„Amikor valaki az Airbus-szal közösen vesz részt egy műhold építésében, vagy a Nemzetközi Űrállomásra készít műszaki eszközt, nem engedheti meg magának a bukást” – állítja Bárczy Tamás, az Admatis ügyvezetője és egyik tulajdonosa. Az űrmérnök cég története több évtizede indult és szinte az első pillanatól meghatározta az a hit, hogy egy magyar cégnek is van helye az űriparban. A miskolci cég már a legnagyobb vállalatokkal dolgozik együtt és több évtizedes, bizonyos szempontból a földi életet is meghatározó projektben vesz részt. Bárczy Tamás beszélt nekünk elképesztő krízisről, nagyon sok munkáról, a fejlődésbe vetett hitről és arról is, hogy hogyan lehet bekerülni az űripari versenybe.
Az űriparban nem csak labdába rúgni nehéz, hanem a játékba kerülés is elképesztő erőfeszítéseket igényel, ám a miskolci Admatis űripari mérnökcég története is azt igazolja, hogy megfelelő gondolkodásmóddal és valóban kőkemény munkával Kelet-Európából és azon belül Magyarországról is lehetséges egyedülálló pozíciót építeni a korábban csak a nagyok játékaként ismert pályán. Olyannyira igaz ez, hogy az Admatis ma már Európa első három legnagyobb, nagy komplexitású műhold gyártó vállalatainak közvetlen beszállítójaként képviseli a nemzetközi szintű műszaki high tech színvonalat. „Tehát az Airbus, a Thales Alenia Space és az OHB részére szállítjuk a különböző műhold alkatrészeket, alrendszereket és egységeket” – mondta Bárcy Tamás, a cég ügyvezetője és egyik tulajdonosa.
Maga a vállalkozás garázscégként indult az ezredfordulón dr. Bárczy Pál vezetésével, és egy évtizedre rá fokozatosan, de az Admatis legnehezebb időszakában vette át a Miskolci Egyetemen anyagmérnökként végzett Barczy Tamás, az alapító fia. „Az elmúlt bő két évtized alatt történtek változások a tulajdonosi szerkezetben, ám a jelenlegi hat tulajdonosból többségi tulajdonrésszel hárman képviseljük a családunkat” – tudtuk meg a cégvezetőtől.
Szűkek voltak az egyetem falai – és akkor lehullott a vasfüggöny
Igazán mélyre ásva azt látjuk, hogy az Admatis nem a semmiből pattant ki, ugyanis az alapokat a már említett dr. Bárczy Pál professzor vezetésével elkötelezett kutatók tették le a Miskolci Egyetem fala között még a rendszerváltás előtti időszakban. A csapat az akkori szovjet űrügynökséggel, a Roszkozmosszal együttműködve sikeresen fejlesztette ki az úgynevezett Miskolci Űrkemencét, ám a Szovjetunió széthullása megakasztotta a további munkát. „Viszont a vasfüggöny lehullása után a régióra irányuló nemzetközi, az űrtechnológiai eredményeket övező figyelem egyre erősebbé vált” – tudtuk meg Bárczy Tamástól. Az érdeklődés oly erős volt, hogy az édesapja által szervezett nemzetközi tudományos konferencián a NASA szakemberi is megjelentek s miután fantáziát láttak az űrkemencében, a cégalapítás után mindössze két évvel el is indult az egyetem és az amerikai űrügynökség közötti együttműködés. Az eszköz tesztelése miskolci operátorokkal a NASA laborjaiban történt, majd az űrügynökség bejelentette a vásárlási szándékát. Mindez persze nem volt olyan egyszerű – tudtuk meg Bárczy Tamástól – hiszen az egyetemek akkoriban sem végezhettek vállalkozói tevékenységet, de az oktatási intézmény a kutatócsapat több éves unszolása ellenére sem alapított céget az űrkemence hasznosítása érdekében. Ezt követően a mérnökök megalapították az Admatist, ami sikeresen – két űrkemencét értékesítve – vett részt az amerikai kormány és a NASA által kiírt tenderen. „Ez volt az Admatis első üzlete, ám az akkori amerikai kormányzat a szektort érintő költségvetési döntései miatt megszakadt a NASA-kapcsolat és így a fejlesztés is leállt” – tudtuk meg.
Minderre a cég kutatói csattanós választ adtak: teljes mértékben függetlenítették magukat az egyetemtől és az Admatis azóta is a saját lábán áll. Ebben a helyzetben logikus döntés volt az európai űrpiacra való belépés szándéka, de „a nyolc kutató a saját kis pénzével, minimális törzstőkével alapította meg a céget, nem volt egyetlen laptopjuk, csavarhúzójuk és alkalmazottjuk sem.”
A kemény évek és az első áttörés
Egy évekig tartó, nagyon sok pályázat megírásával töltött, kemény időszak vette kezdetét, míg ennek eredményeként egy ESA-projekt (Európai Űrügynökség) eszközfejlesztéssel kapcsolatos munkában kaptak lehetőséget. Noha Magyarország csak 2015-ben vált az ESA teljes jogú tagjává, az EU-s tagság lehetővé tette a tendereken való részvételt, így az Admatis nagy áttörése már 2007-ben megtörtént. „A FOCUS-projekt keretében megterveztünk egy, a súlytalanság állapotában is elvégezhető, tudományos kísérlet elvégzéséhez szükséges eszközt” – mondta Bárczy Tamás. A nulláról kifejlesztett műszert Jeffrey Williams amerikai űrhajós alkalmazta a Nemzetközi Űrállomáson. „Mérnöki szempontból ez egy óriási áttörést jelentett számunkra” – tette hozzá a cég vezetője.
Leszállítottak 3000 darab egyedi alkatrészt az Airbus számára
Az Admatis persze tovább folytatta az építkezést, míg néhány eredménytelen kísérlet után megnyerték az Airbus egyik tenderét, aminek keretein belül a vállalat beszállítóként a SENTINEL 2-es műholdhoz szállított alkatrészeket. Ilyen sikert ezt megelőzően egyetlen magyar- és kelet-európai cég sem tudott elérni. „Az első űriparti megrendelést megszerezni minden cég számára hatalmas kihívást jelent, ezért óriási áttörésként éltük meg ezt a projektet, ám nem tudtuk, hogy mivel állunk szemben és emberi-, menedzsment- és műszaki szempontból is kis híján beleroppantunk” – emlékezett vissza Bárczy Tamás. A SENTINEL-projekt méretében és műszaki komplexitásában is hatalmas volt, miközben az Admatis éppen alulfinanszírozottsággal, emberi- és tárgyi erőforrás-, illetve kapcsolati tőke hiánnyal küzdött. Ugyanakkor a csapat nagyon szorosan összezárt és ennek is köszönhetően sikeresen teljesítette a vállalását: egyedileg megterveztek, legyártottak és teszteltek, illetve dokumentáltak 3000 darab, a mai napig a fejünk felett keringő műhold működéséhez szükséges alkatrészt. Ennek olyan sikere volt, hogy az Airbus további három műholdhoz is megrendelte a hatalmas mennyiségű alkatrészeket.
Alig várták, hogy megmérettethessék magukat
Ezt követően viszont Magyarország 2015-ös teljes jogú ESA-taggá válása után hazánk és benne az Admatis számára valóban kinyílt a világ, ugyanis ezzel az Európai Űrügynökség és a nemzetközi szervezet valamennyi fővállalkozója által kiírt tender publikussá vált, ami a kihívásokat kereső és szerető Admatis számára lehetőséget jelentett arra, hogy európai szinten is megmérettethesse magát. „Abban a hitben éltünk és élünk e percben is, hogy képesek vagyunk olyan nemzetközi high tech színvonalon teljesíteni, mint bármelyik más űripari cég a világon” – árulta el az Admatis sikereinek egyik legfontosabb összetevőjét Bárczy Tamás. Ezt követően már nem volt megállás; az Admatis egyre több és műszakilag is komplexebb projektben vett és vesz részt. „Egyre professzionálisabban működtünk, mára vezető űripari szerepet töltünk be Magyarországon” – tette hozzá Bárczy Tamás. Az alapvetően csak nemzetközi projektekben részt vevő cég részt vesz a magyar űrhajós programban is.
A hajtóerő
Joggal vetődik föl a kérdés, hogy vajon mi lehet az az üzemanyag, ami ennyi és ilyen volumenű kihíváson átsegít nem csak egy céget, hanem az annak a lelkét adó egyes munkatársat is. „Amikor valaki az Airbus-szal közösen vesz részt egy műhold építésében, vagy a Nemzetközi Űrállomásra készít műszaki eszközt, nem engedheti meg magának a bukást” – érzékeltette a helyzet súlyát a Bárczy Tamás.
„Ismerjük a mondást, hogy ami nem öl meg, az megerősít, ám ezen túl a jövőbe vetett hitünk is segített bennünket” – felelte kérdésünkre a cég vezetője. Úgy látták, hogy a már néhány évtizede is jelentős méretű űrpiacban elképesztő növekedési potenciállal bír, s „mi hittünk abban, hogy az Admatis jó irányba tart és ki kell vennünk a részünket a fejlődésből”. Bárczy Tamás szavai szerint az űripar kapcsán egy, a függetlenséget és stabilitást jelentő, jelentős megbecsültséget is hozó piacról van szó. „Nem utolsó sorban pedig egy olyan iparágról beszélünk, ahol a cégek támogatások helyett gazdaságilag és az anyagi megtérülést illetően is értelmezhető üzleteket kötnek” – hívta fel a figyelmet a cégvezető.
Együttműködés és felelősségvállalás
Ugyanakkor a sikerességhez az Admatis szervezeti működése és a vezetői felfogás is nagyban hozzájárul. Bárczy Tamás a személyét hátrébb helyezve – mint mondja – „ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is csapatban gondolkodom a cégen belül és azon kívül is”. Igyekszik a céghez vonzani legtehetségesebb és leszorgalmasabb, a felelősséget is bátran vállaló kutatókat, akik mivel viszonylag szabad kezet kapnak a munkájuk során, a sikerekben is nagyobb mértékben részesülnek. „Az együttműködésben hiszek és ez érvényes a beszállítóink- alvállalkozóink-, vagyis a partnercégeink irányában is” – tette hozzá az Admatis vezetője. Mint mondja, volt, hogy „ötven partnercég segítette nyolc Admatis-dolgozó munkáját, vagyis nélkülük nem értünk volna el jelentős eredményeket”.
Bárczy Tamás olyannyira hisz az együttműködés erejében, hogy a negyven, az űriparban tevékenykedő magyar entitást összefogó Magyar Űripari Klaszter egyik alapítójaként (jelenleg a szervezet elnöki pozícióját is betölti) is az együttműködés fontossága mellett áll ki. „Hazánk és az itt tevékenykedő űripai cégek is kicsik, ám ha összefogunk, az együttműködéssel jobb hatásfokkal, nagyobb eredményeket érhetünk el” – fogalmazott.
Az űripart nem érdekli a marketing és magazinokban való szereplés
Az űripar – ahogy már jeleztük – egy olyan szűk kör, ahová cégként bekerülni nagyon nehéz, ellenben kiesni nagyon is könnyű. A legfontosabb összetartó erőt pedig a minden mást megelőző bizalom jelenti. „Egy-egy misszió az eszköz tervezésétől a fellövésééig – és akkor a működtetésről még nem is esett szó – egy minimum öt-tíz éves projektet jelent, így az iparág szereplőinek maximálisan ki kell zárniuk a megbízhatatlanságból fakadó rizikót” – mondta Bárczy Tamás. Az Admatis is részt vesz egy olyan misszióban, aminek a tervezési és fellövési, valamint a működtetés időszaka három évtizedet ölel fel, „vagyis hosszú távú fejlesztésekről van szó, a megállapodás során pedig a megbízhatóság és az adott cég szakmai és missziós múltja és jelene, nem pedig az ár a döntő tényező”. „Akiről bebizonyosodik, hogy nem tett meg mindent a sikeres teljesítésért, esetleg sumákolt, annak ezen a piacon nincsen esélye” – mondta Barczy Tamás. A szakmailag, pénzügyileg és jogilag patyolattiszta múlt, a magas műszaki szakmai színvonal és a beszállítókkal, vevőkkel való harmonikus együttműködés fundamentális jelentőséggel bírnak. „Sokkal több az elvégzendő feladat, mint ahány cég azt el tudja látni, így a kiemelkedő reputációjú vállalkozások, vállalatok válogathatnak is a projektek között” – mondta Barczy Tamás. Vagyis az űriparban nem a marketing számít és hogy ki mennyit szerepel a magazinokban.
S hogy mit kell tennie annak azoknak a cégeknek, amelyek az űriparba belépve szeretnének sikereket elérni? Bárczy Tamás tanácsai:
- Alapítsanak céget!
- Vegyék körbe magukat jó emberekkel!
- Lépjenek be a HUNSPACE-be!
- Az első projektjükben bizonyítsanak munkabírás, rugalmasság és őszinteség területeken!
A Föld lakhatósága és a földön kívüli élet kutatása
Az Admatis a jövőben is a műholdakra – azon belül is a termikus, hőtani és szerkezeti alrendszerek tervezésére, gyártására és a kész termékek vevőknek való leszállítására – fókuszál. Emellett több nagy projekt résztvevőjent is tevékenykednek, hiszen többek között műszert építenek egy Mars-expedícióhoz, aminek keretében egy szonda oda-vissza megteszi a Föld és vörös bolygó közötti utat. Részt vesznek a világvezető Föld-megfigyelési környezetvédelmi műhold flottájának építésében, valamint a Föld közelében elhaladó meteoritok közeli műszeres vizsgálatában is az esetleges jövőbeli becsapódások elkerülése érdekében. „Tehát összességében olyan programokban veszünk részt, amelyek azt vizsgálják most és a jövőben is, hogy a Föld mennyire és meddig lakható, mik a korlátai, s lehetséges-e a Holdra vagy más bolygókra menni, miközben kutatják a földön kívüli életet is” – foglalta össze Bárcy Tamás.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
