Az 52 nyelven és 61 országban elérhető YearCompass nevű népszerű évtervező kiadvány és nemzetközi mozgalom egyik megálmodója Békéssy László, sorozatvállalkozó. 15 év vezetői tapasztalattal rendelkezik nemzetközi csapatépítésben, több mint 30 projektet alapított és validált, számos non-profit , kis- és középvállalkozás , illetve startup fűződik a nevéhez. Ő avat be a tapasztalataiba.
László a Műszaki Egyetemen végzett villamosmérnökként, bár sosem volt klasszikus mérnök, mivel csupán két évet dolgozott a szakmájában. Ellenben már 15 éve vállalkozó. Nagyon érdekli minden a vállalkozásépítésben, de leginkább az a része, ahogy összekapcsolhatja a dolgokat egy nagy egésszé.
„Az a szenvedélyünk, hogy az embereknek jobb legyen, fejlődjenek és ezt nagyrészt a technológiával érjük el.”
Fontosnak tartja megjegyezni, hogy a vállalkozásait nem egyedül csinálta, hanem barátaival, Freisinger Ádámmal, P. Tóth Andrással és több egyetemi évek alatt megismert társával. Ahogy ő fogalmaz, az egész csapatuknak van egy nagy kattanása az oktatás iránt. „Az a szenvedélyünk, hogy az embereknek jobb legyen, fejlődjenek és ezt nagyrészt a technológiával érjük el.”– magyarázza. Ahhoz, hogy edukációval foglalkozhasson, ő maga is több, mint 200 órányi tréninget végzett el.
A legelső lépésük az volt az egyetem után, hogy építettek egy IT céget, majd az ebből származó profitból inkubálták a további ötleteiket. Valamilyen témában elmerültek, elolvastak rengeteg könyvet, és a szintetizált tudásukat megmutatták a környezetüknek. Ha ez tetszett a többieknek, akkor abból megpróbáltak valamilyen terméket létrehozni. „Egy csomó projektünk persze bedőlt, tehát ilyen klasszikus vállalkozók vagyunk: elkezdjük, csináljuk, belemegyünk, és van, amikor nem sikerül.” – avat be a működésmódjukba László. Az első 28 ilyen projektjükből 2 lett sikeres. Úgy látja, hogy van, akinek jobbak az arányai, de nekik így is nagyon jó tanulási folyamat volt, ahogy megtapasztalták, hogy miben jók, mit érdemes folytatni és mit nem.
László kedvenc projektjei között van a 2012-ben létrehozott YearCompass, ami segít az évtervezésben és az önismeretben, s aminek nagyon nagy hazai, illetve nemzetközi rajongó tábora van. Ebből nem keresnek pénzt, ez ugyanis, – ahogy ő fogalmaz – a szívprojektjük. Ezt követően álmodták meg és hozták létre a CodeBerry Schoolt, ahol programozást tanítanak, és ahol az oktatási, és fejlesztési részt próbálták összekapcsolni a technológiával. További projektjei még az Invisible University (Láthatatlan Egyetem) és a STEAM Academy, ahol László jelenleg is dolgozik. Ez utóbbi ugyan nem az ő fejlesztése, de örömmel csatlakozott a csapathoz. A STEAM Academy-ben gyerekeket tanítanak mindenféle olyan skillre, amire szükségük lesz a jövőben, mint például a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a természettudomány, a kreativitás, a csapatmunka. Mindezt úgy teszik, hogy robotokat adnak a gyerekek kezébe, akik játszanak, de közben tanulnak is. Ez a program jelenleg Írországban, Litvániában, és az USA-ban érhető el.
Ezekben a cégekben a kommunikációt kiemelt területnek tartja. „Mi egy ’remote’ cég vagyunk, azaz távmunkában dolgozunk. Ilyen helyzetben sokkal több energiát kell fektetni abba, hogy a kommunikáció rendben legyen, hogy meglegyenek a megfelelő csatornák.” – magyarázza. „Mindent írásba kell például foglaljunk.” Úgy látja ugyanis, hogy ha van egy offline iroda, akkor ott nagyon sok informális kommunikáció történik az irodában, de ez náluk nincs meg, így erre külön figyelniük kell.
„Ami nekem a legerősebb ilyen igényem, az a heti tervezés. Ha ez nincs meg, akkor teljesen elveszve érzem magam!”
Nemcsak a kommunikációt, de az időmenedzsmentet is rendkívül fontosnak tartja. Közel 20 éve kísérletezik rendszerekkel és struktúrákkal, hogy minél eredményesebb legyen. Úgy véli, hogy a YearCompass mindenkinek, így neki is segít, a tudatosságban. Azt tapasztalta, hogy nagyon sok ember érzi év elején kihagyhatatlannak, hogy áttekintse, mi volt az elmúlt évben és mi az, amire fókuszálnia kell a jövőben. László szerint azonban nem csak éves szinten, de napi és heti szinten is ugyanilyen tudatosságra kell törekedni. „Vasárnap este a többség bele szokott gondolni, hogy mivel indul a hét, mik lesznek a feladatok, a programok, kivel találkoznak, hova kell menniük. De szerintem napi szinten is ugyanilyen fontos a tervezés, a tudatosság! Ha fölkelek én például minden nap megnézem a naptáramat, hogy most fókuszált kreatív időm lesz, vagy pedig meeting napom.” – részletezi a szakember, aki úgy látja, hogy minden fordulóponton, akár havonta is jó átgondolni. A YearCompass-al is az az üzenetük, hogy minden szinten tervezz! Csináld meg a negyedéves, a havi, a heti, és a napi terveidet is! „Ami nekem a legerősebb ilyen igényem, az a heti tervezés. Ha ez nincs meg, akkor teljesen elveszve érzem magam!” – árulja el László, aki a hét megtervezéséhez tud ajánlani legalább tizenkilenc különböző struktúrát. „Most éppen papíron tervezek. Digitális felületen van ugyan a legtöbb jegyzetem, de ott nincs meg az érzelmi faktor. Ez egy nagyon vicces, sokéves önismeret volt, hogy muszáj felírnom papírra is a tennivalókat, hogy érzelmileg is átéljem a lezárásukat, amikor készen vannak.” – teszi hozzá. László még az egyetem alatt kezdte el a tudatos időmenedzsmentet. A legelső próbálkozás egy A4-es papír volt, amit nyolc részre összehajtott. A nyolc rész, nyolc különböző területét tartalmazta az életének. Ezekbe felírta hetente, hogy kb. miket szeretne elérni. Ez viszont túl nyomasztó lett számára egy idő után, mert sok dolgot nem tudott kipipálni. Voltak rajta ugyanis konkrét tennivalók, mint pl. egy meeting és voltak olyanok is, amelyek hosszú távú tervezést igényeltek volna, mint például egy újabb diploma megszerzése. Emiatt lecserélte ezt egy másik tervezőre, amiben ezek jobban részletezve és strukturálva voltak.
„Nagyon fontos megélni azt, hogy bizonyos dolgok sikerültek, és letettük a terhet.”
Ami most neki leginkább bevált, az az, hogy rászán havonta 1-2 órát a havi tervezésre, ahol csupán 5 fő dolgot nevez meg, amit szeretne elérni. Ezen kívül van egy heti tervezője, amit hétfő reggel 2-3 óra alatt szokott átgondolni és kitölteni. Ebben az is benne van, hogy pl. milyen idő várható a hétre, mert az is befolyásolhatja a programjait. Az elvégzett feladatokat, mindig kipipálja. „Nagyon fontos megélni azt, hogy bizonyos dolgok sikerültek, és letettük a terhet. Ezt nem szabad alábecsülni, mert egyébként csak egy daráló lesz az élet, hogy csinálom, csinálom, és még többet akarok csinálni. És ez egyenes út lehet a burnout-hoz.” – magyarázza. Használ applikációkat is a munkája során, de nincs olyan specifikus app, amire azt mondaná, hogy a kedvence. Mindig az adott céghez választott ’to do’ kezelőt. Ilyenek voltak a Notion, Basecamp, Trello vagy a Jira.
„Nekem még az a trükköm, hogy minden típusú aspektusát idehozom az életnek erre a papírra.”
A papírra nem csupán a céges dolgait írja fel. Az egyik oldalán a céges, a másikon pedig a magánjellegű feladatai vannak. Úgy gondolkodik, hogy ő nem csak dolgozik, de van családja is, vannak magánjellegű céljai, szeretne fejlődni, tanulni, így azokat is rögzíti. „Nekem még az a trükköm, hogy minden típusú aspektusát idehozom az életnek. Ha el kell mennem orvoshoz, akkor fölírom azt is, versenyezzen csak meg szépen azzal, hogy most ki kell rakni egy új terméket a Facebookra.”– magyarázza. Az időmenedzsmenthez kapcsolódóan még egy praktikus tanácsa van: mindennek idő tekintetében is bele kell férnie a naptárba! Nagyon sokszor elkövette azt a hibát, hogy volt egy to do listája, amire fölírt mindent, csak éppen ötször annyi idő kellett volna, hogy végezzen. Így azóta a tennivalókat rögtön beleírja a naptárba is, és ha nincs több idő a héten, akkor nem tervez újabb feladatot. László azt tanácsolja annak, aki még az elején tart a napi, heti, havi és éves tervezésben, hogy mindegy mit, csak valamit kezdjen el használni! Mindegy hogy melyik módszert! Vegyék fel azt a szokást, hogy hetente ránéznek a céljaikra, a tennivalóikra és ezt beleteszik valamilyen struktúrába. Vagy papíron, vagy egy applikációban, és közben tesztelik, hogy mi az, ami nekik beválik és mi az, ami nem. „Ez nem könnyű egyébként, ez egy hosszú processz. 18-20 évnek a munkája az én személyes struktúrám és módszerem. De ez teljesen egyéni, hogy kinek mi jön be!” – teszi hozzá.
Azt is kihangsúlyozta a szakember, hogy érdemes tudatos szintre emelni ezeket a tervezéseket, mert szerinte kétféleképpen lehet élni az életet: úgy, hogy valaki másnak a prioritásait csináljuk vagy a sajátunkat. Úgy véli, hogy állandóan be fog szűrődni az életünkbe másoknak a to do listája is. „Ebből a részből nagyon nehéz kitörni, ha nem viszed tudatos szintre. Akkor nagyrészt másoknak a dolgait fogod csinálni, és nem a sajátodat, és ez előbb-utóbb visszaüt. Valahogy nem fogod jól érezni magad, valahogy elégedetlen leszel, valami célod nem sikerül.”- részletezi. Ő részben ezért alkalmazza azt, hogy két oldala van a heti tervező lapjának. Amikor a céges céljait megírta, akkor a másik oldal következik, és így kénytelen folyamatosan elgondolkodni, megfogalmazni, hogy a privát életében konkrétan mit is akar, és egy kicsit kizökkenti abból, hogy csak a céges projektjein gondolkodjon el.
Tippek Békéssy Lászlótól, hogyan fogj hozzá kezdőként az időd menedzseléséhez:
- Fogj egy papírt és írj le minden célt, feladatot, ami csak eszedbe jut! (ezt úgy hívják, hogy üres fej gyakorlat) Ez a lista tartalmazhat 5, vagy 55, vagy bármennyi tételt.
- Válaszd ketté ezt a listát: az első oszlopba írd a munkáddal vagy a tanulmányaiddal, a másodikba pedig a magánélettel kapcsolatos teendőket, célokat, feladatokat!
- Ha szerencséd van, akkor ezek egyensúlyban vannak (az emberek 10%-nál van ez így). Ha a maradék 90%-ban vagy, akkor gondolkodj el azon a területen, ami alulreprezentált, ahol kevesebb a cél, a feladat és írj fel még néhány dolgot, amit szeretnél!
- Állíts be egy emlékeztetőt magadnak pontosan egy héttel későbbre!
- Amikor jelez az emlékeztetőd, akkor csináld meg ugyanezt!
- Addig folytasd, amíg élvezed! Ha valami nem tetszik rajta, akkor változtass! Pl. több területet szeretnél? Naponta, vagy inkább havonta esne jól írni a listát? Mással együtt szeretnéd csinálni? Akkor változtass!
Szerző:
Mekis Csilla – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
