Akkor lehetünk sikeresek a magán- és a vállalkozói életünkben, ha a mentális egészségünkkel is foglalkozunk; tudjuk, hogy mit szeretnénk, rugalmasak vagyunk. Megkérdeztük erről Móricz Emese vezetőfejlesztési specialistát és hoztunk egy szuper sztorit is.
„A korábban ismert stabilitás már nem tér vissza az életünkbe s alkalmazkodnunk kell az új helyzethez” – erősítette meg sokak felismerését Móricz Emese coach, vezetőfejlesztő. Mindezzel tisztában volt az a grafikus-blogger hölgy is, aki időt és energiát nem sajnálva lépett az önismeret útjára; az volt a célja, hogy fejlessze mentális rugalmasságát, alkalmazkodóképességét s hogy újra megtalálja önmagát a munkájában. „Ügyfelünk nagyon sokat tett a mentális jóléte érdekében” – tudtuk meg S. Hegyi Lucia divattervezőtől, a Luan By Lucia divatház alapító-tulajdonosától. „Egy ember csak akkor tud fizikailag jól megjelenni, ha belülről is rendben van” – vallja S. Hegyi Lucia.
A divatház ügyfelei nem csak a testre szabott ruhát kapnak: lehetőségük van egy tanácsadókból, coachokból álló csapat segítségével végigmenni egy komplex önismereti úton, feltárva az elakadásokat és megkeresve a megoldásokat. Ügyfelük visszatérő problémája többek között az önazonosság kérdése volt. A művészi énjének elnyomása nem csak stresszt okozott számára, de a vállalkozása fejlődését sem segítette. A tesztek, kérdőívek, játékos gyakorlatok – például kollázsok készítése – és coaching segítségével ezen kezdtek el dolgozni.
„Mielőtt bármilyen munka véglegesítve lett, órákat töltöttem önismereti kérdőívek kitöltésével”, emlékszik vissza a blogger. A kollázskészítés közel tíz órás folyamat volt, „s nem gondoltam volna, hogy a képek, magazinokból való kivágása és papírra ragasztása ekkora változásokhoz fog vezetni, de ahogyan a kupac rendszertelen kép átváltozott összefüggő munkákba, melyek engem, az ambícióim, a félelmeim, s a szüleimmel való kapcsolatom ábrázolták, úgy éreztem, egy nehéz súlyt teszek le. Tovább is léptem az életemben, nem is gondolva többet erre. De az életem megváltozott. Egy hónappal azután, hogy leadtam a kollázsaim, a nagyon személyes illusztrációimra elkezdtek felfigyelni, gyorsan terjedtek az interneten és elindultam az úton afelé, hogy teljes munkaidőben művész legyek”. Az önismereti folyamat, a valós motivációk és ambíciók felszabadítása szárnyakat adott a biznisznek is: a korábbi harmincezres követőszám néhány hónap alatt félmilliósra nőtt.
S. Hegyi Lucia több évtizedes tapasztalatai alapján azt látja, hogy kellő önismerettel bíró, megfelelő mentális egyensúlyban élő, a „szülei nyomására bankárrá vált” ember is képes megtalálni a saját útját, ha végre a saját ötleteit, álmait kezdi el megvalósítani. „Az önazonosságunk a mentális egészségünk része, ha ezt rendbe tesszük, akkor a munkánkban is sikeresek leszünk” – állítja S. Nagy Lucia.
Mentális egészség: tiszta gondolkodás, megfelelő érzelemszabályozás
Manapság egy vállalkozó számára a legnagyobb kihívást a bizonytalanság folyamatossá válása jelenti, ahogyan a stressz forrásává válhat az a felismerés is, hogy bizonyos helyzetekben „Bármennyi is a felhalmozott tartalékunk, az akár kevésnek is bizonyulhat, az így keletkező nyomás okán esetleg megjelenő érzelmi viharokat pedig tudni kell kezelni”. Ugyanakkor a pandémia lehetőséget adott a személyes fejlődésre is, bebizonyította, hogy képesek vagyunk „lelassulni”. Tehát a folyamatosan változó környezet és kiszámíthatatlanság egyszerűen kikényszeríti a vezetők, a vállalkozók korábbiakkal szembeni magasabb önreflexióját, felerősíti az önismeret igényét.
„Aki önmagával jó viszonyt ápol, az a környezetével is harmóniában van” – emelte ki az összefüggést Móricz Emese. A fenntartható vezetői- és vállalkozói működés egyik fontos eleme a vezetői szinten meglévő egészségtudatos életmód, aminek a testi-fizikai mellett, a mentális részével is foglalkozni kell. Talán nem túlzás kijelenti, de napjainkra a mentális egészség a vállalkozói-vezetői kompetenciák részévé vált. Egy mentálisan jó bőrben lévő ember tisztán és következetesen gondolkodik, magas szintű empátiával és érzelemszabályozással bír.
A reziliencia
Móricz Emese szerint mentális egészség nem létezik reziliencia nélkül. E napjainkban jó okkal egyre többet emlegetett fogalom a rugalmas lelki ellenállási képességet jelenti. A reziliencia négy alappilléren nyugszik. Egy reziliens ember tudatában van annak, hogy a gondolatoknak ereje van, ezért képessé teszi magát arra, hogy felismerje a belső mozgatórúgóit, amelyek az ösztönös reakcióiért felelősek, s így már nem lesz többet a gondolatai foglya. Tetteit és a döntéseit valóban tudatosan hozza meg, ahogy Móricz Emese mondja: a Felnőtt Énből. A Felnőtt Én döntéseinél a tényekre támaszkodik, képes a komplexitást kezelni és alternatívákat felállítani. Ez a kompetencia a reziliencia első és legfontosabb alappillére, ha ez nincs rendben, akkor a többi is sérül. A reziliencia második alappillére a kapcsolatok ereje, ami oda-vissza hat. Ha tápláló és őszinte kapcsolatokban élünk, azok visszahatnak a mentális egészségünkre is. Ehhez persze az érzelmeink szabályozását és a magunkról való folyamatos gondoskodást is meg kell tanulnunk. A vezetőknél a pozitív gondolkodás és folyamatos fejlődés iránti vágy is a reziliencia fontos pilléreit jelentik. Előbbi többek között abban segít, hogy a vállalkozó képes legyen a nehézségekben is meglátni a lehetőségeket, míg az utóbbi naprakésszé, vezetői létében egyre kompetensebbé teszi őt.
Másképpen kell gondolkodunk a sikerről
Mindezek mellett a mentális egészség megőrzésének van egy elsőre meglepő módja is: egyre inkább az látszik, hogy szükség lenne a siker fogalmának alapvető átfogalmazására. „Ez a kulcsa az egésznek” – felelte Móricz Emese arra a felvetésünkre, hogy vajon elérkezett-e annak az ideje, hogy átértékeljük a siker fogalmát, hiszen jelenlegi értelmezése gyakran vezet többek között kiégéshez is. A szakember szerint óriási a nyomás, egy idejétmúlt korszellemben élünk, amiben sokan hiszik azt, hogy a sikerességük egyedüli fokmérője a névjegykártyájuk, a vállalkozásuk, a státuszuk ereje. Szerinte fontos lenne a sikert egy egészségesebb, fenntarthatóbb életmódot megengedően értelmezni, újra optimalizálni.
Minden vállalkozónak és vezetőnek tudnia kell, hogy mi a belső szándéka, amikor egy vállalkozásba kezd. Nagyon egyértelműnek tűnhet egy jó üzleti lehetőség vagy hullám kihasználása, de a túlpörgés gyakran pont abból ered, hogy nem gondolják tudatosan végig: a tevékenységüket milyen időtávra, milyen áldozatok árán és milyen környezeti hatások mentén akarják felépíteni. Aki nem képes a leállásra, az valószínűleg kompenzál és ugyanolyan függőségben szenved, mint aki alkoholt vagy egyéb szereket használ. A társadalmunk sajnos ezt a fajta függőséget díjazza, ezért nagyon nehéz „lejönni róla”. Csak amikor egy komoly magánéleti- vagy szakmai krízis állítja meg a vállalkozót, akkor döbben rá, hogy valamit másképp kell ezután csinálnia. A krízis feldolgozásában, ha szakemberhez fordul a vezető, az életút során korábban szerzett sérelmek, traumák, hiányállapotok feltárása, a pozitív motivációk erősítése, vagy a mély önismeret jelenti az első lépést.
Személyes sikerdefinícióra van szükség
Móricz Emese szerint mindenkinek érdemes megalkotnia a saját sikerdefinícióját, ami nem csupán az ő személyes életére, hanem a környezeti fenntarthatóságra is pozitívan hathat. Példaként megemlített egy kisebb kézműves, a zöld elvek mellett kiálló vállalkozást, amelyik a növekedés és nagyobb siker okán feláldozta a korábbi elveit a termékeik tengeren túli forgalmazásával. „Vélhetőlen nem foglalkoztak azzal, hogy a szállítás módja és költségei mennyivel növelik meg a vállalkozói lábnyomukat”. Összességében úgy látja: a segítő szakmának össze kellene fognia és „megalkotnia az elégedett ember prototípusát, mert amíg valaki folyamatosan a sikert hajszolja, sosem fog megállni és önmagára figyelni, sosem lesz elégedett”. Egy elégedett ember pedig a boldogság alappillérei szerint igyekszik élni; jó családi- és emberi kapcsolatokkal bír, a munkáját szenvedéllyel végzi és nem a félelemei hajtják, megéli a spiritualitást és napi szinten időt ad magának az önreflexióra. Az elégedettséghez vezető út pedig a magas szintű önismereten, a motivációk feltárásán és megértésén keresztül vezet – ahogyan ezt a cikkünk sztorija is mutatja –, mindez pedig kijelöli az egészséges határokat abban, mit is nevezünk személyes sikernek és azért mit vagyunk hajlandók megtenni.
Egy bizalmas barát
Móricz Emese úgy látja: minden vállalkozónak, vezetőnek szüksége van egy olyan bizalmas barátra – tanácsadó, coach – akivel őszintén meg tud beszélni olyan dolgokat is, amelyekre a munkahelyi- vagy otthoni környezetben nincsen lehetősége. „Az elakadások megoldása a folyamatos fejlődés része, ami által valaki nem csak jobb vezetővé, hanem jobb emberré is válhat”. A szakember tapasztalatai szerint a vezetők, főleg a nők – legyenek nagyvállalati felsővezetők vagy kisebbeké – kifejezetten önreflexívek, elkötelezettek a saját fejlődésük irányába. A magyar tulajdonban lévő KKV-k kicsit hátrébb járnak, ők általában akkor fordulnak coachhoz, ha komoly a baj; egy kisebb cégnél az évtizedek alatt kialakult rossz vezetési stílus miatt, óriási volt a fluktuáció, a vezetés pedig nem volt hajlandó szembenézni a túlfeszített állapottal és a változtatás szükségességével. A helyzet krízissé fajult, amikor már csak komoly veszteségek árán lehetett a vállalatot megmenteni. A toxikus szervezeti kultúra alapvetően veszélyezteti egy cég piaci sikerességét, míg egy lojális, az innovatív ötleteit bátran behozó és összetartó csapat nagyban hozzájárul a vállalkozás hatékonyságához és válságálló képességéhez is. Ezért a vezetői önismeret mélyítésére és kompetenciáik fejlesztésére elsősorban a vállalkozás versenyképességének megőrzése miatt és nem akkor van szükség, amikor már komoly a baj.
Összefoglalva
- A mentális jól-lét vezetői kompetenciává lépett előtt
- A bizonytalan környezet megköveteli a mentális jól-lét folyamatos fejlesztését
- A reziliencia kulcskérdés, a lelki ellenálló képesség fejleszthető
- A siker fogalmát újra kell írni
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
