg kellett tanulnunk mostanra azt, hogy milyen platformon és milyen tapasztalatok mentén fogjuk újra elindítani a Batyutékát – fejti ki László.

A Szimbiózis Alapítvány azért lett non-profit szervezetből társadalmi vállalkozás, mert bár sok támogatást szereztek pályázati úton, azok állandósága mégis bizonytalan. – Szükségünk volt szabadon felhasználható bevételre. Ehhez pedig megnéztük, hogyan tudunk „pénzt csinálni”, és a termelés – szolgáltatás mixe mellett döntöttünk. Sajnos az adományszervezésben nem vagyunk túl jók. Így jött a társadalmi vállalkozás, a helyi termékek forgalmazása és a majorság, amelyből Nyugat Európában egyébként sok száz működik, a példák máshol adottak – emlékszik vissza az alapítvány megálmodója, aki szerint a társadalmi vállalkozás a következőket jelenti: részben egy szabadságfokot, a szervezetnek egy stabilitást, a vezetőknek rengeteg munkát, és nem utolsó sorban nemes célokat. – A szervezeti misszióban a fogyatékos embereknek az nagyon pozitív visszajelzés, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat megveszik. Mi a bevételeinkkel átlátható módon gazdálkodunk: az utolsó három lakhatási egységet az elmúlt öt év bevételeiből alakítottuk ki, azért, hogy újabb harminc főnek legyen otthona. A legújabb házban a lakók között már a gyermekvédelemből jött testvérek is vannak, akiknek mi vagyunk az első összetartó családjukhangsúlyozza László, akinek személyes történetét is megismertem beszélgetésünk során: Románia és Ukrajna határmenti magyar településén, Máramarosszigeten gyerekeskedett. Itt fiatal korában elment a szegényházba, ahol a tetőtérben fogyatékosok éltek. – Mindig felvittem nekik az ennivalót és a gyűjtött ruhákat. Nagy szeretettel vettek körül, azt éreztem, többet kapok én tőlük, mint amennyit adni tudok nekik. Azt láttam a szemükben, hogy egész héten az én látogatásomat várták, bezártságban. Közben senki nem nyitotta rájuk az ajtót. Úgy éreztem számítanak rám…” – az öt saját gyermeket is nevelő Jakubinyi László nagyon mélyre eltette magában ezt az élményt. Gyógypedagógus lett és azért dolgozik, tanul életfogytig, hogy ilyen szemeket többé ne lásson.

A Szimbiózis Alapítványnál például az alábbi foglalkoztatási körökbe sikerült integrálni különböző fogyatékossággal élőket:

1. autista: leltáros – lekvárfőző üzem
2. értelmileg akadályozott: kisegítő – állatgondozó, majorság
3. értelmileg akadályozott: sajtkészítő- sajtüzem
4. sclerosis multiplex: séf – főzőkonyha
5. hallássérült: lovas oktató – majorság
6. mozgáskorlátozott: rehabilitációs mentor és irodai munkatárs
7. látássérült: betanított fazekas – kerámia műhely
8. vak: betanított munkás – összeszerelő üzem
9. pszichiátriai beteg: parkgondozó – majorság
10. stroke beteg: karbantartó

Jakubinyi László már tizenegy éve az Ashoka tagja, ami nagy segítség a küldetésében. Mit jelent ez? Az Ashoka egy társadalmi vállalkozókat támogató, 1980-ban létrehozott világszervezet, amelynek tagja lenni nagy megtiszteltetés. Abban hisznek, hogy a globális kihívásokra az együttműködésen alapuló csapatmunka adhatja meg a válaszokat. Céljuk, hogy partneri kapcsolatok épüljenek ki a társadalmi vállalkozások és az ő lehetséges támogatóik, segítőik, az irányító hatóságok között.  – Engem 2010-ben, Varsóban választottak ki az az akkori Ashoka európai igazgatósága által, egy hosszú, majdnem egy évig tartó folyamat eredményeként. Ez egy tündérmese, egyesek szerint a nonprofit világ egyik legrangosabb nemzetközi elismerése, hiszen kb. tíz millió fős régióból évente egy-egy fő kaphatja meg ezt az elismerést. Magyarországról tíz év kihagyás után én lettem a befutó, ami nagyon nagy elismerés számomra – avat be László, és így folytatja: – A megmérettetés is rendkívüli, hiszen az én történetem érdekelte őket, és az, hogy milyen konkrét terveim vannak a jövőben. A három éves ösztöndíj célja az volt, hogy elindítsam a hazai szociális farm hálózatot. Ez annyira jól sikerült, hogy hat egyetem bevonásával 300 oldalas tanulmányt írtunk, öt éve létrejött a Magyar Szociális Farm Szövetség, amelynek én vagyok az elnöke. Bejegyeztük a Szociális Farm Végjegyet is. Dolgozunk a rendszerszintű változásért. Több hazai jogszabály módosító javaslatot is beadtunk, úgy tűnik, éppen most fogadják el az egyiket, így a társadalmi hatás több ezer hátrányos helyzetű személy életminőségén javíthat. Mára elmondható, hogy több hazai és közép európai szociális farm létrehozásánál és fejlesztésénél mentorkodtam, többek között az adott országos Ashoka képviseleteinek bevonásával. Ugyanis a kezdeti időkben számomra az Ashoka által biztosított nemzetközi tréningek és személyre szabott tanácsadások kimondottan hatékonynak bizonyultak, így én igyekszem tapasztalataimat továbbadni. Például az alapítványunk szlogenje „Elkötelezetten a társadalmi változásokért” egy berlini továbbképzés eredménye. Ma is számos fórum aktív résztvevője vagyok, a kölcsönös tanulás nélkül nincs igazi jövő orientáció – részletezi a tagság jelentőségét. Az Ashokának történő adományozás lehetővé teszi, hogy három évig ösztöndíjjal segítsenek társadalmi vállalkozókat.  Weboldalukon – ashoka.org – elérhetők a világ kiemelt társadalmi vállalkozói, az internet kontinenseket köt össze azáltal, hogy a keresőprogrammal bárki rákereshet önmagához hasonló célokért küzdő társadalmi vállalkozóra vagy éppen egy segítőre. 

Szerző:
Lakatos Katalin – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.