Ahogy az ismert Monty Python jelenetben elhangzik: “Senki sem számít a spanyol inkvizícióra!” Egy házasságba – ideális esetben – mindenki a lehető legpozitívabb érzelmekkel és várakozásokkal kezd bele, és egy egész életre tervezi azt. A valóság azonban néha bekopog az ajtón, és kiderül, hogy mégsem működik minden úgy, ahogyan szerettük volna. De mi történik ilyenkor a felek tulajdonában lévő cégekkel? Ennek megválaszolására Illés Sándor ügyvéd, a Hello Biznisz jogi szakértője segítségét kértük.
A KSH adatai szerint 2023-ban 16 700 válás történt itthon, és mondhatjuk, hogy a házasságkötések mintegy harmada jut végül erre a sorsra. A nyilvánvaló érzelmi nehézségek mellett ilyenkor jön a vagyonmegosztás kényes kérdése, ami egy ilyen helyzetben sokszor nagyon nem egyszerű. Még nehezebb a helyzet, ha az ingatlanon és az ingóságokon túl valamelyik (vagy mindkét) fél rendelkezik céges tulajdonrésszel, esetleg a közös családi vállalkozást robbantja szét a szomorú esemény.
Megvizsgáljuk pontról pontra, hogy mi történik ilyenkor az egyik vagy másik fél által tulajdonolt céggel, és hogy mik ilyenkor a vagyonmegosztás bevett módjai. Persze számolgatásra leginkább akkor van szükség, ha a felek nem tudnak megállapodni egymással, vagyis az egyik fél vitatja, hogy a másiknak mennyi jár a közös vagyonból. Ez viszont sajnos nem ritka, így mindenképp beszélnünk kell róla.
Ha a céget még a házastársi vagyonközösség előtt alapították
Először is nem árt tisztázni az alapfogalmakat! A házastársak között házastársi vagyonközösség áll fenn, vagyis az együttélésük során szerzett vagyon nagy része közösnek minősül (hogy mi nem, arra később még kitérünk). Alá kell húzni az életközösség szót, mivel – ahogy erre Illés Sándor felhívja a figyelmet – a házastársi vagyonközösség nem feltétlenül a házasságkötés pillanatától kezdődik, hanem az életközösség kezdetétől, amely gyakorlatban az összeköltözést jelenti. Tehát ha egy pár már az esküvő előtt együtt él mondjuk három éven keresztül, a házastársi vagyonközösség már azóta fennáll köztük.
Amennyiben egyik vagy másik házastárs ezelőtt szerzett tulajdonrészt egy cégben, ez az úgynevezett különvagyon kategóriájába tartozik. Ugyanígy különvagyonnak számít minden más olyan ingóság és ingatlan, ami az együttélés előtt került valamelyik fél birtokába. Ez esetben tehát a cégtulajdont egy válás nem osztja meg, vagyis a felek nem tartoznak elszámolással a különvagyonukról. Fontos viszont, hogy a cégben azóta keletkezett nyereség már közös vagyonnak számít, az osztalékkal együtt – még akkor is, ha ezt valójában ki sem vették, hanem eredménytartalékba helyezték. A haszon, amit a cég hajt, közös vagyonnak minősül attól függetlenül, hogy azt még az életközösség kezdete előtt alapította az egyik fél.
De mikori állapot számít mérvadónak egy cég nyereségének megállapításánál? Illés Sándor arra mutat rá, hogy nem azt a dátumot kell ilyenkor nézni, amikor a bíróság kimondja a válást, hanem az életközösség megszűnésének időpontját. Ez jellemzően akkor következik be, amikor az egyik fél a visszatérés szándéka nélkül elköltözik a közös ingatlanból – erre az időpontra kell készíteni egy köztes mérleget, és így egyértelműen tisztázni lehet, hogy mi az az összeg, ami a nem tulajdonos félnek jár.
Ennek megállapítása idő- és pénzigényes feladat. Azonban mivel a vagyonmegosztásnál a felek többnyire meg tudnak állapodni peren kívül is, az a bevett gyakorlat, hogy az egészet csomagként kezelik, és az egyik házastárs a saját cégéből származó hasznot más vagyoni elemekkel kompenzálja a másik felé. Így nincs szükség arra, hogy magából a cégből kelljen kivenni a tőkét, ami miatt veszélybe kerülhetne annak működése.
Ha az egyik fél már a házasság alatt szerzett tulajdonrészt
Ebben az esetben a tulajdonos fél részesedése közös vagyonnak számít, vagyis ilyenkor nemcsak a hasznot, hanem a teljes cégértéket kell figyelembe venni az osztozkodásnál. Ezalól csak az számít kivételnek, ha a fél bizonyítani tudja, hogy a részesedését a különvagyona terhére szerezte – ilyenkor az előzőekben tárgyaltak az irányadók. Itt kell beszélnünk arról, hogy mi számít különvagyonnak:
- az a vagyontárgy vagy értéktárgy, ami már az életközösség fennállása előtt megvolt,
- amit ajándékba vagy ingyenes juttatásként kapott az egyik fél,
- a személyi vagy jogi sérelemért kapott sérelemdíj,
- a szellemi alkotások után kapott szerzői díjak,
- és az öröklés útján szerzett vagyon.
A jog alapvetően abból indul ki, hogy a házastársi életközösség alatt szerzett részesedés egy cégben közös vagyonnak minősül, vagyis egyéb esetben a tulajdonos félnek kell bizonyítani, hogy nem így van.
A cég értékének megállapítására többféle mód is létezik: lehet a nyereségességet is vizsgálni, a könyv szerinti értéket, a piaci értéket és még számos egyéb szempontot is figyelembe venni. Ez nem mindig egyszerű feladat, és a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek közül legalább két, de inkább három szempontrendszert szokás alkalmazni, hogy reális képünk legyen az adott cég tényleges értékéről.
Ha közös a cég
Gyakori eset a családi vállalkozás is, vagyis amikor a házastársak közösen alapítanak egy céget az életközösség fennállásának idején. “A legegyszerűbb, amikor a felek ugyanakkora részben tulajdonosai a cégnek, mert akkor nincs vita: mindenkinél marad a saját üzletrésze” – mondja el Illés Sándor. Ha viszont ez papíron nincs így, akkor is azt vélelmezi a törvény, hogy a felek egymás üzletrészeinek is egyenlő arányban jogosultjai. Ha az egyik fél ezt nem gondolja jogosnak, akkor ismét csak bizonyítania kell, hogy milyen alapon akar többet az osztozkodásnál – például a már említett magánvagyonra hivatkozva.
Előfordul, hogy a viszony elmérgesedésével a felek nem akarnak a továbbiakban együttműködni a cégben. Rosszabb esetben a sértett fél abba sem megy bele, hogy a volt házastársa kivásárolja az üzletrészét, és ezzel akár a cég működését hátráltatni tudja – legalábbis az olyan döntésekben, amihez a teljes tulajdonosi kör szükséges. Az is okozhat gondokat, ha mindkét fél ügyvezető a cégben, és elkezdenek a saját kontójukra tevékenykedni. Ilyenkor odáig fajulhat a helyzet, hogy bíróságon támadják meg egymás döntéseit. “Ezek azért extrém eseteknek számítanak. Többnyire úgy szokott működni egy cég, hogy csak az egyik fél vezeti ténylegesen, a másik pedig egyfajta csendestársként van benne az üzletben.” – osztja meg tapasztalatait Illés Sándor. Azt is hozzáteszi, hogy hosszú távon nem teheti meg az egyik, hogy nem adja el az üzletrészét, mivel a bíróság akár kötelezheti is erre a közös vagyon megosztása körében. Ha megvan a cégérték, és a másik fél felajánlja, hogy megvásárolja az üzletrészt annyiért, amennyi a bíróság szerint is méltányos, akkor ezt nem lehet húzni a végtelenségig.
Ha az üzlettársunk válik
Ilyenkor nagyjából csak a “kispadról” figyelhetjük az eseményeket, illetve ha számunkra előnytelenül alakulnának az események, akkor a cég társasági szerződése az irányadó. A fő probléma az lehet, hogy olyan személy – az üzlettársunk exe – kerül a cégbe tulajdonosként, akit mi adott esetben nem szeretnénk. Erre a már a céges jog szabályai vonatkoznak, ahol erős elven számít a vállalkozás szabadsága, ennek pedig egyik eleme, hogy ne kényszerüljenek egy cég tulajdonosai olyanokkal társulni, akikkel nem akarnak. Az elővásárlási jog egy jó eszköz lehet ennek megakadályozására, de nem árt már az alapító okiratban lefektetni, hogy ezen a jogcímen ne lehessen valaki tulajdonostárs.
A legjobb a békés megegyezés
Fontos megemlíteni, hogy a jogi útra terelés előtt bőven van lehetőség a megegyezésre, és a felek közötti vagyonmegosztási szerződés megkötésére. “Amíg nincs bírósági szakaszban az ügy, és a felek meg tudnak egymással állapodni, addig a papír mindent elbír, ami nem ellentétes jogszabállyal. Akár úgy is megállapodhatnak a volt házastársak, hogy egyikőjük a teljes vagyon 90%-át, amíg a másik a 10%-át kapja meg.” – mondja el Illés Sándor. Ez például akkor fordulhat elő, ha a másik fél úgy gondolja, hogy a volt házastársa vitte az üzletet teljes egészében, és ő pedig ennek csak a haszonélvezője volt. Ilyenkor méltányossági alapon lemondhat akár a teljes vagyonról is – ez nem ütközik semmilyen jogszabályba. Ha nem is mindig könnyen, de főként a nagyobb értékű cégeknél az esetek nagy részében valamilyen módon megállapodásra szoktak jutni a felek.
Más a helyzet, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződést kötnek. Ezt – a közhiedelemmel ellentétben – nemcsak a házasságkötéskor, de utána bármikor megköthetik, például amikor céget alapít valamelyikőjük, vagy akár mindkettőjük. Rendelkezhetnek akár úgy, hogy az egyik vagy másik cég kizárólag bizonyos házastárs tulajdonába tartozik, de akár a teljes vagyonukat is elkülöníthetik egymástól. Kitérhetnek ebben a múltbéli vagyoni viszonyokra, és a jövőre nézve is: például egy cég jövőbeni hasznára is mondhatják, hogy az csak az egyik felet illeti meg. “Sokan ezt érzelmi szempontból közelítik meg, de ha van egy cég, ami már prosperál, vagy látszik, hogy prosperálni fog, érdemes a játékszabályokat az elején rögzíteni.” – tanácsolja Illés Sándor.
Általánosságban azonban lehetőleg olyan megoldást célszerű keresni, amely mindkét fél megelégedésére szolgál. “Ha valamit kapni szeretnél, akkor más kérdésekben érdemes engedni, és arra törekedni, hogy loose-loose helyett win-win szituációt érjünk el.” – teszi hozzá a szakember.
Szerző:
Buzás Attila – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
