Már évekkel ezelőtt hallani lehetett arról, hogy luxusjachtok lephetik el a Balatont és a kormányzat is milliárdokat pumpál a balatoni e-hajózásba. A balatoni hajózás fokozatos térnyerését mutatja, hogy sharing economy szolgáltatások is megjelentek a piacon: immáron egy-két kattintással kanapéról is lehet hajót foglalni a Balatonon. Az utóbbi időben már tréningek, konferenciák, céges csapatépítők, adott esetben legénybúcsúk és egyéb rendezvények kedvelt helyszínéül is szolgálnak a vitorlások.
Navigare necesse est, avagy hajózni szükséges?
A hajózási szezon közeledtével Pompeiussal szólva többekben is felötölhet, hogy hajózni márpedig tényleg szükséges. A hajóbeszerzésen gondolkodókban okkal merülhetnek fel az alábbi kérdések:
- magánszemélyként vagy cégként történjen a beszerzés?
- vásároljuk vagy lízingeljük a hajót?
- külföldről vagy belföldről vásároljunk?
A döntésbe a nyilvánvaló üzleti és finanszírozási megfontolásokon túl adózási szempontok is „bezavarhatnak”. Lássuk melyek is ezek!
Hajóbeszerzés során az ÁFA finanszírozása mellett kérdésként merül fel, hogy milyen adórendszeren belüli ösztönzők kapcsolódhatnak (pl. társasági adóban és KIVÁ-ban) egy ilyen jellegű tranzakcióhoz.
Az ÁFA-problematikával kezdem, ugyanis ezzel már rögtön az elején több szál is elvarrható.
Hogyan tudjuk levonni az ÁFÁ-t?
Amennyiben belföldről szerezzük be a hajót, úgy a pontos ÁFA-megítélés érdekében tisztázni szükséges a hajó vámtarifa besorolását. A külföldről történő beszerzések esetében ezen túlmenően az is jelentőséggel bír, hogy a hajó adójogi értelemben véve újnak vagy réginek minősül-e (ez utóbbit a forgalomba helyezéstől eltelt időtartam és a hajózott órák száma alapján lehet eldönteni).
Ha „sima” magánszemélyként szerezzük be a hajót, akkor belföldi beszerzés esetén az ÁFA természetesen nem vonható le, új hajó külföldről (Európai Unión belülről) történő beszerzése esetén pedig ÁFÁ-t kell fizetni, így finanszírozási szempontból az ÁFÁ-val, mint többletteherrel mindenképpen számolni kell.
Amennyiben adószámos magánszemélyként, egyéni vállalkozóként, vagy cégként szándékozunk hajót beszerezni, úgy az ÁFÁ-t alapesetben ebbéli minőségünkben is meg kell finanszírozni, ugyanis a jogszabály meghatározott vámtarifaszámú jacht, illetve a sport vagy szórakozási célú hajók beszerzéséhez fűződő ÁFA levonását főszabály szerint nem engedi. A tiltás alól csak úgy lehet mentesülni, ha a hajót túlnyomórészt bérbeadják. A hajóbérbeadási tevékenységnek tehát mindenekelőtt szerepelnie kell a vállalkozás tevékenységei között.
Mit is jelent a túlnyomó rész adózási szempontból? Egy ésszerűen meghatározott időszak átlagában legalább 90 %-ot meghaladó bérbeadást, melyet a törvény által elvárt tárgyilagossággal a szolgáltatás természetére, illetve a használat módjára tekintettel igazolni kell. Amennyiben tehát valaki privát célból szerzi be a hajót, vagy bérbe adja ugyan, de nem valósul meg a legalább 90 %-os mértékű bérbeadás, úgy az ÁFA továbbra sem vonható le. Ha azonban előreláthatóan és igazolhatóan megvalósul a több mint 90 %-os bérbeadás, úgy a beszerzés ÁFÁ-ja levonható. Ugyanazzal a lendülettel persze a bérbeadás ÁFÁ-ját is be kell csengetni a költségvetésbe.
A legalább 90 %-os feltétel teljesítése körültekintőbb tervezést igényel, mint első pillantásra gondolnánk. Annak érdekében, hogy a beszerzés ÁFÁ-ja levonható legyen, mindenekelőtt meg kell határozni azt az időszakot, amely a hajózás szezonalitására és/vagy a konkrét üzleti tervekre figyelemmel (pl. teljes évben, vagy csak és kizárólag a klasszikus értelemben vett hajózási szezonban) referenciaidőszakként szolgál majd a 90 %-os bérbeadási hányad meghatározása szempontjából. A referenciaidőszak hosszát befolyásolhatja többek között az, hogy közvetlenül vagy közvetetten (pl. chartercégen keresztül) kívánjuk bérbe adni a hajót. Vice versa: a referenciaidőszak hossza is visszahat arra, hogy hány napot tudunk családtagjaink és barátaink üdítő társaságában eltölteni fülledt nyári napokon a fedélzeten (ez az időszak max. a referenciaidőszak 10 %-a lehet).
Ráadásul azt, hogy a hajót túlnyomórészben bérbeadással kívánjuk hasznosítani/hasznosítjuk egy adóhatósági ellenőrzés során is megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztani, máskülönben komoly ÁFA-kockázatot futhatunk. Megjegyzem, hogy a fenti szabályok csak akkor érvényesek, ha a hajót adásvétel vagy zárt végű pénzügyi lízing keretében szerezzük be. Amennyiben nyílt végű lízing keretében béreljük a hajót, úgy az adóköteles hasznosítás arányában lehet levonni az ÁFÁ-t, így az input ÁFA 100 %-ban történő levonásba helyezéséhez 100%-os mértékű bérbeadás szükséges. A szerződések megkötésekor érdemes tekintettel lenni arra is, hogy a NAV előszeretettel minősíti át a lízingszerződéseket az önrész mértékére, a maradványérték nagyságára, illetve a futamidő hosszára figyelemmel!
A fentiek alapján egyrészt az látható, hogy az ÁFA-finanszírozás terhe nem automatikusan kerül le a vállunkról, hanem azért meg kell dolgozni. Az ÁFA levonhatósága azonban egy olyan körülmény, amely akár már önmagában is a vállalkozóként, cégként történő beszerzés felé billenti a mérleg nyelvét.
Az elektromos hajó cégbe történő beszerzése ugyanakkor további adózási előnyökkel is járhat.
Adásvétel vagy lízing?
A fenti kérdés elsősorban finanszírozási szempontból merül fel, beszerzés előtt ugyanis mérlegelendő, hogy idegen forrás is szükséges-e a beruházáshoz, vagy saját forrásból is megoldható-e a vásárlás.
Áfa szempontból – ahogy fentebb is jeleztem – annyiban van jelentősége, hogy megvásároljuk (ideértve a zárt végű pénzügyi lízinget is) vagy lízingeljük (ideértve a nyílt végű és operatív lízinget) a hajót, hogy
- vásárlás/zárt végű lízing esetén legalább 90 %-os bérbeadás esetén vonható le az input ÁFA 100 %-a, a 90 %-os feltétel teljesülésének hiányában pedig tételes tiltás alá esik a beszerzés ÁFÁ-ja,
- míg nyílt végű lízing/bérlet esetében az adóköteles hasznosítás arányában (azaz 50/70/100 %-os bérbeadás esetén 50/70/100%-ban) vonható le a lízing ÁFÁ-ja.
A lízing jellege az ÁFA-levonás ütemezését is befolyásolja: zárt végű lízing esetén az ÁFA beszerzéskor egy összegben levonható lehet a feltételek fennállása esetén (ugyanúgy, mint az adásvételnél), ezzel szemben nyílt végű pénzügyi és operatív lízing esetében az ÁFA levonása elnyújtottan, a lízingrészleteknek megfelelően „csöpögtetve” történik.
TAO-s, KIVÁ-s cégbe, esetleg egyéni vállalkozóként szerezzünk be hajót?
Az ÁFÁ-n kívüli adóelőnyök meghatározása során fontos tisztázni a beszerző adózási státuszát.
Társasági adó alatt működő cégeknél a pénzügyi lízing esetében több ösztönző jöhet szóba, mint a saját forrásból finanszírozott adásvétel kapcsán. Mikor érdemes társasági adóalanyként hajó beszerzésen gondolkodnunk?
Mindenekelőtt akkor, ha
- kkv-k vagyunk (adott esetben jelentőséggel bírhat az is, hogy kizárólag magánszemély tulajdonosai vannak-e a társaságnak),
- és/vagy, ha elektromos és nem benzines hajót szereztünk be,
- és/vagy, ha pénzügyi lízingeljük a járművet,
- és/vagy, ha fejlesztési tartalékkal is rendelkezünk.
Az említett körülmények szerencsés együttállása esetén a társasági adó rendszere által felkínált ösztönzők relatíve széles spektruma tárul ki előttünk, lehetővé téve több adóalap és adókedvezmény együttes érvényesítését is bizonyos keretek között.
Milyen adóalap és milyen adókedvezmények jöhetnek szóba egy hajóbeszerzés kapcsán társasági adóban:
- a fejlesztési tartalékként lekötött teljes adózás előtti nyereség felhasználható hajóbeszerzésre meghatározott feltételekkel – ez esetben a fejlesztési tartalék a megképzésének évében előrehozott értékcsökkenésként csökkenti a tao-fizetési kötelezettséget. Fontos, hogy a fejlesztési tartalék alapesetben egy ideiglenes cash-flow előnyt jelentő kamatmentes adóhitel, ugyanis a beszerzett eszköz hasznos élettartama alatt „csöpögtetve” vissza kell fizetni tao-t a költségvetésnek;
- amennyiben kizárólag magánszemély tagokkal rendelkező kkv-k vagyunk, úgy a beszerzés évében a beruházási költségek erejéig felmerülhet kkv beruházási adóalapkedvezmény egyszeri alkalmazása (az adózás előtti nyereség erejéig), mellyel a beszerzési értékre jutó tao-t lehet megnyerni.
- tekintettel arra, hogy az elektromos hajó egy benzines társához képest kimutathatóan az energiahatékonyság növelését eredményezheti, így felmerülhet az energiahatékonysági adókedvezmény alkalmazhatósága is. Ez a kedvezmény 6 éven keresztül érvényesíthető meghatározott feltételek mellett a fizetendő társasági adó 70 %-ig. A kedvezményként elszámolható költség az a többletköltség, ami egy elektromos hajó beszerzésekor egy benzines hajó vételéhez képest felmerül. A támogatás intenzitását befolyásolja a beruházás helyszíne, a beszerző státusza (kis vagy középvállalkozásnak minősül-e), továbbá az is, hogy milyen egyéb állami támogatások milyen céllal kerültek felhasználásra a beszerzésnél.
- szintén a kkv-státuszhoz (és a pénzügyi lízing jogcímen történő beszerzéshez) kötődik a kkv hitelkamat adókedvezmény lehetőségének az igénybevétele. Ez a kedvezmény a fizetendő tao 70 %-ig, de a hitelkamat erejéig vehető igénybe meghatározott feltételekkel.
Bár a fenti kedvezmények megítélésem szerint eltérő ténybeli alapokon állnak, mivel az egyes kedvezmények alapját képező költségek részlegesen átfedik egymást, továbbá a támogatáshalmozás miatt európai uniós szabályokra is tekintettel kell lenni, így a kedvezmények együttes alkalmazására különös figyelmet kell fordítani.
Hasonló előnyök (pl. fejlesztési tartalék, kisvállalkozói kedvezmény) érhetők el az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónál is.
Amennyiben KIVÁ-s cég szerez be hajót, úgy a beruházási költségekkel a személyi jellegű ráfordítás adóalaprész (minimum adóalap) is csökkenthető, amennyiben a KIVA-alap másik komponense (tőkeműveletek egyenlege) a beruházás évében vagy korábbi években negatív volt (ez utóbbi pl. tőkebevonás vagy a korábbi évek elhatárolt vesztesége folytán állhatott elő). KIVA szempontból tehát a hitelfinanszírozással szemben a saját forrásból történő tőkefinanszírozás tűnik előnyösebbnek. Megfontolandó lehet az is, hogy a társasági adóalanyként korábban megképzett fejlesztési tartalék egy KIVÁ-ba történő áttéréssel akár adóhitelből végleges megtakarítássá is válhat.
A fenti szempontok mentén az látszik, hogy megfelelő tervezéssel a céges hajóbeszerzés a vonatkozó ösztönzők jól átgondolt alkalmazásával egy jól prosperáló ügyletté tehető.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
