A pandémia következtében megváltozott fogyasztói szokások jelentős lökést adtak a csomagküldő és az internetes kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások növekedésének. Egyre több magyar webshop értékesít határon túlra, másfelől a magyar fogyasztók is egyre többet rendelnek külföldről. A webshopon keresztül történő értékesítés adózási vonatkozásait valamennyi kereskedőnek szükséges mérlegelnie, ugyanis ezeknek az ismereteknek a hiánya, a nem megfelelő értékesítési struktúra jelentős versenyhátrányt és többletadminisztrációt is eredményezhet a jól informált, megfelelő üzleti modell szerint működő vetélytársakhoz képest.
A webshopon keresztül történő értékesítések setup-olása kapcsán felmerülő adózási dilemmák két nagy csoportba oszthatók: Áfás/vámos, továbbá egyéb adózási kérdések. Az „egyéb” csoportban többnyire ugyanazok az adózási dilemmák merülnek fel, mint a “normál” kereskedők esetében. A vállalkozási formát a webshopos kereskedők esetében is mindenekelőtt az értékesítés volumene és annak egyéb sajátosságai határozzák meg. Például 12 millió Ft-os bevételi szint alatt egy alanyi ÁFA-mentes KATÁ-s vállalkozás is megfelelő működési keret lehet, tekintettel arra, hogy a kizárólagosan vagy túlnyomórészt magánszemély vevői kör esetében nem kell számolni az idei évtől hatályba lépett 40 %-os adóterhekkel.
Természetesen a 12 millió Ft-os bevételi értékhatár átlépésével tekintettel kell lenni a kisadózót terhelő – 2021. előttről is jól ismert – 40 %-os KATÁ-ra, valamint az ÁFÁ-ra. Az ennél magasabb bevételi regiszterekben viszont már érdemes lesz átgondolni, hogy a KATA helyett, milyen egyéb alternatívák jöhetnek szóba. E körben 2022-től mindenekelőtt az átalányadózó egyéni vállalkozói státuszt érdemes mérlegelni a magas belépési és adómentességi küszöbre, továbbá az elszámolható költséghányad nagyságára figyelemmel. Ugyanakkor az egyedi működési sajátosságokra tekintettel további adózási formákat is lehet és szükséges mérlegelni, mint pl. a vállalkozói jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó, vagy cégalapítás esetén a KIVA vagy a társasági adó.
500 millió Ft-ot meghaladó bevételi tartományban pedig már minden bizonnyal a kiskereskedelmi adóval is számolni kell az értékesítőknek.
Bár a fenti témakörök önmagukban is megérnének egy külön bejegyzést, jelen írásomban – aktualitása miatt – a 2021. július 1-jétől uniós szinten módosuló, a webshopokat érintő ÁFA változásokra fókuszálok.
Kiket érint a szabályváltozás?
A változással érintett kereskedők körét aszerint lehet meghatározni, hogy belföldi/külföldi magánszemélyek és/vagy cégek felé értékesítenek-e.
A belföldi magánszemély vevőkörrel vagy a külföldi céges megrendelőkkel kapcsolatban álló hazai kereskedők továbbra is a korábban megszokott szabályozási környezetben működhetnek tovább, azaz a belföldi értékesítések után ÁFÁ-t kell felszámítaniuk, az EU- és harmadik országbeli (pl. Nagy-Britannia) céges vevők részére történő értékesítések kapcsán pedig továbbra is figyelniük kell, hogy rendelkezésükre álljanak az adómentesség igazolására alkalmas dokumentumok (CMR, vámhatósági kiléptető igazolások stb.).
A szabályváltozások tehát kizárólag a más uniós tagállambeli magánszemély vevők felé értékesítő webshopokat érintették, nekik ugyanis tekintettel kell lenniük az EU-s célország ÁFA-szabályaira is.
Honnan, hova, hogyan, mit és mennyit?
Annak meghatározásához, hogy pontosan hol, hogyan és mennyi ÁFÁ-t kell fizetni, a fenti kérdésekre szükséges pontos választ adni.
Amennyiben magyar webshopon keresztül úgy adnak el terméket egy másik tagállami magánszemély vevőnek, hogy a kiszállítást Magyarországról a másik tagállamba az eladó, vagy az eladó megbízásából egy logisztikai szolgáltató (pl. GLS/DHL) végzi, úgy számolni kell az új ÁFA-szabályokkal.
Ha a más tagállami magánszemély vevők részére történő webshopos értékesítések együttes éves volumene meghaladja a 10.000 eurót, akkor 2021. július 1-jét követően főszabályként a külföldi fogyasztó tagállama szerinti – és nem a magyar áfát kell felszámítani az értékesítésekre.
Az említett értékhatár alatti értékesítések alapesetben magyar ÁFÁ-sak, de ebben az értékesítési tartományban is választható a célország szerinti ÁFA, amennyiben az alacsonyabb bruttó ár miatt az előnyösebb az eladó (és a vevő) számára. Ehhez a választásához azonban az eladó két évig kötve van.
A 10.000 eurós értékhatárt az összes tagállamra kell vonatkoztatni, abba a Közösségen belüli távértékesítések mellett a más tagállami megrendelőknek teljesített, távolról is nyújtható elektronikus szolgáltatások értéke is beleszámít, amennyiben ilyeneket is nyújt az adott vállalkozás.
Amennyiben tehát egy magyar webshopon keresztül több különböző tagállamba értékesítünk, akkor a rendeltetési hely szerinti országok áfamértékeit kell felszámítanunk és megfizetnünk, attól függően, hogy hol van a vevőnk.
Az értékesítőknek ahhoz, hogy az uniós magánszemély vevők célországai szerinti ÁFÁ-t megfizessék, alapesetben be kellene regisztrálniuk ezekbe a tagállamokba. Ehhez képest jelent egyszerűsítést az egyablakos rendszer (OSS – One Stop Shop), mely lehetővé teszi, hogy a magyar értékesítő kizárólag Magyarországon, magyar nyelven adjon be bevallást a más tagállamba történő értékesítéseiről és ezen keresztük rendezze a fizetendő adóját is.
Más szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a termékeket EU-n kívüli, harmadik országból szállítják az uniós vevőhöz: ezeknél az értékesítéseknél bizonyos feltételekkel alkalmazható az ún. import egyablakos rendszer (IOSS), vagy felmerülhet az elektronikus piacterek adófizetési kötelezettsége is.
A külföldi magánszemélyek felé történő értékesítések megítélésem szerint nem számítanak bele az alanyi ÁFA-mentesség értékhatárába, továbbá ezen ügyletek kapcsán nem is értelmezhetők a magyar alanyi mentes szabályok, így ez utóbbiak praktikusan csak a belföldi értékesítésekre vonatkoznak. Az alanyi ÁFA-mentesek belföldre történő értékesítései tehát ÁFA-mentesek (a beszerzés kapcsán viszont nem jogosultak ÁFA-levonásra sem), így ezen ügyleteik kapcsán némileg magasabb profitot tudnak realizálni, mint ÁFÁ-s társaik. A külföldi magánszemélyek felé értékesítő alanyi ÁFA mentesek viszont ugyanazt az előnyt tudják realizálni, mint az ÁFÁ-sok azzal, hogy a magyar ÁFÁ-nál alacsonyabb ÁFA kulcsot tudnak alkalmazni az értékesítéseikre.
Mire kell figyelni?
Már a webshop beindítása előtt érdemes megtervezni:
- az adózással összefüggő teendőket végiggondolva hogy, milyen kereslettel számolhat a webshop a más tagállami fogyasztók részéről;
- ezt követően szükséges mérlegelni a lehetséges adóelőnyöket és a struktúra implementálásával együtt járó költségeket.
- az implementálás során számos részletre érdemes figyelni. Például:
- a honlapon a nettó vagy a bruttó ár kerül feltüntetésre?
- az árral kapcsolatos információkat, az ár pontos tartalmát (pl. szállítási költség összege) célszerű az általános szerződési feltételek között rendezni;
- célszerű a vevőket nyilatkoztatni arra nézve, hogy adóalanyok-e vagy sem;
- a vonatkozó számlázási szabályokra (az egyablakos rendszer használata esetén bizonyos esetekben számla helyett elegendő lehet nyugta kibocsátása is, továbbá ugyanez vonatkozik arra az esetkörre is, amikor azonnali fizetési rendszeren keresztül az eladó a teljesítésig megkapta az ellenértéket. Amennyiben mégis számla kerül kiállításra, úgy fel kell tüntetni a vevő nevét és címét (esetlegesen szállítási címét).)
Szerző:
Dr. Horváth Zoltán – Hello Biznisz adótanácsadási szakértője
Vezető tanácsadó, Adóüzletág RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
Mondd el véleményedet a cikkről
