Az önismereti út, a célok pontos tisztázása és kijelölése, illetve a tanulni vágyás mind olyan tényezők, amelyek nélkül nehéz sikeres vállalkozást vinni – többek között erről is beszélt Wolf Gábor. A Marketing Commando alapítója pontosan tudja, hogy miről beszél, hiszen a siker mellett megismerte a szerinte erőforrást jelentő kudarcot is. A marketingguru beszélt a kezdetekről, a siker kritériumairól, a vállalkozói tudatállapotról is, de kiderült az is, hogy mit kell tennünk azért, hogy a világ ne menjen el mellettünk.
Volt az életedben olyan beazonosítható pillanat, amikor elhatároztad, hogy vállalkozó leszel?
Az édesapám zeneszerző és évtizedekkel ezelőtt még az volt a munkakönyvébe írva – amikor elvileg mindenkinek volt állása –, hogy „szabadfoglalkozású zeneszerző”, tehát ő már akkoriban is vállalkozó volt. Ez a tudat pedig áthatotta a gondolataimat. Nagyon klassz karrierem volt, remek cégeknél dolgoztam külföldi megbízásokkal is, de miközben ez kívülről álom melónak tűnt, valahogy mégsem éreztem magam boldognak. Aztán amikor már harmadszor döntöttem rosszul a karrierváltásaim során, úgy éreztem: most vagy soha, de ideje kipróbálni valami mást is. Volt egy kis megtakarításunk, illetve megláttam egy jó lehetőséget is; miközben a kisvállalati marketing Amerikában már eléggé jól futott, itthon ez még egy viszonylag ismeretlen terület volt. Ez volt a piaci rés, belevágtam.
A kockázatvállalási képesség mennyire fontos tényező ahhoz, hogy valaki elinduljon egy ilyen úton?
Kulcsfontosságú. Olyan szempontból szerencsém van, hogy miközben én egy kockázatvállalóbb természetű ember vagyok, a feleségem viszont kevésbé az. Az olyan, számomra teljesen egyértelmű dolgok kapcsán – például, hogy vegyük ki a Kongresszusi Központot, mert majd én megtöltöm – ő rögtön felismerte a lehetséges kockázatokat. Sok vállalkozó éppen azért sikeres, mert belemegy olyan helyzetekbe és dolgokba is, aminek ha ismerné a valódi körülményeit és a lehetséges nehézségeit, nem merné megtenni. Tehát szerencsém van a feleségemmel, mert nagyon jól megérzi a kockázatokat, ez pedig valószínűleg többször is megakadályozott abban, hogy a vesztembe rohanjak. S igaz az is, hogy kellő figyelemmel minden kockázat kezelhető. A pozitív gondolkodás ide nem elég; nagyon ellene vagyok a „kérjük az univerzumtól”-típusú működésnek, a pozitív gondolkodás nem oldja meg a problémákat és nem oldja föl a kockázatokat sem. Csak a menedzselés vezet eredményre.
Miközben az idő a legnagyobb értékünk, nagyon sokszor halljuk sok embertől, hogy „erre nincsen időm…”. Komplex rendszert üzemeltetsz, miközben a te napod is csak huszonnégy órából áll, emellett heti négyszer-ötször még edzeni is eljársz. Hogyan csinálod?
Az induláskor rengeteg „nem szeretem” munkát is el kellett végeznem, rengeteget dolgoztam órában és hétvégékben mérve is. Nagyon lassan ment az átállás, az időm beosztásában nem voltam mindig ügyes. Jöttek a sikerek, de közben nagyon sok, az életemet megkeserítő feladataim is voltak, úgy négy éve volt egy kiégésem is. Hiába csináltam sikeres kampányt, hiába dőltek a vevők, mégsem élveztem a helyzetet, pedig régen éppen ez volt a legnagyobb durranás, ez töltött föl dopaminnal. De azóta sokat tanultam, olvastam, elvégeztem tréningeket, emellett a feleségem és a csapat is rengeteget segített, mert sok mindent levettek a vállamról. Most már egyensúlyban vagyok.
Ezek részben külső tényezők, de benned mi volt az, ami átkapcsolt?
Rájöttem, hogy mindent újra kell szerveznem. Egy coach segített tisztázni, hogy mik azok a feladatok, amelyeket szeretek, s amelyeket nem, mik visznek előre, illetve, hogy merre megy maga a cég. A testhez álló feladatokat magamhoz öleltem, a többit viszont igyekeztem kiszervezni, de különböző fejlesztéseket is elengedünk. Egy vállalkozó fejében legalább egy tonna álom van, olyan sok ötlet, amiket egy egész élet alatt sem lehet megvalósítani. Ezeket az álmokat egyszer tudatosan el kell engednünk, mert különben ott maradnak teherként.
Az utolsó mondatot értelmezhetem úgy, hogy ez egyfajta tanács is lehetne azoknak, akik most próbálkoznak a vállalkozói útra lépni, vagy még az út elején járnak?
Ez egy nagyon mély pszichológiai kérdés. Akik belevágnak, azokat a hajtja a „nekem is világcégem lesz” álma és ezzel így voltam magam is. Viszont elkezdtem magam rosszul érezni, mert nem úgy nézett ki, hogy ez az álom beteljesül. Ilyenkor jön a kérdés: ki mondja meg, hogy mi a siker s vajon kötelező-e mindenkinek Steve Jobs-szá válnia? Tehát újra kell definiálni a siker fogalmát és kritériumait, de nem biztos, hogy egy kezdő vállalkozó erre rögtön képes lesz.
A vállalkozói létnek minden bizonnyal megvannak az „univerzális” buktatói is. Ha most azt mondanám neked, hogy vállalkozó akarok lenni, mit javasolnál, mire figyeljek?
Ez a vállalkozás milyen feladatot tölt be ez életedben? Hogyan segít abban, hogy boldog legyél, mitől leszel boldog? Ezekkel a kérdésekkel kezdem a saját konzultációimat is. Vannak vállalkozók, akik teljes munkaidőben akarnak a vállalkozásukkal foglalkozni, míg másoknak ezer más dolguk van s arra vágynak, hogy a bizniszük könnyen menedzselhetően fusson. Mindkét esetben megnézzük, hogy a dolog miképpen válhat piacképessé, milyen marketinget kell mellé tenni. Számomra a vállalkozói létben egyik legnagyobb felismerés az volt, hogy nem az számít, hogy az üzlet mennyi pénzt hoz és mekkora az irodaház, hanem sokkal inkább az „üzlet a saját feltételeid szerint” elv érvényesítése és megélése. Vagyis, ha valakinek az az álma, hogy legyen egy kisboltja, ahová ő naponta lejár a vevőkkel beszélgetni, akkor neki nem kell országos hipermarketláncban gondolkodnia.
Itt bejöhet az önismeret fontossága, illetve az a képesség, ami segít elvonatkoztatni a belső és a külső elvárásoktól? Ez lehet a saját út receptje?
Szerintem ez kulcskérdés. Az egész vállalkozói létben az önfejlesztés a legfontosabb, a sport mellett a vállalkozást tudom említeni, mint a legjobb önfejlesztő tréninget. Ha a vállalkozó nem ismeri és érti meg önmagát, akkor beleroppan a helyzetébe éppen amiatt, hogy olyan célok felé halad, amelyek nem az övéi, olyan dolgokkal foglalkozik, amik nem tartoznak az erősségei közé.
Nyilván a kudarcok téged sem kerültek el, mit jelent számodra a kudarc, hogyan jössz ki belőlük?
Amikor megjelenik a fejemben egy eredmény vagy egy jövőkép, de azt nem érem el – az számomra kudarcot jelent. Egyszer például azt láttuk, hogy sok ügyfelünk szeretne kiállni a színpadra, így szűk körben meghirdettünk egy előadói tréninget, de szinte senki sem jelentkezett rá, pedig azt hittük, dőlni fog rá a nép.
Mit éreztél?
Marketingesként nagyon odafigyelek arra, hogy piacképesek legyenek a termékeink. A siker, ha nem is borítékolható, de kiszámítható volt. Nagyon rosszul éreztem magam.
Lehet építkezni a kudarcból, a kudarc lehet erőforrás is?
A kudarc nagyon fontos erőforrást jelenthet, az ember fejébe azok az információk vésődnek be igazán, amelyek együtt járnak valamilyen érzelemmel. Éppen ez történik bukás vagy kudarc esetén is: az információval együtt kapsz egy nagy pofont is, s nagyon megjegyzed, hogy legközelebb valami mást és másképpen kell csinálnod.
Minden nap megkapjuk a siker öt pontból álló receptjét. Tényleg ilyen egyszerű lenne?
Olyan ez, mint a nyelvtanulás. Angolul nulláról három hét alatt meg lehet tanulni annyira, hogy az ember tudjon kérni egy pohár vizet, de egy Stephen King regény elolvasásához már évekig kell tanulni a nyelvet. Így van ez a marketing és a biznisz esetében is, csak az általános műveltség, az IQ nem elég, ám egy kis tanulás után már jöhetnek a sikerek is.
A siker kommunikációjában legtöbbször már csak a végeredmény látszik, de az odáig vezető út – a sok tanulás, az áldozatok, a kudarcok – valahogy mindig a homályba vesznek. Mit gondolsz erről?
Valóban megvan ez a fajta kettősség. Egy vállalkozást elkezdeni és komolyan venni hatalmas áldozattal jár, ha ez jól láthatóan megjelenne, akkor a legtöbb ember bele se vágna. Mégis elindulnak, mert látják a jövőbeli eredményeket, ki akarnak törni az aktuális élethelyzetükből, s vállalják a bizonytalanságot a siker ígéretéért. Egy sportreklámban teljesen természetes a küzdelem bemutatása, de ez a szemlélet a bizniszvilágban nincs jelen, inkább azt akarják mutatni sokan, hogy izzadságcseppek nélkül is elsőként érkeznek be a célba.
Csakhogy ez a kettősség nagyon kontraproduktív, mert amikor valaki elindítja a saját bizniszét és útközben jönnek a pofonok, joggal gondolhatja, hogy „nem ezt ígértétek”, majd csalódik, esetleg feladja, vagy éppen kiég.
Ez egy fontos felvetés. Öt évvel korábban ezt nagyon nagy problémának neveztem volna, ám ma már komoly változásokat látok. Nagyon sok sikeres üzletembert és szakértőt követek és a korábbi évtizedek csak a csillogást bemutató kommunikációját felváltotta az őszinteség és a nyitottság, egyre többen beszélnek bátrabban a nehézségeikről is. Korábban ilyesmit csak a konferenciatermek rejtett zugaiban lehetett hallani. Az emberiségnek kezd elege lenni az instatökéletes világból, egyre inkább a valóságra vágynak.
Marketingguruként, sokak példaképeként is jelen vagy, de neked vannak-e példaképeid, kikből merítesz inspirációt?
Számomra nincsen olyan, hogy „a nagy példakép”. Inkább azt mondom, hogy sok példaképem van, mindegyikben más és más dolgok inspirálnak, tetszenek. Nagyon szeretem azokat embereket – mindegy, hogy vállalkozóról, művészről vagy sportolóról van szó – akik megmutatják, hogyan élnek, s megismerhetem, eltanulhatom a gondolkodásuk egy-egy aspektusát. Nagyon szeretek tanulni és a vállalkozó létben az önismeret fontossága mellett az a másik legfontosabb lecke, hogy az embernek az élete végéig tanulnia kell, mert ha ebben nem találja meg az élvezetet, akkor leragad és a világ elmegy mellette.
Örömmel jelentjük be, hogy augusztusban elindul a Hello Biznisz és a Marketing Commando közös live sorozata a Facebookon, benne:
aug 6. 14:00 Online vevőszerzés
aug 8. 14:00 Márkaépítés
aug. 12. 14:00 Top 10 app a marketinghez
aug. 14. 14:00 Marketing tervezés
