Nem csak a versenytársainkat, hanem önmagunkat is le kell győznünk, miközben napról napra jobbnak kell lennünk – ez a győztes gondolkodásmód egyik legfontosabb alapelve. Kenyeres András sport mentáltrénerrel, a Győztes gondolkodás című könyv szerzőjével beszélgettünk erről a mindsetről és annak fejlesztési lehetőségeiről. Választ kaptunk arra is, hogy a motivált sportolók győzelemre törő attitűdje vajon érvényes és eredményes lehet-e a vállalkozói világban.
A gondolkodásmódunk (mindset) alapvetően határozza meg az életünket, hiszen nagyrészt ennek függvényében dől el, hogyan értelmezzük a világot, miképpen reagálunk a bennünket ért hatásokra és a különböző eseményekre. Pozitív és proaktív hozzáállással könnyebben és hatékonyabban tudunk reagálni a nehézségekre és a kihívásokra, illetve a kudarcokban is a fejlődés és a tanulás lehetőségét látjuk. Ugyanakkor ennek éppen az ellenkezője igaz a negatív és passzív attitűd esetén. Az úgynevezett növekedési- és rögzült gondolkodásmód sajátosságait Dr. Carol Dweck, a Stanford Egyetem pszichológusa kezdte el vizsgálni még évtizedekkel ezelőtt. A fogalmak bevezetése és az általa elért eredmények segítettek még inkább megérteni az emberek gondolkodásmódjának sajátosságait, illetve annak az üzleti- és a sportvilágra, a személyes életre való hatásait. A két mindset közötti különbség főleg az új kihívásokhoz és a kudarcokhoz való hozzáállásunkban érhető tetten.
Gondolkodásmódok: nem mindegy, melyik van túlsúlyban
A növekedési gondolkodásmóddal a kihívásokra, a hibákra és a kudarcokra a tanulás és a fejlődés lehetőségként tekintünk és hiszünk abban, hogy tudunk változni és fejlődni. Ezzel szemben a rögzült gondolkodásmóddal a kihívások és a kudarcok sokkal inkább a feloldhatatlan akadályokat jelentik a fejlődésben vetett hit hiánya mellett. A növekedés tuningolja, míg a rögzült gondolkodásmód inkább korlátozza az előrelépést és a személyes fejlődést. Ugyanakkor Kenyeres András sport mentáltréner, a Kenyeres Consulting Europe Kft. alapító tulajdonosa a Győztes gondolkodás című könyvében arról is ír a győztes gondolkodás koncepciója kifejtése mellett, hogy az két mindset egyszerre van jelen az emberben; ugyanakkor az már nem mindegy, hogy melyik, mikor van túlsúlyban.
Sport és biznisz
A szakember könyvében a győztes gondolkodás sajátosságait a sportolókon keresztül fejtette ki, ám ez az optimális teljesítmény elérésében, az edzéseken és a versenyeken az önmagukból a legjobbat, a maximumot kihozni segítő hozzáállás az élet valamennyi területén kamatoztatható. E mindset fontos részét képezi az önismeret, a fejlődésre és a változásra való nyitottság, az egészséges önbizalom, a rugalmasság, a kitartás és az akaraterő, illetve a hatékony stresszkezelés is. Eléggé jól látszik, hogy a győztes gondolkodás hatékony tuningot jelent az üzleti, vállalkozói világban is.
Napról napra jobbnak kell lennünk
„Érdemes alaposabban is megnézni, hogy mit is jelent ez a szóösszetétel” – hívta fel a figyelmünket Kenyeres András. A sport mentáltréner szerint egy versenyen való győzelem – akár a sportban vagy az üzleti világban – több tényező együttes eredménye. „Nagyon fontos, hogy legyenek céljaink és az azok eléréséhez szükséges eszközeink, akciótervünk, illetve alaposan meg kell ismernünk azokat is, akikkel egy pályán játszunk” – emelte ki a szakember. „Közben pedig önmagunkat is le kell győznünk, napról napra jobbnak kell lennünk” – emelte ki Kenyeres András. Ugyanakkor a rációból következő gondolkodás már a célok, a győzelem elérhetőségének feltérképezését segíti. „Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy az alapértékeinkkel összehangban lévő jó és reális célokat csak megfelelő szintű önismerettel érhetünk el” – tette hozzá a sport mentáltréner. Akinek nincsen megfelelő önismerete, már a célok meghatározása során elvérezhet.
Csak a pálya jelent különbséget
Noha a szakember a győztes gondolkodás koncepcióját elsősorban a sportolók kapcsán fogalmazta meg és fejtette ki – ahogy említettük – ez a mindset az életünk többi területére is ráhúzható. „A sportolók és az üzleti élet szereplői mellett dolgozom színészekkel, művészekkel is” – mondta Kenyeres András. „Az emberek különböző célokkal rendelkeznek az életükben s hogy ki milyen »színpadon« és »játszótéren« mozog, az részleteiben fontos, ahogy az egyéni szintű fejlesztések során is más és más területekre kell fókuszálni, de a célok kijelölése és elérése terén, illetve a gondolkodásmódot illetően nincsenek akkora különbségek” – fejtette ki Kenyeres András. „Ugyanakkor a látszólag ugyanazon területen belül is, hisz sport az ultrafutás, a kézilabda és a vívás is, egészen különböző lehet a kihívás” – érzékeltette a helyzetet a szakember.
A győztes gondolkodás, mint Jolly Joker
A győztes gondolkodás egyik legfontosabb ismerve – derült ki Kenyeres András szavaiból – hogy egyszerre van benne jelen a már részletesen bemutatott növekedési és a rögzült szemléletmód „Hiába szeretnék én holnap 210 cm magas lenni és fantasztikusakat zsákolni a pályán, ez nem fog megtörténni” – tette hozzá. Vagyis bizonyos esetekben a rögzült gondolkodásmódra van szükség és annak elfogadására, hogy bizonyos dolgok alakulására nincsen ráhatásunk. Ugyanakkor nagyon sok olyan tényező van az életünkben, amelyeken különböző eszközökkel és erőfeszítésekkel tudunk változtatni, javítani. „Ezek kapcsán pedig érdemes magunkat kihívások elé állítani a helyzetek újragondolásával, a változtatás szándékával, a lehetőségek feltérképezésével, a határok feszegetésével” – tért ki a növekedési szemléletmód egyik fejlesztési módjára a sportmentáltréner. Tehát gyakorlatilag a komfortzóna elhagyásáról van szó, de ez sem ilyen egyszerű.
Merjünk kilépni a komfortzónánkból
„A komfortzóna elhagyásának nulladik feltétele, hogy legyen az embernek komfortzónája, vagyis egy olyan „hely”, ahol biztonságban van, ahol jól érzi magát és ahová visszahúzódhat” – árnyalta a helyzetet a szakember. Szavai szerint az állandó rohanásban, bizonytalanságban vagy egzisztenciális kihívásban élők esetében annak hiánya miatt nem is beszélhetünk a komfortzóna elhagyásáról. „Viszont nagyon kevés olyan emberrel találkoztam eddig, aki komfortzónáján kilépve bármit is megbánt volna és még abban az esetben is ez történt, ha a kilépés nem feltétlenül volt sikeres, mert ezek mindig jártak valamilyen extrával, egy új tudással, tapasztalattal” – fogalmazott Kenyeres András. „Ha megadatik számunkra a lehetőség, merjünk kilépni, tanulni és fejlődni, ha pedig nem járunk sikerrel, próbálkozhatunk újra” – tette hozzá a sport mentáltréner.
Egy vezetőnek ezzel tisztában kell lennie
Kenyeres András szerint számos tényező miatt „nem indul mindenki ugyanarról a nulladik kilométerről, de nem is kell, hogy ez így legyen”. Vannak befogadóbb, az újdonságok iránt nyitottabb gondolkodású emberek s vannak olyanok is, akiknél ezek a tulajdonságok kevésbé vannak jelen. „Ha populációs szinten nézzük, akkor embertársaink egy része inkább a tradíciót képviseli, kevésbé nyitottak az újra és a változásra, de a megszokásoknak megfelelően jól viszik a rájuk bízott feladatokat, míg mások mennek előre és machetével vágják az új utakat, napról napra próbára teszik magukat” – mondta a szakember. „Ez teljesen rendben is van s nagyon fontos megérteni és elfogadni, hogy nem vagyunk egyformák” – tette hozzá Kenyeres András. E különbségek megértése és elfogadása a vezetés területén is kulcsfontossággal bír.
Egy vezetőnek – ha igazán jól szeretné vezetni és motiválni a csapatát – nagyrészt tisztában kell lennie a kollégák gondolkodásmódjával. Ennek ismeretében nagyon sokat tehet értük; a nyitottabbak számára biztosítaniuk kell a tanulás és a fejlődést lehetőségét, míg a rögzült mindsettel bíró munkatársak számára biztosítaniuk kell biztonságos munkakörnyezetet az új kihívásokba, változásokba való fokozatos átmenetet a megfelelő támogatással. A kollégák attitűdjének ismerete jelentősen megkönnyíti a feladatkiosztást, az időmenedzsment kialakítását és a motiváció lehetőségét is, ami jó lehet az embernek és a cégnek egyaránt.
Hogyan fejlesszük magunkat?
A gondolkodásmódunk fejlesztésére nagyon sok lehetőség áll a rendelkezésünkre, a fejlődés döntő mértékben csak rajtunk múlik. A nulladik lépés a változtatás szükségességének felismerése és elfogadása, majd olyan kihívások és célok kitűzése, amelyek során kénytelenek vagyunk elhagyni a komfortzónánkat. A gondolkodásmódunk fejlesztésének részét jelenti a mély önismeretre való törekvés az önreflexió gyakorlása, a visszajelzések kérése, illetve az tanulás és az új ismeretek megszerzése is. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor ebben a folyamatban szakember támogatására lehet szükségünk, ám Kenyeres András szerint a folyamatot elindíthatjuk inspiráló könyvek olvasásával vagy podcastek hallgatásával is. „Sokat számít az is, hogy milyen emberekkel vagyunk körülvéve, hiszen ők is jelenthetnek számunkra inspirációt, de gátlóan is hathatnak” – tette hozzá Kenyeres András.
Összefoglalva
- A gondolkodásmód alapvetően határozza meg az életünk valamennyi területét
- A győztes gondolkodás tuningot jelent a vállalkozók számára is
- A vezetők számára kiemelten fontos a munkatársaik attitűdjeinek ismerete
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
