Noha a mondás szerint egy vállalkozó a nap minden percében dolgozik, szerencsére a valóságban sokan odafigyelnek arra – miközben százszázalékosan az álmaik megvalósítására fókuszálnak – hogy legyen idejük a feltöltődésre és a családi életre is. A Hello Biznisz Üzleti Műhelypercek online meetupon sikeres vállalkozókkal beszélgettünk a saját tapasztalataikról, megoldásaikról a végén pedig egy különleges vízióalkotási utazásra invitáltuk a résztvevőket.
Egy vállalkozás sikeressége döntő mértékben a termékei és a szolgáltatásai minőségén múlik, ám a siker mögött meghúzódik egy rejtett tényező is: az adott vállalkozó munkája és szabadideje szétválasztásával összefüggő gondolkodásmódja. Noha egy vállalkozó – ahogy mondani szokták – huszonnégy órában dolgozik, mégis, számukra is elengedhetetlen a határok meghúzása a céggel kapcsolatos feladatok és a privát élet területei között. Ennek menedzselése nagyfokú tudatosságot igényel, ám ez jelentősen megtérül a munkavégzés és a személyes jólét területén is.
Erről beszélgettünk vállalkozó vendégeinkkel:
- Tomán Szabinával – magyarországi Toman Lifestyle Kft. tulajdonosa, az életmódváltás és az egészséges élet nagykövete, a Cápák között üzleti showműsor egyik befektetője
- Pocsaji Csillával – a Tebe csomagolásmentes bolt ügyvezetője és tulajdonosa, a Cápák között 2. évadának Digitálisan Tettrekész díjas vállalkozója
- Takács Zoltánnal – a Bake My Day kézműves pékség alapítója és vezetője, ahol megváltozott munkaképességű kollégákkal együtt készíti a friss pékárukat
- Dr. Karafiáth Balázzsal – Sweet Spot Coaching tulajdonosa, transzformációs coach, szervezetfejlesztő, purpose mentor, a kommunikáció doktora
Határt kell húzni és nemet kell mondani
„Nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert könnyen elmosódnak a határok” – vágott a közepébe Szabina. Emlékeztetett arra, hogy a Toman Diet egyszemélyes vállalkozásként indult, és az első időszakban ő maga sem húzott határokat a munka- és a szabadideje közé, ám ezt nem élte meg tehernek, mert a munkája számára egyben a hobbiját is jelentette s jelenti most is. Azóta viszont személetet váltott, hiszen a cég immár huszonnyolc szalont működtet, közel száz munkatárssal dolgozik és kétgyerekes édesanyaként is helyt kellett (és kell) állnia. „Nagyon tudatosan húztam meg a határaimat és ennek az egyik legfontosabb lépése az volt, hogy noha ez egy vállalkozó számára mindig dilemmát jelent, megtanultam nemet mondani” – emlékezett vissza Szabina. Ha az ember megtanulja, hogyan húzzon határokat és mondjon nemet, akkor ez a gondolkodásmód ráilleszthető a privát életre is. E szemlélet számára olyan fontos, hogy igyekszik átadni a munkatársainak, illetve a vele közösen dolgozó vállalkozóknak is. Ezt megerősítette Csilla is, akinek a babája mindössze néhány hónapos volt a Tebe indításakor (Szabina a Tebe befektetője – a szerk.). „Szabina első kérdése mindig a gyerekkel kapcsolatos, csak azt követően térünk rá az üzleti ügyekre” – fogalmazott.
Zoltán viszont három gyerekes apaként éppen egy olyan életszakaszban van, amikor a három pékség (szerencsére) nagyon sok munkát jelent számára, így az utóbbi időszakban éppen azon dolgozik, hogy több szabadidőt tudjon kialakítani az életében. „A középső lányommal jó apaként csak úgy tudtam időt tölteni, hogy bejárt velem a pékségbe” – emlékezett vissza Zoltán.
Vacsorakészítés közben és után ne dolgozz!
Szerencsére megvan a lehetőség a különböző életterületek közötti balansz megteremtésére és erre több hasznos tippet is ajánlottak a résztvevők. Például Szabina szerint a határhúzás és a nemet mondás mellett kulcskérdés a munkavégzés idejének pontos meghatározása és a saját szabályaink betartása. „Abban a nyolc órában, amikor dolgozunk, tegyük oda magunkat, de ha vacsorakészítés közben jön egy remek ötletünk, akkor annak kidolgozását már csak másnap kezdjük el” – hozott egy életszerű példát Szabina. Zoltán is a nemet mondás szükségességét emelte ki, mert így elkerülhető a meghatározott és szükséges munkaidőn túli munkavégzés és a teljesítési problémák is.
Szeresd, amit csinálsz!
Balázs szerint – a már említetteken túl – az is egy lényeges szempont, hogy a mindennapok során végezzünk olyan munkát, amire teremtve érezzük magunkat, amiben igazán megtaláljuk magunkat. Ez azért is fontos, mert a számunkra nem személyiséghez vagy testhezálló feladatok végzésével megakadályozzuk az általunk képviselt „ügy” kibontakozását, továbbterjedését. Ha valaki képes arra, hogy kiszálljon az „ügy” szempontjából azon kulcsfontosságú folyamatokból, ahol ő már akadályt jelenet, attól a pillanattól kezdve ő már az „ügyet” szolgálja – legyen az bármilyen termék vagy szolgáltatás. S ezzel már át is léptünk a delegálás nehéz terepére.
Amitől minden vállalkozó megijed: a delegálás
Általános tapasztalat, hogy a vállalkozók számára a legtöbb esetben komoly kihívást jelent a feladatok delegálása, ami mögött éppen úgy meghúzódhat a félelem és a bizalmatlanság, mint a „cégem a saját gyerekem” – típusú érzés. „Ez az úgynevezett alapítói csapda” – hívta fel a figyelmet Balázs. Szerinte egy vállalkozó és a cége életében vízválasztó pontot jelent a delegálással kapcsolatos döntések meghozatala, sokan mégis megrekednek itt. Lényeges kérdés a cég életben, hogy a tulajdonos, vagy pedig egy menedzser irányítja. A szakember úgy látja: ha az alapítói félelem által vezérelt gondolkodásmód határozza meg egy vállalkozás működését, akkor az megakadályozza a fejlődést is. Szabina szerint egy vállalkozónak nem elég alaposan felmérnie, de pontos instrukciókkal is el kell látnia a feladatokat átadáskor. Ő alapvetően azokat a területeket delegálja, „amelyeket nem tudok százszázalékosan elvégezni, vagy kívül esik a szakmai kompetenciámon”. Például kreatív emberként főleg az operatív és pénzügyi feladatokat bízza a cég profi szakembereire. „Persze egy vállalkozó a teljes kontrollt nem adhatja ki a kezéből, hiszen a nap végén mégis csak ő dönt például a megrendelésekről és az utalásokról – hívta fel a figyelmet.
Jobb a kiégést megelőzni, mint kezelni
Minden kezdő vállalkozás és startup kiemelt célja a cég gyors növekedési pályára állítása, ennek érdekében hihetetlen szenvedéllyel és energiával vetik bele magukat a munkába. Ennek – az üzleti sikerek mellett – egyik következménye lehet a korunk egyik legnagyobb népegészségügyi kihívását jelentő kiégés. Sokak szeme előtt lebeg az úgynevezett „amerikai álom” elérése, de Balázs mégsem ajánlja az amerikai példa követését. Ott teljesen normális dolognak számít a napi tizenhat óra munkavégzés – ahogyan az egyik pénzügyi területen dolgozó ügyfele is tette – vagy akár az irodában való alvás is a munkahelyi elvárások teljesítése érdekében.
Csilla elmondása szerint szerencsés helyzetben van, hiszen vállalkozóként egy nagyon hálás területen van jelen és nagyon szereti a munkáját, ezért nem fenyegeti a kiégés kockázata. Viszont nem csak az örömmel végzett munka jelent számára védelmet, hanem az üzleti és a privát élete közé szigorúan meghúzott határvonal is; például szembe megy a „vállalkozó mindig legyen elérhető!” elvárással, így ő csak nagyon kivételes esetekben veszi föl hétvégén a telefont. Miután pedig kisgyerekes vállalkozó anyaként kevés lehetősége van a teljes elcsendesedésre és kikapcsolódásra, lehetőség szerint havonta három napos digitális böjtöt tart.
Digitalizáció nélkül nem megy
A digitalizáció ma már megkerülhetetlen az élet összes területén, tehát enélkül egy vállalkozás is félkarú óriásnak számít. A Bake My Day kézműves pékség GPS-rendszerrel tudja követni és támogatni a kiszállítást végző autók munkáját, ám Zoltán már dolgozik egy olyan digitális eszköz fejlesztésén is – s most erről csak ennyit tudtunk meg – amely egy új dimenzióba helyezi a pékségek megváltozott munkaképességű dolgozói és a vevők kapcsolatát. A Tebe már az indulása óta Csilla telefonjával összekapcsolt kasszarendszerrel dolgozik, így ő grammra pontosan tudja, miből és mennyi fogyott a boltban, mekkora a kosárérték. Ugyanakkor a Tebe is jelentős digitális fejlesztés előtt áll, ugyanis hamarosan tizenkét boltot üzemeltet országszerte, így a több mint hatvan beszállítóval, kisebb-nagyobb hazai és külföldi céggel kapcsolatban álló vállalkozás számára elkerülhetetlen a folyamatok jelentős mértékű automatizálása.
A Toman Diet élete is elképzelhetetlen lenne a digitális megoldások használata nélkül – például saját CRM-rendszere is van –, hiszen nem csak a szalonok és a munkatársak száma igényli a digitális érettséget. „A cégnek saját raktára van, én pedig két klikkel elérem a raktárkészlet és a forgalmazás adatait, a minőségellenőrzéssel és a vendégeink nyilvántartásával kapcsolatos információkat, statisztikákat” – mondta Szabina. Számára ezek az adatok azért is lényegesek – avatta be a meetup résztevőit – mert ezek segítik az új termékek fejlesztését és az új szakemberek felkutatását is. A pandémia előtt ragaszkodott a termékei személyes vásárlásához, ám a Toman Diet a járvány hatására nagyon sok változáson és digitális fejlesztésen ment keresztül. A digitális megoldások és eszközök nélkül – tette hozzá Szabina – ma már nem lehet sikeres vállalkozást vinni.
Reggel ne mobilozz, inkább meditálj!
A reggeli ébredést követő félóra nagyban meghatározza az egész napunk minőségét. Éppen ezért – javasolta Balázs – az első gondolatunk ne a mobiltelefon legyen, hanem alakítsunk ki egy olyan reggeli rutint, aminek az egyéni beállítottságtól függően legyen része a nyújtás, a jóga vagy akár egy rövid meditáció. Az elmúlt napra vonatkozóan, vagy az aznapi céljainkat illetően három tematikus kérdéssel az agyunkat is „átmozgathatjuk”. A szakember szerint ezek az apró lépések már megalapozzák a napunkat.
A kerekasztal beszélgetés után Balázs egy rövid vízióalkotási utazásra invitálta a résztvevőket. Ha lemaradtál róla, nézd meg a videót, hogy Te is közelebb kerülhess a számodra ideális egyensúlyi állapothoz!
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
