Sikeres akarsz lenni az üzleti életben vállalkozóként? Tervezz előre! Na de hogyan, ha rengeteg a bizonytalansági faktor, ha bármikor szembe találhatjuk magunkat egy nem várt helyzettel? Mert hát négy évvel ezelőtt ki számolt volna előzetesen egy elhúzódó világjárvánnyal? Hogyan tudunk vállalkozóként jól alkalmazkodni a bizonytalan környezethez? Mi segíthet minket abban, hogy a kiszámíthatatlan körülmények között is jó döntéseket hozzunk? Mérő László pszichológussal, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzorával végigvettük néhány pontban, hogy mit érdemes szem előtt tartaniuk a vállalkozóknak.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy nincs olyan magyar vállalkozó, aki az elmúlt évek történései – a covid-járványtól a katás adózási forma hirtelen átalakításán át, a magas inflációig – alapján ne jutott volna arra a kényszerű felismerésre, hogy semmi sem lehet biztos. De még ha el is fogadjuk a tapasztalati tényt, hogy bármikor jöhet olyan helyzet, ami változásra késztet minket, akkor is feszíthet minket az ellentmondás: hogyan legyünk úgy sikeresek, hogy bár terveznénk előre, a bizonytalanság bármikor átrajzolhatja a terveinket? Mérő Lászlót arra kértük, hogy tekintsük át, milyen módon szembesülhet egy vállalkozó a bizonytalan környezettel, hogyan reagálhat rá, és mi segítheti abban, hogy a nem várt nehézségek ellenére jó döntéseket hozzon. Hét pontban összegeztük legfontosabb gondolatait:
- Ne menjen vállalkozónak az, aki ódzkodik a bizonytalanságtól
A vállalkozói léthez ugyanis hozzátartozik, hogy számolni kell mindenféle bizonytalansággal. Elég csak a covid-járványra, az energiaválságra visszagondolni, mindkettő okozott a maga nemében kellemetlenségeket. Aki erre semennyire sincs felkészülve, az inkább ne vállalkozzon.
- Az újratervezés készsége elsajátítható, de nem mindegy, mikor
Ha számolunk azzal, hogy a környezetünkben előfordulhatnak bizonytalan hatások, akkor vállalkozóként azzal is tisztában kell lennünk, hogy vannak helyzetek, amikor nem ragaszkodhatunk mereven az eredeti elképzeléseinkhez. Újratervezésre kényszerülhetünk. Ez a készség tanulható, trenírozhatjuk magunkat arra, hogy képesek legyünk mind jobban alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, de ne indítsunk úgy vállalkozást, hogy teljesen hiányzik az eszköztárunkból az újratervezés képessége.
- Ha bizonytalan a vállalkozói környezet, az meg kell, hogy jelenjen az árazásban is
Általában tapasztalhatjuk, hogy Magyarországon megjelenik az árakban az, ami az ország számára egyébként már csak ezért is versenyhátrány: kiszámíthatatlan a környezet. A katás adózási forma átalakítása, ami a kisvállalkozók nagyon nagy részét érintette, jó példa erre. Ezt a kockázatot, hogy tudniillik bármikor születhet egy a működésünket alapjaiban megváltoztató új szabályozás, be kell építeni az árazásba.
„Már a babiloni biztosítók is ezt csinálták. Kiszámolták, hány hajó szállt ki a tengerre, hány hajó tért épségben vissza, mennyi után kell kártérítést fizetni – ez alapján meghatározták, hogy mi az a kockázat, amit vállalnak. A mai kor vállalkozójának is hasonló szellemben kell eljárnia” – teszi hozzá Mérő László.
- Pszichésen is készen kell állnunk arra, hogy nem minden alakul úgy, ahogy elterveztük
Amikor vállalkozóként tervezésbe fogunk, számoljunk az eshetőséggel, hogy semmi sem pontosan úgy lesz, ahogy azt mi elképzeltük. Sok kétséget levehet a vállunkról magánemberként, ha az „úgy döntöttem, elhiszem”-stratégiát alkalmazzuk – ami vállalkozóként is hasznos lehet számunkra, ha elfogadjuk azt a kockázatot, hogy dönthetünk rosszul is.
„A covid-járvány első szakaszában, 2020 tavaszán Magyarország azért is volt sikeres a járvány kezelésében, mert egyszerűen úgy döntöttünk, még a legkételkedőbbek is, hogy elhisszük, hogy válsághelyzet van, baj van, az iskolákat be kell zárni. Erről kutatási eredmények vannak, hogy kollektíven működött ez a stratégia. A járvány második hullámánál viszont már nem ez volt a helyzet” – érzékelteti egy szemléletes példával Mérő László, mit is jelent ez a stratégia.
- Helyesen válasszuk meg a kockázatvállalási stratégiánkat válságidőszakban
Általános elvként igaz, hogy válságos időszakban másként kell kockázatot vállalni. „Békeidőben” az a helyes, ha közepes kockázatot vállalunk: túl nagy kockázattal ugyanis nagyot lehet bukni, a túl kis kockázattal pedig semmit sem lehet keresni. Ha van egy válság, akkor mindenki elbizonytalanodik, hogy mekkora is a kockázat. Válságidőszakban az a jó eljárás, ha bevállalunk egy nagyon nagy kockázatot és mellette sok nagyon kicsit. A kérdés már csak az, hogy felismerjük-e, mikor van számunkra válságidőszak.
- A sikeres vállalkozó támaszkodik az intuíciójára
Az intuíció a legbiztosabb fegyver, amire egy vállalkozó támaszkodhat. Mivel a gondolkodásunk nagyon erősen összefügg az érzelmeinkkel, az intuíciós készségünk fejleszthető. És hogy van-e ökölszabály arra, hogy mennyiben bízzunk az intuíciónkban, és mennyiben hagyatkozzunk a racionális döntéseinkre? Mérő László a tudományból hoz példát: „Daniel Kahnemann pszichológus, közgazdásági Nobel-díjas tudós fiatal korában Izraelben élt, az izraeli hadseregben ő volt akkor az egyetlen képzett pszichológus. Ezért rá bízták annak kiválasztását, hogy ki milyen helyre, milyen feladathoz kerüljön a seregben. Ő készített egy sor racionális, pszichológiailag megalapozott tesztet, akik viszont korábban csinálták ezt a válogatást, morgolódtak, hogy az ő intuíciójuk mást mond. Kahnemann elkezdte komolyan venni ezeket az észrevételeket, és egy hosszú utánkövetéses vizsgálatban megnézte, hogy hogyan dönthettek volna a legjobban, milyen arányban használva a racionális teszteket és az intuíciót. Ebben az esetben 50-50 százalék volt a nyerő mix – de lehet, hogy egy kisvállalkozónál ez másképp festene. Az mindenesetre egyértelműen kiderült, hogy mindkét megoldásra szükség van a döntéseknél, hogy milyen arányban, az erősen függ az adott területtől.”
- A mesterséges intelligencia úgy beépül a mindennapi döntéseinkbe, hogy észre sem vesszük
Mérő László arra hívja fel a figyelmet, hogy 200 évvel ezelőtt villany sem volt, a Pilvax kávéházban nem lehetett volna felkapcsolni a lámpákat, mégis milyen gyorsan a mindennapjaink része lett az elektromosság. Már most is sok olyan eszközt használunk napi szinten, – gondoljunk akár a közlekedési dugókat jelző applikációkra, vagy a fordítóprogramokra – amelyek a mesterséges intelligenciára építenek. Lehet, hogy most még szembetűnő, hogy egy produktumot ember vagy gép alkotott meg, de eljutunk hamarosan arra a szintre, amikor ez teljesen mindegy lesz. „A ChatGPT-vel most is elbeszélgethetünk egy-egy kérdésről, használhatjuk információforrásként ahhoz, hogy megalapozzuk a döntéseinket, aztán ránk van bízva, akár az intuíciónkra, hogy a válaszát mennyiben vesszük figyelembe. Vagy elhisszük neki, hogy igaza van, vagy nem.”
Szerző:
Ganzler Orsolya – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
