Egyre több cég és kivállalkozás ismeri föl a szabadúszókban meglévő lehetőségeket, hiszen nem csupán a hiányzó szakértelmet hozzák a rendszerbe, hanem a rugalmasságot is – többek között erről is beszélt a mytime.jobs állásportál alapítója, a Danubius Informatika CEO-ja. Balogh Péter szerint a szabadúszás egyértelműen a jövőbe mutató irányzat, ami számos ponton segít megoldani a vállalkozások problémáit és a munkaadói adó- és járulékfizetési kötelezettségek felől is pozitív lehet a mérleg.
A rugalmasság az élet minden, így a munkaszervezés területén is egyre fontosabb. Ha innen nézzük, akkor a mytime.jobs platform miben más, mint a többi álláskereső portál?
Abból indultunk ki a platform kapcsán, hogy az élethelyzetéből, családi állapotából fakadóan minden ember kerülhet olyan helyzetbe, amikor a rugalmasabb munkáltatói hozzáállás nagy segítséget jelent a számára. E segítség lehet egy négy- vagy hatórás időbeosztás, vagy esetleg a home office lehetősége. Viszont az is látszik, hogy az ilyen igényű munkavállalók már nem fektetnek nagy energiát e lehetőségek felkutatásába, mert a cégek szinte száz százaléka főállásra keres munkavállalókat. A cégek oldaláról pedig az a tapasztalat, hogy miközben olykor szükségük lenne valakire egy adott területen, ám az adott munkakör még nem igényel, vagy éppen még nem tud eltartani egy főállású kollégát. Például még nincsen szükség full time-ban dolgozó irodavezetőre vagy könyvelőre, mert egyelőre fél- vagy harmadállásba is megoldható a munkamennyiség. Viszont hiába kellene megoldást találni ezekre a helyzetekre, a cégek sem igazán tudnak hova fordulni.
Tehát összehozzátok a feleket?
Úgy láttuk, hogy mindkét oldalról megvan az igény az együttműködésre, csak nem találkozik a kereslet a kínálattal – az ilyen jellegű állásokat meg sem hirdetik a munkaadók. S míg e probléma megoldására a hagyományos álláskereső portálok nem tudnak megoldásokat adni, mi úgy alkottuk meg a saját rendszerünket, hogy a cégek és az álláskeresők akár órákra lebontva is megadhassák, hogy milyen lehetőségeket tudnak kínálni munkaadóként és álláskeresőként, szabadúszóként. Mindenki nagyon pontosan kifejezheti, hogy mire van szüksége és mit tud nyújtani, a mytime.jobs pedig mesterséges intelligencia segítségével összepárosítja a szereplőket.
Te cégvezetőként kerültél már olyan helyzetbe az évek során, amikor kívülről, adott esetben szabadúszóval kellett megoldanod egy helyzetet?
Informatikai vállalkozásunkat tíz éve vezetem, és gyakori, hogy egy-egy feladatot szabadúszók, külsősök segítségével végzünk el például a marketing terén, fordítási munkák során, emellett termékfejlesztési projekt kapcsán is dolgozunk szabadúszókkal. Viszont cégként mi magunk is rugalmasak vagyunk a munkatársaink felé: abszolút figyelembe vesszük, ha valakinek bármilyen irányba is változik az élet- vagy családi helyzete és ehhez igyekszünk alkalmazkodni. Az igazán emberközpontú, rugalmas hozzáállás semmilyen más eszközzel és HR praktikával nem pótolható. Persze vezetőként melósabb, de ez a kollégák elkötelezettségében, lelkesedésében és motivációjában tükröződik.
Mennyire volt könnyű vagy nehéz akkoriban ezt a hozzáállást érvényesíteni s most milyen?
Ma már mindenképpen könnyebb a helyzet, hiszen a rugalmas foglalkoztatási formáknak sokat változott az adózási- és munkajogi háttere is. De nem csak e változások mutatnak pozitív irányba, hanem az ezzel kapcsolatos információk is sokkal inkább elérhetők, ezen pedig igyekszünk mi is segíteni a blogunkon közzétett gyakorlatias cikkekkel.
A mytime.jobs alapötlete a covid alatt született meg, vagy korábbi tervek eredménye?
A platform ötletét még a koronavírus járvány előtt kezdtük dédelgetni, hiszen mint említettem, többször kerültünk mi is olyan helyzetbe, hogy adott feladatra külsős, vagy részidős munkatárssal kellett szerződnünk. De összességében az ötlet ez év elejére érett meg igazán, a célunk pedig az volt, hogy a lehető legtöbb piaci szereplőnek – munkavállalóknak és cégeknek egyaránt – megadjuk a lehetőséget a rugalmas együttműködésre. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy a covid felerősíti a tendenciát annak ellenére is, hogy ebben az időszakban a cégek visszafogták magukat és nem hirdetnek meg annyi pozíciót és odafigyelnek a költéseikre is. Ugyanakkor ezek a hónapok már csak azzal is segítették a rugalmas működés és -szemléletmód felé való elmozdulást, hogy bizonyosságot nyert: az emberek otthonról is tudnak hatékonyan dolgozni. Ez azért fontos, mert sok vezető számára korábban tabu volt a home office és a távmunka, most pedig megtapasztalhatták, hogy ezek a megoldások működnek.
Vajon mennyire lesz tartós vagy akár emelkedő a mostani trend, vagy esetleg várható-e visszarendeződés?
Szerintem megvannak azok a szegmensek – mind például az informatika területe is – ahol tartós marad a rugalmas munkavégzés lehetősége esetlegesen minimális visszarendeződéssel. Azt viszont biztosnak tűnik, hogy a hagyományos gyártó- és ügyfélkapcsolati munkahelyeken nagyfokú visszarendeződéssel kell számolni, hiszen vannak olyan pozíciók és munkakörök, amiket távolról nem lehet betölteni.
Nyilván teljes felelősséget nem lehet vállalni, de mégis adódik a kérdés: miképpen tudjátok garantálni a „minőségi” álláskeresőket és munkaadókat?
Személyes kapcsolatban állunk a platformon hirdető cégekkel és nagyon törekszünk arra is, hogy elsősorban a prominensebb munkaadók jelenjenek meg nálunk. Az álláskeresők, szabadúszók terén pedig a képzettségre, végzettségre, munkahelyi tapasztalatok bekérésére helyezzük a hangsúlyt. Emellett a hirdető cégek előszűrő kérdéseket fogalmazhatnak meg a jelentkezőknek, amivel akár megspórolható az elsőkörös interjú, vagy a telefonos előszűrés. Így könnyen kiderül, kinek nincsen helye a rendszerben. Egyébként gondolkodunk azon is, hogy idővel az álláskeresőknek is meglesz a lehetőségük arra, hogy a platformon osztályozhassák a cégeket.
A szabadúszás az elmúlt években egyre népszerűbbé vált, mit gondolsz, ez a rendkívüli év mennyivel növelhette a freelancerek számát a piacon?
A trend valóban jól láthatóan emelkedik, de pontos számot nem tudok mondani. A viszont biztos, hogy mint minden válság idején, a covid időszakában is sokan váltak kényszerből vállalkozóvá vagy szabadúszóvá és projekt alapú- vagy eseti megbízásokat keresnek a piacon. Ha eltekintünk a kényszer-megoldásoktól, a szabadúszást egy jövőbe mutató irányzatnak látom, ami egyre népszerűbbé válik Magyarországon is.
Melyek azok a gazdasági, vállalati, céges kihívások, amelyekre a freelancerek jó válaszokat tudnak adni?
A legfontosabb tényező maga a rugalmasság, ami egy ilyen felgyorsult világban és üzleti környezetben elengedhetetlen. Gondoljunk csak bele: pillanatok alatt változhat a piac oly módon, hogy az adott pozícióra vagy munkakörre már nincs is szükség, vagy épp hirtelen támad igény átmeneti kapacitásokra. Ez viszont nagyon megnehezíti a cégek elköteleződését a munkavállalók felé. Ilyenkor jöhetnek jól a szabadúszók vagy a rugalmas foglalkoztatási formák. De fontos tényező lehet az adók és járulékok kérdése is; ki lehet mondani, hogy a munkáltatói kötelezettségeket tekintve olcsóbb is lehet egy szabadószúval szerződéses alapon együtt dolgozni adott feladatok mentén, mint valakit főállásban megfizetni.
Ha CEO-kkal, ügynökségi vezetőkkel beszélgetek, számomra is a nyitottság tűnik föl, ami oldja azt a véleményt, hogy a hazai cégvezetők évekkel le vannak maradva és nem eléggé nyitottak. A saját tapasztalatod, illetve a mytime.jobs adatai alapján hogyan látod, felismerik a cégvezetők, kisvállalkozások az ilyenfajta együttműködés előnyeit, összeállt a fejükben a kép?
Egyértelműen látszik a pozitív trend. Egyre többen ismerik föl a rugalmasság, az újfajta munkaszervezés előnyeit és a szabadúszókban meglévő lehetőségeket. És bizony napjainkban azok lehetnek sikeresek a piacon, akik rugalmasak, hajlandóak változtatni és módosítani a korábbi működésen, berögződéseken. De az is igaz, hogy e téren kettészakadt a vállalkozói-vezetői világ, mert nem kevesen vannak, akik vaskalapos megközelítéssel állnak ehhez a témához.
De az is kérdés, hogy a nyitott kisvállalkozások, cégvezetők mekkora szabadúszó-piacról tudnak válogatni, hiszen, ha kevés a freelancer…
Ez valóban egy fontos szempont. Azt tudjuk, hogy főleg a fiatalabb generációk számára vonzóbb a szabadúszó lét, a középkorúak és az idősebbek visszafogottabbak e téren. Ami viszont érthető is, mert például család mellett nagyobb a felelősség és nehezebb kiugrani az alkalmazotti létből a piacra. Ezzel szemben egy egyedülálló, vagy akár a biztos szülői háttérrel bíró fiatal sokkal nagyobb bátorsággal próbálja ki magát szabadúszóként.
Egy kisvállalkozásnak, egy cégnek mikor érdemes freelancerekben gondolkodnia?
Főleg azokon a területeken érdemes ezt megfontolni, ahol nincsen házon belüli kompetenciájuk és szakmailag idegen, ismeretlen területre tévednek. Ha például online marketingre van szükség, de nincsen a cégnél ennek a területnek dedikált szakértője, akkor érdemes keresgélni a szabadúszók között. Mindez már csak azért is kedvezőbb megoldás, mint akár felvenni erre egy új munkatársat, mert az adott cég nagy valószínűséggel már az interjúztatást, a kiválasztást sem tudja megfelelően megoldani éppen a kompetenciahiány miatt.
Egy ilyen a rugalmasságon és az eseti közös munkákon alapuló együttműködésben mennyire lehet és kell-e egyáltalán bárkinek is elköteleződnie a másik fél felé a szerződésen túl, számít-e a lojalitás?
A nap végén mindig emberek fognak egymással kezet, ezért a kémia és az együttműködés minősége rajtuk múlik. S igen, komoly szerepe lehet abban, hogy a közös munka akár évekig is eltarthat, stratégiai partnerség, vagy akár a főállás irányába is elmozdulhat. De a freelancer-megállapodások azt is lehetővé teszik, hogy ha arra kerül sor bármilyen okból, az elválás is rugalmasabb.
Egy kisvállalkozásnak mikor lehet előnyös rugalmas foglalkoztatási formákban gondolkodnia?
Az egyik tipikus eset – amit említettem is – amikor a cégben nincsen meg az anyagi háttere annak, hogy egy adott feladatra vagy pozícióra teljes állásban alkalmazzon valakit. Vagy olyan speciális, eseti feladatról van szó, ami akár heti egy-két napban elvégezhető. Óriási segítséget tud jelenteni a túlterhelt időszakokban is, amikor a főállású munkatársak egyszerre sok projektet visznek, vagy dömpingszerűen érkeznek a megbízások és új kapacitásokra van szükség. Mindezek mellett megesik, hogy hiány- vagy kiöregedő szakmák beöltésére kellene kolléga és a rugalmasság akár versenyelőnnyé válhat egy másik munkáltatóval szemben. De akár a nyugdíjas szakemberekhez is fordulhatunk, akik teljes állásban már nem, de négy-, vagy hatórás munkaidőben örömmel besegítenének. És ne feledkezzünk meg arról, hogy nem csupán a szabadúszók jelenthetnek olcsóbb megoldást, de jelentős adó-, illetve járulékkedvezményekkel jár a diákok, kismamák, nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása is.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
