A hagyományos munkaviszony kereteinek lazulását és a személyes jelenlét jelentőségének csökkenését jelzi a home office és a távmunka közelmúltban tapasztalható térnyerése. Számos esetben azonban a munka – jellege folytán – a világ bármely pontjáról, akár utazás közben is elvégezhető, a munka eredménye pedig online technikai megoldások révén zökkenőmentesen továbbítható akár a megrendelő, akár a munkáltató részére. A távmunka során teljesen újszerű módon keveredik egymással a munka és a magánélet, és ez – a munkavállaló életkörülményeinek függvényében – kifejezetten kellemes elegyet is eredményezhet.
Egy ideje már Brian Chesky, az Airbnb vezérigazgatója is a digitális nomádok táborát gyarapítja és a közeljövőben vélhetően egyre több magyar állampolgár is kedvet kap, hogy az iroda helyett madeirai, andalúziai, máltai vagy horvátországi helyszínekről dolgozzon, mint ahogy egyre több külföldi is Magyarországot választja majd munkavégzése helyéül.
Jelen cikkemben a digitális nomádokat érintő adózási kérdéseket érintem.
Kik a digitális nomádok?
A digitális nomádok jellemzően laptoppal felszerelt freelancerek, vállalkozók, vagy helyfüggetlen munkát végző munkavállalók, akik a világot beutazva végzik tevékenységüket.
A digitális nomád életforma mindenekelőtt piacképes tudással rendelkező, jellemzően 40 év alatti influencerek (bloggerek, vloggerek, youtuberek, instagrammerek), webdesignerek, programozók szoftverfejlesztők, online marketing szakértők, nyelvtanárok, coachok, alkalmazásfejlesztők stb. számára jelenthet életképes alternatívát a megélhetésre.
A digitális nomád életforma egyaránt érintheti a külföldön dolgozó magyarokat és a Magyarországon dolgozó külföldieket is.
A határokon átnyúló munkavégzés és szolgáltatásnyújtás a jogi vonatkozásokon (pl. milyen tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély alapján végezhető munka az adott országban gazdasági letelepedés nélkül) túlmenően számos adózási kérdést is felvet.
A felmerülő adózási kérdések mindenekelőtt a munkát végző magánszemélyt, de adott esetben az őt foglalkoztató vállalkozást is érintik.
A határon átnyúló munkavégzés és szolgáltatásnyújtás kapcsán
- egyrészt nemzetközi személyi jövedelemadózási és társadalombiztosítási kérdések merülhetnek fel (pl. hol van a magánszemélynek adóügyi illetősége, telephelye; mely ország a jövedelem forrása; van-e az illetőség és a forrás országa között kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény; melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni stb.),
- másfelől vizsgálni szükséges, hogy a foglalkoztató vállalkozásnak keletkezik – e adózási telephelye/adott esetben bejelentkezési kötelezettsége a munkavégzés helye szerinti országban, azaz kell-e az ottani adókötelezettségekkel számolnia,
- a fentieken túlmenően a tevékenység jellegétől függően speciális általános forgalmi adó és adatszolgáltatási szabályokra is figyelemmel kell lenni, valamint
- tisztában kell lenni a munkavégzés helye szerinti ország jogi, számviteli és egyéb adózási szabályaival is.
Digitális nomádok Magyarországon
Jelen cikk aktualitását az ún. fehér kártya 2022. évi hazai bevezetése adja, ezért elsőként a belföldön dolgozó külföldiekre fókuszálok.
Digitális nomádok a világ valamennyi tájáról érkezhetnek Magyarországra.
A belföldi tartózkodás adminisztratív feltételei mindenekelőtt attól függenek, hogy EU/EGT tagállamból, vagy harmadik országból érkezik-e az illető:
- amennyiben az Európai Unióból vagy EGT tagállamból érkezik egy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, úgy neki európai regisztrációs kártya szükséges;
- harmadik országból érkező személyeknek pedig fehér kártyára van szükségük a legfeljebb kétéves távmunkavégzési célzattal történő belföldi tartózkodáshoz. A fehér kártya nem vonatkozik menekültekre, hontalanokra, illetve olyan harmadik országbeliekre sem, akik pl. letelepedési engedély alapján jogosultak Magyarország területén tartózkodni.
Fehér kártyát az a munkáját Magyarországon végző – belföldön nem turisztikai céllal tartózkodó – személy kaphat, aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll harmadik országban, vagy harmadik országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.
A fehér kártya birtokosának számos negatív és pozitív feltételnek kell megfelelnie: pl. érvényes útiokmánnyal kell rendelkeznie, igazolnia kell a beutazás/tartózkodás célját, belföldi szállás-, lakóhellyel kell rendelkeznie, nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel stb.
A fehér kártya kiadásának is feltétele a 180 napon belüli 90 napot meghaladó magyarországi tartózkodás. A fehér kártyához ugyanakkor nem kapcsolódik családegyesítési jog, és a fehér kártya alapján történő magyarországi tartózkodás nem számítandó bele a letelepedési engedély kiadásához szükséges időtartamba sem. Nem kaphat továbbá fehér kártyát az sem, aki céget alapít, vagy keresőtevékenységet folytat Magyarországon.
A digitális nomádok hazai foglalkoztatása kapcsán is kiemelt jelentősége van
- az adóügyi illetőségnek,
- a jogviszonynak (munkavállaló vs freelancer),
- illetve vizsgálni szükséges, hogy az esetleges foglalkoztató, illetve a magánszemély illetősége szerinti ország között van-e kettős adóztatásról szóló egyezmény.
Amennyiben magyar illetőségűvé válik a külföldi magánszemély, úgy a világjövedelme Magyarországon válik adókötelessé, míg külföldi adóügyi illetőség fennmaradása esetén csak a belföldről származó jövedelme lesz adóköteles.
Az illetőség vizsgálata során is különbséget kell tenni az EGT, illetve a harmadik országból érkező magánszemélyek között:
- az EGT országból érkező esetén naptári éven belüli 183 napot meghaladó belföldi tartózkodás esetén keletkezik magyar adóügyi illetőség,
- harmadik állambeli fehér kártyával rendelkező digitális nomádok esetén magyar illetőség keletkezéséhez (letelepedett jogállás hiányában) állandó magyarországi lakóhely, ennek hiányában pedig belföldi létérdekek központja (magyar személyes, családi és gazdasági kapcsolatok) vagy magyar szokásos tartózkodási hely szükséges.
A fentiek alapján az látható, hogy a digitális nomád is magyar illetőségűvé válhat, ha a naptári évben 183 napnál többet tölt Magyarországon.
A külföldi foglalkoztató által a Magyarországon munkaviszonyban foglalkoztatott nomádnak fizetett jövedelem belföldi tevékenységgel arányos része után itthon merül fel szja fizetési kötelezettség.
Amennyiben a nomád megbízási vagy vállalkozói jogviszony alapján tevékenykedik Magyarországon, úgy magyar adóügyi illetőség, illetve magyar adózási telephely keletkezése esetén merülhet fel belföldi szja-fizetési kötelezettsége a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben foglaltak szerint.
A fehér kártyával rendelkező nomádok esetében a magyarországi egyéni vállalkozás alapítása letelepedett jogállás, valamint tartózkodási engedély hiányában nem működőképes, EU/EGT állampolgárok esetévben viszont érvényes opció lehet. Az EU/EGT tagállamokból érkezők Magyarországon egyéni vállalkozást alapíthatnak, így az esetükben a KATA, illetve az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok (pl. átalányadózó egyéni vállalkozó) alkalmazhatósága is felmerül.
Amennyiben a nomád nem egyezményes országból szerzett jövedelméből külföldön is vontak szja-t, úgy ebben az esetben a hazai jogszabály egy speciális beszámítást alkalmaz, melynek értelmében a külföldi adó meghatározott részben levonható a magyar adóból.
Társadalombiztosítási szempontból azt kell vizsgálni, hogy a másik országnak van-e szociális biztonsági egyezménye Magyarországgal. Amennyiben igen, úgy bizonyos feltételekkel fennmaradhat a külföldi biztosítás, így ebben az esetben nem kell belföldön járulékokat fizetni. Harmadik országból érkezőknél viszont jó eséllyel első naptól kezdve belép a tb-kötelezettség, így a magánszemélynek (vagy a külföldi foglalkoztatónak) 18,5 százalék járulékot és 13 százalék szochót kell fizetnie Magyarországon.
Magyar digitális nomádok külföldön
A fenti szempontokra ugyanúgy tekintettel kell lenni a külföldön munkát végző magyar állampolgárságú digitális nomádoknak (illetve az őket foglalkoztatóknak) is, azaz
- figyelemmel kell lenni a fogadó ország idegenrendészeti szabályaira, a megfelelő engedélyek beszerzésére,
- a külföldi adóügyi illetőségre, külföldi adózási telephely keletkezésére a magánszemély szempontjából,
- a foglalkoztató szempontjából vizsgálni szükséges, hogy felmerül-e külföldön adózási telephely, vagy bejelentkezési kötelezettség,
- a külföldi társadalombiztosítási szabályokra, akkor is, ha meghatározott esetekben fennmaradhat a hazai biztosítási jogviszony,
- a vállalkozási formákra vonatkozó külföldi szabályokra.
Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary
