5 dolog, amit a katás adózásról tudnod kell

Olvasási idő 4 perc
KATA adózás

Azért választanád a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a KATA-t, mert minél kevesebb adminisztráció mellett minél kevesebb adót szeretnél fizetni? Ez teljesen jogos törekvés, és valószínűleg jól is járhatsz vele. De biztosan jól tudsz mindent az adózási kötelezettségekről és lehetőségekről?

Ma már közel 400 ezer egyéni vállalkozó vagy betéti társaság választotta a katát, ami ebből is adódóan nem vállalkozási, hanem adózási forma. Sokféle mendemonda kering a katáról — az alábbiakban bemutatunk 5 olyan dolgot, amit sokan nem vagy éppen rosszul tudnak a katás adózásról. A lista összeállításában Varga Hajnalka adószakértő volt segítségünkre.

1. A 12 millió nem 12×1 millió

Azt mindenki tudja, hogy a kata bevételi értékhatára évi 12 millió forint, de ezen túl általában elég nagy a zűrzavar. A katára év közben is át lehet térni, de akkor az évből fennmaradó időszakra arányosítani kell a bevételt. Ha valaki augusztus 1-jén kezdi a katát, akkor abban az évben a maradék öt hónapra jutó 5 millió forintot keresheti meg a kedvezményes adóval. Az sem igaz, hogy havonta 1 millió forint lehet a maximális bevétel – az egy évre jutó 12 millió forintot bármilyen ütemben össze lehet szedni.

Mit tegyél, ha közelítesz a határhoz (és soha nagyobb bajod ne legyen, mint hogy sokat keresel)? Például abbahagyod egy időre a tevékenységed, vagy ha már nagyon itt az év vége (és a partnered is beleegyezik), áttolod a számlát a következő évre – bár akkor meg a következő éved bevételét növeled vele.

2. Mi van, ha több lett 12 milliónál a bevétel?

Az sem a világ vége, ha túlléped a 12 milliós határt – de akkor jócskán megnőnek az adminisztrációs és pénzügyi terheid. Először is, a 12 millió forint feletti összeget 40 százalékos adó terheli. Másrészt, efölött megszűnik az alanyi áfamentesség – már arra a számlára is fel kell számolnod az áfát, amelyikkel túllépted a határt. Ezzel bekerültél az áfakörbe, vagyis a számláidon fel kell tüntetned az áfát, azt meghatározott időközönként (jellemzően negyedévente) be kell vallanod és fizetned a NAV-nak. Az áfamentes körbe majd csak két év elteltével léphetsz vissza. De ha ilyen jól fut a szekér, érdemes lehet elgondolkodni egy másik vállalkozási és adózási formán.

3. Amikor mégis van áfa

Az alanyi áfamentesség is csak bizonyos korlátokkal érvényesül. Tegyük fel, hogy a Google-ön vagy a Facebookon hirdetjük tevékenységünket. A két világcég EU-s számlát fog kiállítani nekünk, ha van közösségi adószámunk – ez annyit tesz, hogy ők nem számolják fel az áfát (mert nem akarnak azzal foglalkozni, hogy az egyes országokban eltérő az áfa mértéke). Emiatt viszont a szolgáltatás igénybevevőjét – vagyis jelen esetben téged — terhel az adott számlára jutó áfa bevallása és befizetése.

A másik korlát abból adódik, hogy a különböző jogcímeken szerzett bevételek áfa szempontjából összeadódnak. Ha mondjuk te katás nyelvtanár vagy, de emellett kiadsz egy ingatlant is, és a kettőből származó bevétel már meghaladja az éves 12 millió forintot, szintén megszűnik az áfamentesség.

4. Iparűzési adó – másképp is lehet

Évente, két részletben 50 ezer forint helyi iparűzési adót (HIPA) kell fizetni minden katásnak – fújja fejből mindenki. És téved. Ez csak az egyik lehetőség. Katásnak sem kötelező általányban fizetned a HIPA-t. Ha a bevételed nem túl magas, és a helyi iparűzési adó elég alacsony, választhatod a bevétel alapján fizetendő adót is, ami akár kevesebb is lehet, mint 50 ezer forint. Ebben az esetben a költségeket akár az adó teljes összegéig is el lehet számolni.

És még valami. Tegyük fel, hogy az agglomeráció egyik településén laksz, és oda is van bejelentve a vállalkozásod, de Budapesten bérelsz irodát, műhelyt, fodrászszalont. Utóbbi telephelynek minősül, így mind a két helyen kell iparűzési adót fizetni.

5. Készülj a rossz időkre!

A kata a foglalkoztatáshoz köthető összes közterhet kiváltja, így a TB-járulékot is. Az általány megfizetésével a katás jogosult lesz táppénzre és nyugdíjra is. De, és ez egy nagy de: mind a két esetben sokkal kisebb összeget fog kapni, mintha akár minibálbérre lenne bejelentve. (Ez csak a főállású katásokra vonatkozik, hiszen aki mellékállásban katázik, a munkahelyén szerez jogosultságot.) Aki az alap havi 50 ezer forintot fizeti, az 94.400 forint táppénzre lesz jogosult, a nyugdíjba beszámító szolgálati évei pedig lassabban gyűlnek (nagyjából három év alatt szerez két évnyi időt). Arról viszont kevesebb szó esik, hogy lehet havonta 75 ezer forintot is fizetni. Ez esetben a táppénz összege 158.400 forint havonta, és a szolgálati évek is rendesen számolódnak – bár ettől a nyugdíj még nem lesz túl nagy. (A táppénzt kizárólag elektronikus úton, ezen a linken lehet kérni, előzetes regisztrációt követően.)

Még egy fontos dolog. A táppénz idejére lehet szüneteltetni a munkát, és így a havi általányt sem kell befizetni – de csak akkor, ha összeadva meghaladja a 30 napot. Ha mondjuk március 12-től április 28-ig vagyunk táppénzen, mind a két hónapra be kell fizetni az általányt.  Ha május 3-ig, akkor áprilisra nem kell befizetni az 50/75 ezer forintot, viszont azt a hónapot bevétel szempontjából is ki kell venni, vagyis abban az évben 11 millió forint lesz a kedvezményesen adózó bevétel felső határa.

Mondd el véleményedet a cikkről

Mondd el véleményedet a cikkről, hogy minél jobb tartalmat tudjunk írni számodra!

Írd le, mi meghallgatjuk!

Oszd meg a cikket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírek, események, új termékek és még sok más vár rád hírlevelünkön!