A mögöttünk hagyott esztendő sem múlt el olyan események nélkül, amelyekre adott pillanatban ne kaptuk volna fel a fejünket. Mivel agyunk az elképesztő információmennyiség ellen a „felejtéssel” védekezik, most megidézünk egy-egy sztorit.
A pokol végtelennek tűnő hat órája
Az elmúlt években nem először és vélhetőleg nem is utoljára a Föld népességének jelentős része kapott erős emlékeztetőt (vagy szerezte meg első tapasztalatát) arról, hogy milyen volt az élet a közösségi média megjelenése előtt. Október 4-én „hibás konfigurációs változtatások” miatt a földbe állt a Facebook, a Messenger, az Instagram és a Whatsapp a frászt hozva nem csupán az „egyszerű” felhasználók, de a közösségi média kampányaikat futtató marketing szakemberekre is. Csak, hogy izgalmasabb legyen: a Facebook-fiókokkal összekapcsolt appok is megadták magukat. A rémálom közel hatórán át tartott. A „konfigurációs hiba” miatt maga Mark Zuckerberg is hét milliárd dollárral lett szegényebb. De azért voltak a sztorinak nyertesei is: e néhány óra alatt a titkosított üzenetküldést biztosító Telegram tíz százalékos növekedéssel hetven millió új felhasználóval bővült, de a szintén a biztonságos üzenetküldésben utazó Signal felhasználóinak száma is több millió fővel gyarapodott. A Facebook (pardon, pár hete már Meta) az elmúlt években küzdött már kisebb-nagyobb leállásokkal és persze a listán ott van a Cambridge Analytica botrány is. Ám a mostani szolgáltatásszünetelés szinte kézzel foghatóan érintette a magán- és az üzleti felhasználókat is, érezhetően fájt a dolog sokaknak. A vállalat bocsánatot kért és azóta a kizökkent idő újra a megfelelő módon folyt és folyik tovább.
Jeff Bezos és a különös alakú űrhajó
Jeff Bezos nem igazán tud mellé nyúlni. Ennek ékes bizonyítéka többek között a kettőszáz milliárd dolláros (hatezer milliárd forintos) vagyona és az is, hogy ha ő eldönti, hogy irány a világűr, akkor bizony irány a világűr. Szóval idén júliusban Bezos az érdekeltségébe tartozó Blue Origin nevű vállalat által fejlesztett és kilőtt űrrakétája nem csupán megjárta az űrt, de az akció több történelmi rekordot is felállított. Az utazáson nem csak maga Bezos vett részt, de vele tartott a világ legfiatalabb (18), míg a másik a legidősebb (82) asztronautája is. Ám a híreket mégsem e tények uralták; a főszerepet a mémgyárak fordulatszámát jelentősen felpörgető New Shepard nevű űrhajó vette át. S nem is véletlenül, ugyanis annak megjelenése fallikus jellegével rántotta görcsbe sokak rekeszizmát és mozgatta meg fantáziáját. Pedig nem a tervezői fantázia elszabadulásáról volt szó, hanem a matek győzelméről: az űrhajó különös alakja az amúgy formailag hosszú időre visszatekintő, úgynevezett pörölyrakéták vonalvezetését követve született meg. Az aerodinamikai adottságait tekintve minden bizonnyal a mérnököknek van igaza, de mivel egy kép többet mond ezer szónál, nem lettünk volna a vállalat PR-esei helyében.
Nem volt jó éve Bill Gates-nek
Bill Gates sem az az ember, akit bárkinek be kell mutatnunk. Arról is sokat olvashattunk az elmúlt évtizedekben, hogy ott segít, ahol csak tud. Mindezt annak érdekében teszi, hogy jobb hely legyen ez a világ. Viszont idén nagyon súlyos dolgok derültek ki a filantróp dollármilliárdos életének egyéb, a reflektorfényt elkerülő területeiről. Tényleg csak címszavakban: kiderült, hogy a Melinda French Gates-cel való házassága jó ideje zátonyra futott, korábbi alkalmazottjával volt viszonya, ezek mellett kapcsolatot tartott fenn az azóta a börtönben elhalálozott Jeffrey Epstein-nel (az egykori brókert pedofíliával és prostitúciószervezéssel vádolták meg). Azt nem tudjuk, hogy vajon a világ legelterjedtebb operációs rendszerének és kapcsolt termékeinek eladási számaira és az üzletmenetre hogyan hatottak a napvilágra került információk. Az viszont szinte borítékolható, hogy ha Gates-nek voltak is ezzel kapcsolatos álmai, a Nobel Békedíjnak lőttek.
Christiano Ronaldo legendás mozdulata
Az igazán ínyencek emlékezetében nem csupán azért élhet az idei júniusi magyar-portugál meccs, mert a magyar válogatott egyébként remek játék során végül 0-3-ra kikapott a pályán. Volt ott még más is. Christiano Ronaldo gondolt egyet az Eb-meccs előtti sajtótájékoztatón és egyszerűen csak arrébb rakta az elé gondosan bekészített két üveg Coca-Colát. S amilyen gondos volt a bekészítés, a klasszis játékos éppen olyan nagy műgonddal helyezte és a képernyőkről is szinte kilógva minél távolabb az orra elől az üdítő italokat (aminek egyébként korábban reklámarca is volt), majd a felemelt egy ásványvizes üveget a „drink water” félmondata kíséretében. Ez a performansz a látszat és az akkori tudásunk szerint négymilliárd dolláros árfolyamveszteséget okozott a vállalatnak (persze így sem kellett aggódni, mivel akkori árfolyamon azért a 238 milliárd dolláros vállalati piaci érték sem olyan rossz). Napokig tartotta magát a hír a futballklasszis négymilliárd dolláros mozdulatáról, de pár nap múlva mindenki visszaszállhatott a földre. A Sportico nevű sportgazdasági lap az eseményt elemző cikke szerint a Coca-Cola árfolyama aznap egyébként is csökkenésben volt egy picit, majd az ominózus sajtótájékoztató után újra izmosodni kezdett. Csak éppen a tőzsdei információk mintegy húsz perces átfutási idővel érkeznek meg a híroldalakhoz, így a „látszat csal” jegyében minden adott volt a sztorihoz. Az elkövetkező napokban más márkákkal többen is azon voltak, hogy Ronaldot utánozva megszerezzék a saját „tizenöt percüket”, de a kishírek szintjénél nem jutottak feljebb. S Ronaldo? Nagy valószínűséggel csak az egészséges életmód melletti kiállásról, s nem trollkodásról volt szó.
Elon Musk, az árfolyamlovag
Élnek közöttünk olyan emberek is, akik mondatai milliárdokat érnek, még dollárban is; teremtik és semmivé is tehetik a vagyonokat. Elon Musk tech-guru (Tesla, SpaceX) pedig éppen ilyen ember, akinek szavaira elképesztő módon reagálnak a pénzpiacok. Az idei esztendőben például többször is kiakasztotta a kriptovalutában utazókat, elég volt csak nyomnia egy erős tweetet vagy bemennie a tévébe pár szóra. A Mesterben még májusban ébredt föl mindenki számára világossá téve a zöld aktivista szelleme. Ennek megfelelően arról beszélt, hogy mivel a kriptopénzek bányászata környezeti szempontból fenntarthatatlan, a Tesla nem fogad be több bitcoint. A kriptovaluták bejegyzései azonnal zuhanni kezdtek és sokan nem örültek. De Musk már ezt megelőzően is borzolta egy picit az idegeket, amikor amerikai NBC csatorna kérdezte többek között a dogecoinról (a dogecoin a bitcoin mémjeként indult, majd szépen kinőtte magát). A gond az volt, hogy minden érdekelt árfolyamkilövésre számított, ám húsz százalékos eséssel éppen az ellenkezője történt. S persze a nyáron már jött a csavar és a nagy fordulat: Musk ekkor már úgy látta, hogy a kriptovaluták bányászati módszerei a fenntarthatósági elvek szerinti változás útjára léptek s ezért hamarosan lehet helyük a Tesla számláin is. Az viszont biztos, hogy nehéz lekövetni ennek a különc zseninek a gondolkodását. Viszont szavainak és tetteinek következményeit sokan megtapasztalhatják mindkét előjellel.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
