Élet a KATA után. Hogyan alakul a régi-új KATÁ-sok helyi iparűzési adó kötelezettsége?

Olvasási idő 8 perc

A régi KATA tv. hatályon kívül helyezésével a KATÁ-s vállalkozások adóalanyisága automatikusan megszűnt, így sokan hirtelen döntési helyzetbe kerültek a „hogyan tovább?” -ot illetően. A korábbi KATÁ-sok jelentős része váltani kényszerült: az egyéni vállalkozók akár jogi státuszuk megváltoztatása nélkül is folytathatták tevékenységüket, „mindössze” az adózási mód (pl. KATA helyet átalányadó) korrekciójára kényszerültek, a korábban KATÁ-s bt-ként, kkt-ként működő vállalkozások viszont nem egy esetben az adózási módon túlmenően a jogi szervezeti formájukat is meg kellett, hogy változtassák, mert egyéni vállalkozóként jobban megéri nekik a folytatás. Voltak persze olyanok is, akik végleg bezárták a vállalkozásukat.

Iparűzési adó kötelezettség a régi KATA alanyiság megszűnése után

A régi KATA alanyiság megszűnése után a vállalkozások az alábbi adózási keretek között működhettek tovább:

  • azok a főfoglalkozású egyéni vállalkozók, akiknek csak magánszemély megrendelőik vannak, az új KATA tv. alatt folytathatták tovább működésüket,
  • azok az egyéni vállalkozók, akik nem feleltek meg a fenti feltételeknek, az Szja tv. hatálya alatt működhetnek tovább átalányadózó, vagy vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozóként, bizonyos szektorokban pedig az EKHO-t is választhatták,
  • azok a KATÁ-sok, akik személyegyesítő társaságokként (bt-ként, kkt-ként) működtek korábban, (1) amennyiben cégként működnek tovább, úgy a KIVA, illetve a TAO tv. hatálya alá kerültek, vagy (2) a cégük végelszámolását követően egyéni vállalkozóként folytatják tevékenységüket az Szja tv. hatálya alatt.

A régi KATA alanyiság megszűnése és az iparűzési adó kötelezettség változása miatt a vállalkozóknak nem kellett külön bejelentést tenniük erről a tényről a működésük szerinti helyi önkormányzathoz, és – a KATA bevételi nyilatkozattól eltérően – soron kívüli bevallást sem kellett benyújtani az iparűzési adóról.

A régi-új KATA alanyok az iparűzési adóalapjukat háromféle módszerrel állapíthatták/állapíthatják meg, melyek közül kettő kizárólag a KATÁ-sokat/vagy a KATÁ-sokat és egyes nem KATÁ-s mikrovállalkozásokat érintő egyszerűsített adóalapmegállapítási mód, egy pedig a valamennyi adózóra vonatkozó főszabály.

Az egyszerűsített adóalapmegállapítás lehet:

  • a kizárólag a KATÁ-sokra vonatkozó tételes HIPA megállapítás, ami azt jelenti, hogy az adóalany a bevételének nagyságrendjétől függetlenül 2.500.000,- Ft vélelmezett adóalap után fizeti az iparűzési adót évi két egyenlő részletben a székhely és telephely szerinti önkormányzatonként;  vagy
  • a Helyi adó tv. szerinti nettó árbevétel 80 %-a is választható adóalapként, amennyiben a vállalkozás éves bevétele nem haladja meg a 8 millió Ft-ot (év közi áttérés esetén értelemszerűen arányosítani kell az értékhatárt) à ezt az adómegállapítást a KATÁ-sokon túlmenően a feltételeknek megfelelő nem KATÁ-s mikrovállalkozások (kivéve átalányadózó egyéni vállalkozó) is alkalmazhatják.

Amennyiben az adózó a fentiek közül egyik adómegállapítási módot sem választja, akkor az általános szabályok szerint állapítja meg az iparűzési adóalapját oly módon, hogy a nettó árbevételét csökkenti meghatározott tételekkel (pl. közvetített szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés, anyagköltség stb.).

A fenti adómegállapítási módok közül a nettó árbevétel 80 %-a szerinti, valamint az általános módszert tehát azok is választhatják, akik szeptember 1-vel kiestek a KATA hatálya alól, továbbá a nem KATÁ-sok számára nyitva állnak még további egyszerűsített adóalapmegállapítási lehetőségek is:

  • az Szja tv. szerinti átalányadózó az Szja tv. szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 %-kal növelt összege (de legfeljebb a bevétel 80 %-a),
  • a kisvállalati adó alanya pedig a KIVA-alap 20 %-kal növelt összege után fizetheti meg a HIPÁ-t.

Lássuk, hogyan érinti a régi KATA státusz 2022. évközi megszűnése az iparűzési adókötelezettséget attól függően, hogy a vállalkozó tovább folytatja, avagy megszünteti-e a tevékenységét.

Az említett hatást a vállalkozásukat folytatók esetén befolyásolhatja, hogy

  • a vállalkozás 2022. szeptember 1-je után milyen vállalkozási formában működik tovább, valamint jelentőséggel bír az is,
  • hogy KATÁ-sként/nem KATÁ-sként milyen adóalapmegállapítási módot választott a fenti alternatívák közül.

1. A.) Aki régi KATÁ-sként tételes iparűzési adóalap megállapítást választott, majd szeptember 1-től nem KATÁ-sként folytatta a tevékenységét vagy új KATÁ-sként nem választott tételes adóalapmegállapítást, annál a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás 2022. II. féléven belül a július 1. és augusztus 31. közötti időtartamra korlátozódott. Ez esetben az adóhatóságnak a 2022. II. félév esedékességi időpontjára (szeptember 15.) korábban már előírt éves adóösszeg felét az adózó folyószámláján hivatalból arányosan le kellett csökkentenie.

A régi KATA-alanyok a tételes iparűzési adóalap szerinti adózásra való jogosultságuk megszűnését követő naptól (azaz 2022. szeptember 1-től) 2023. június 30-ig tartó adóelőleg-fizetési időszakra iparűzési adóelőleg adóhatósághoz való bejelentésére (bevallására) és megfizetésére a hatályos jogszabályok alapján nem kötelezettek.

A fent említett esetkörökbe tartozó vállalkozóknak 2022-ben két adóéve lesz iparűzési adó szempontból (is): egy január 1-től augusztus 31-ig és egy szeptember 1-től december 31-ig tartó.

Az augusztus 31-ig tartó adóévről a tételes adómegállapítást választóknak alapesetben nem kell bevallást benyújtaniuk, csak abban az esetben van lehetőségük bevallás benyújtására, ha az adóévre fizetendő adójuk a ténylegesen megfizetett adónál kevesebb (pl. táppénz vagy GYES miatt), vagy azért, mert adóalapmentességre, adókedvezményre vagy a megfizetett útdíj 7,5 %-ának levonására jogosultak. Ezekben az esetekben a 2022. január 1. és augusztus 31. közötti időszakra vonatkozó bevallást 2023. január 15-ig kell benyújtani.

A 2022. szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra vonatkozó bevallást 2023. május 31-ig kell benyújtani, mely bevallásban fel kell tüntetni a 2023.  július 1-2024. június 30. időszakra vonatkozó adóelőleget is, melyet a 2022. szeptember-december közötti időszak 365 napra arányosított összege alapján kell majd meghatározni.

B.) Aki új KATÁ-sként a tételes adómegállapítást szerette volna választani (függetlenül attól, hogy korábban melyik adómegállapítást választotta) ezt a döntését 2022. október 15-ig tehette meg! Ha ezt a határidőt elmulasztotta, akkor (1) egyfelől igazolási kérelemmel együtt újra előterjesztheti a kérelmét, (2) ennek hiányában azonban (vagy a választás adóhatóság általi elutasítása esetén) már csak 2023. február 15-ig lesz lehetősége ezt a döntését a 2023. adóévre bejelenteni. Ha október 15-ig választotta a tételes adómegállapítást, akkor 2 500 000 Ft éves adóalapot a szeptember 1-december 31. közötti időszakra kell arányosítani, az adót pedig – a jogszabály lehetséges értelmezése szerint – két részletben (2022. október 15-ig és 2023. január 15-ig) kell megfizetni.

2. Azok a régi KATA-alanyok, akik korábban nem választották a tételes iparűzési adóalap szerinti adózást, szeptember 1. után kétféle döntést hozhattak: (a.) vagy változatlan módszerrel állapítják meg a HIPÁ-t szeptember 1. után is, vagy (b.)  szeptember 1. után HIPA tekintetében új adózási módot választottak (pl. általános szabályokról áttértek KIVA szerinti egyszerűsített adóalapmegállapításra, vagy 80 %-os bevételalapú módszerről áttértek az általános szabályokra stb.). Mindkét döntés kivitelezhető új KATA alanyként, illetve nem KATA alanyként egyaránt.

A. Aki szeptember 1. után is ugyanúgy állapítja meg a HIPÁ-t, mint korábban, annak a régi  KATA státusz elvesztése nem befolyásolta az életét HIPA tekintetében, ugyanis a 21HIPA bevallásban 2022. július 1. és 2023. június 30. közötti adóelőleg-fizetési időszakra bevallottak szerint fizeti az iparűzési adóelőleget. Az adóelőlegfizetési időszak ezeknél a vállalkozóknál csak akkor módosulhat, ha időközben új telephelyet létesítenek vagy székhelyüket más településre helyezték át.

B. Azok, akik szeptember 1. után HIPA tekintetében (új KATÁ-sként, vagy nem KATÁ-sként) új adózási módot választottak, úgy nekik 2022-ben két adóévük van (egy január 1-től augusztus 31-ig, valamint egy szeptember 1-től december 31-ig terjedő), így mindkettőről külön bevallást kell beadniuk 2022. május 31-ig.

Mi a teendője azoknak, akik a KATA alanyiság megszűnésével a vállalkozásukat is bezárták?

Az évközi KATA-változások nyomán olyan helyzet is előállhatott, hogy egy egyéni vállalkozó megszüntette a vállalkozását, vagy egy bt, kkt végelszámolta magát. Ezekben az esetekben tehát nemcsak a KATA-alanyiság szűnt meg, hanem a „mögötte lévő” vállalkozás is.

Amennyiben egy egyéni vállalkozó megszűnik, úgy a megszűnéstől számított 30 napon kell/kellett beadnia iparűzési adóbevallást. A tételes adómegállapítást alkalmazóknál a záróbevallás benyújtása ebben az esetben sem kötelezettség, csak egy lehetőség, amennyiben kedvezményeket, vagy adóvisszatérítés iránti igényt szeretnének érvényesíteni.

Azok a cégek, amelyek a KATA-alanyiság megszűnésén túlmenően végelszámolásukat is elhatározták, egyrészt a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tevékenységet lezáró bevallást kell benyújtaniuk, majd a végelszámolást lezáró bevallást is be kell nyújtaniuk végelszámolást lezáró beszámoló közzétételére/letétbe helyezésére előírt határidőben, de legkésőbb a mérlegfordulónapot követő 60 napon belül.

A fentieken túlmenően említést érdemel, hogy egy közelmúltbeli jogszabályváltozás lehetővé tette, hogy azoknak a korábbi KATÁ-s bt-knek, kkt-knek a tagjai, melyeknek a végelszámolását szeptember 30-ig bejelentették, a bejelentés napjától egyéni vállalkozóként is nyilvántartásba vehetőek. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a volt bt-k, kkt-k tagjai a korlátlan felelősség halmozódása ellenére is haladéktalanul el tudják kezdeni egyéni vállalkozói tevékenységüket a KATÁ-s státuszuk megszűnése után, ugyanakkor a kedvező szabály csak akkor alkalmazható, ha a végelszámolás valóban a gazdasági társaság megszűnését eredményezi. Ebben az esetben a cégek megszűnnek az iparűzési adó alanyai lenni, viszont az egyéni vállalkozónál új adóalanyiság keletkezik.

Szerző:
dr. Horváth Zoltán – Telekom Hello Biznisz szakértő, Tax Manager, VGD Hungary

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Átlag értékelés 1.8 / 5. Összes értékelés: 44

Legyél te az első, aki értékeli a cikket!

Oszd meg a cikket!

    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


    Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.

    Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakról értesítést kapni, akkor
    regisztrálj a hírlevelünkre!

      Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!


      Kijelentem, hogy elfogadom az Adatvédelmi Szabályzatot.