Sokan azt gondolják, hogy a méhészkedés egy békés és könnyű munka, amelyben a siker borítékolható. Azonban ez nincs így. Küzdelem, kockázat, kitartás – a kulcsszavak, amelyek jellemzik egy méhész mindennapjait. A Nógrád megyei Váraljai Méhészet tíz éves történetét sem csak a szép fejezetek uralják. Egy házaspár, ahol a szerelem együtt járt a mézzel, egy fiatal gazda, aki folyamatosan fejleszti magát és kis vállalkozását azért, hogy versenyben maradjon és megfeleljen a kihívásoknak.
Váraljai Gábor tizenöt éve találkozott először a méhészettel, kedvesének méhész édesapja jóvoltából. Az udvarlásból később házasság lett, s bár a fiatalok egy másik településen kezdték meg közös életüket, a méhek mégis a mindennapjaik részei maradtak.
Egykori nagyszüleim üresen álló házát újítottuk fel Etes községben. Egyszer észrevettem, hogy egy méhcsalád költözött be a kéményünkbe. Én ezt jelnek vettem: kértem apósomat, hogy fogjuk be őket, így ők alkották az első kaptárunkat. Akkor annyira lenyűgözött a méhek precíz, összehangolt élete, hogy elhatároztam, méhészettel szeretnék foglalkozni. 2012-ben méhész végzettséget szereztem és azóta tagja vagyok az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. Méheinket először csak otthon tartottuk, akkor 2-3 féle fajta mézünk volt. De folyamatosan fejlesztettünk, 2013-tól a méhekkel országszerte vándorlunk is, így bővíteni tudtuk kínálatunkat – eleveníti fel Gábor a kezdeteket.
Mára száztíz kaptáruk van, amely a szakember elmondása szerint nem számít őrülten soknak, de épp elég ahhoz, hogy fenntartsa a kis családi vállalkozást és kiszolgálja a vevők igényét. A méhekkel való foglalkozás három évvel ezelőtt válaszút elé állította Gábort. Döntenie kellett, hogy feladja-e főállását a méhészetért.
Hétfőtől péntekig egy gyárban dolgoztam, hazaérve lefoglaltak a mézzel való teendők, hétvégén pedig vásároztam. A családra szinte semmi időm nem maradt. Így hoztam egy hirtelen döntést és felmondtam a munkahelyemen – avat be.
Van is teendő bőven: a megfelelő mézlelő helyek felkutatása, a növénytermesztő gazdákkal, más méhészekkel s az erdészekkel való együttműködés, a méhek folyamatos gondozása, ápolása, szaporítása. Aztán a kitelepülések és a pergetés, a méz üvegekbe töltése és eladása, valamint a marketing.
– Mindent magunk végzünk el, ott még nem tartunk, hogy alkalmazottakkal dolgozzunk. Segítségem a feleségem és két gyermekünk, akik kifejezetten élvezik a dolgozó méhek közelében töltött sátorozásokat a nyári hónapokban. Amióta csak ezzel foglalkozom, sokkal nagyobb lendületet kapott a vállalkozás – fejti ki, hozzátéve, hogy a koronavírus esetükben is éreztette hatását, mivel korábban a legnagyobb piacot a vásárok, kitelepülések, fesztiválok, termelői piacok adták.
– 2019-ben készült el a webáruházunk , amit magam készítettem, autodidakta módon sajátítottam el a „miként”-et, egy egyszerű bérelt sablont használtam. Mégis tökéletesen alkalmas a termékek megismertetésére. Ma már tudom, hogy ez volt az egyik legfontosabb munka, amit véghezvittem. Enélkül nem boldogulnánk – húzza alá Váraljai Gábor és kiemeli, hogy a méz télen kelendő igazán, hiszen a méhészek ősztől kínálják a friss „termést” és az emberek is azt szokták meg, hogy télen több mézet fogyasztanak.
– A koronavírus járvány előtti év telén még sokat árultam rendezvényeken, karácsonyi vásárokon, holott ekkor már megvolt a webshop is. 2020-ban pedig csak az maradt, programok híján kizárólag a digitális piacterünkre hagyatkozhattunk. Megnyomtuk ezt a területet, aktívan megjelentünk a közösségi médiában és célzott hirdetéseket is feladtunk. Sokan ránk találtak, így elmondhatom, hogy nagyon jó évet zártunk – hangsúlyozza a nógrádi méhész.
Tapasztalata szerint a koronavírus-járvány okozta karanténidőszakokban az emberek keresték az egészséges, hazai termékeket, amelyet megbízható forrásból vásárolhatnak meg, személyes kontakt nélkül, online. A Váraljai Méhészet így maradt versenyképes a weboldaluknak köszönhetően, sőt, új vevőik visszatérővé váltak. Arról pedig, hogy mi a méhészkedés hátulütője, Gábor elmondja: sok benne a rizikó, hiszen a kitelepített kaptárakban kár eshet, a kiválasztott területen a virágzás elmaradhat, például egy jégverés miatt. A méhekre káros a vegyszeres növénykezelés, a permetszerek betegségeket okozhatnak a méhcsaládokban. Egyszerre kell érteni a növénytermesztéshez, az időjáráshoz és a méhekhez.
Ezeken túl ott van az örökös piaci verseny, amelyben a kisvállalkozóknak rosszak az esélyeik, mert a „hamis” mézek forgalmazói az árversenyt nyilván megnyerik, még ha a minőség a kézműves termékek mellett is szól.
– Mi értéket teremtünk. Szorgos méheink garantálják, hogy üvegeinkbe kizárólag 100 %-ig természetes, hozzáadott cukor mentes, magyar, minőségi termelői mézet zárunk. Hisszük, hogy az általunk megtermelt méz, viasz, virágpor, propolisz és mézes csemegék fogyasztásával minden mézkedvelőnek hozzájárulunk egy egészségesebb életmód megteremtéséhez – hangsúlyozza Gábor, akinek fő pártfogója felesége, Marika. A férjének nyújtott segítség mellett főállásban is dolgozó, kétgyerekes anyuka hozzáteszi: – A méhekkel való együttműködés a környezettudatosság egyik fontos lépcsője. Ahol a méhek gyűjtenek, ott sikeresebb a mezőgazdasági termelés. Méhek nélkül nincs beporzás. Mi, emberek, ebbe a nagyon fontos munkába kapcsolódunk be a méz előállításával és mi azt valljuk, hogy közben nekünk is óvni kell a környezetünket. Éppen ezért mostanra méhészetünk műanyagsemleges lett, nem használunk műanyagot a csomagoláskor.
Galagonya, akác, selyemfű, repce, napraforgó – ezek a növények, amelyek idei mézeket adják a Váraljai Méhészetnek. – Bejártuk az országot idén is jó területek után kutatva, s bár az elhúzódó hideg idő és fagyok miatt tavasszal nehézkesen indult a szezon, minden növény később virágzott a megszokottnál, mégis sikerült jó mennyiséget termelnünk – emeli ki az etesi székhelyű méhészet vezetője. Felesége megemlíti, hogy a termékkínálatukban fontos helye van az ízesített mézeknek, amelyeknek alapanyaga az akácméz. Ezekkel a gyerekeket akarják megszólítani, a gyógynövényes mézek pedig elsősorban az idősebbek körében sikeresek. A család nőtagja az, aki kezdeményezőbb az új ízeket illetően, s ő az arculatfelelős is.
– Jó lenne mindent profira bízni, de mi még nem tartunk ott, hogy ezt kigazdálkodjuk. Egyelőre szorgalommal és sok-sok kutatómunkával, szakportálok olvasásával próbálunk felzárkózni – mondja Marika, Gábor pedig hozzáteszi: – A hellobiznisz.hu is nagy segítségünkre van ebben, minden kapcsolódó cikket, inspiráló sztorit elolvasok – mondja.
A Váraljai Méhészet férfitagja kiemeli: nem könnyebb vállalkozónak lenni, mint alkalmazottnak, sőt úgy érzi, nehezebb ez a fajta munka. Mégis bátran ajánlja mindenkinek, hogy ha valamit nagyon szeret, akkor merjen vállalkozni az adott területen. – Sokkal jobban érzem magam, amióta munkaruhám a fehér hálós védőruha, főnököm pedig sok ezer rovar, az élet nektárjai.
A mézet webshopon értékesítő méhész tanácsai a digitális piacterekről:
1. Ne félj az újtól!
2. A digitális ismereteidnek növelése segítheti az eladások hatékonyságát.
3. A saját webshop alapja a webshop motor. Lehet akár sajátot is fejleszteni, de lehetőség van bérlésre is. Ez utóbbi nem igényel magas IT-ismeretet.
4. A saját, egyedi fejlesztésű webáruház az induláskor nagyobb anyagi befektetést igényel. Informatikus, programozó képes elkészíteni. A webshop-bérlés induló költsége olcsóbb, hiszen a bérletben mindent megcsinálnak a háttérben egy kisebb havidíj fejében, csak a termékek, termékleírások, képek szerkesztését és feltöltését kell elvégeznie a bérlőnek.
4. Mindenképpen kell számolni havonta felmerülő üzemeltetési költségekkel webshop esetében. Tárhelyet és domaint kell vásárolni, valamint a működtetés alapfeladatait is el kell végezni: webáruház karbantartás, termékfeltöltés. Kivéve persze, ha saját erőből oldjuk meg.
5. Ha webshopot indítasz méhészként vagy más agrár-termék előállítójaként, merőben másképp kell gondolkodnod a csomagolásról és a marketingről, mint korábban. A sikeres eladáshoz nagyban hozzájárul a dizájn és a megfelelő hirdetés. Ezekről érdemes szakemberrel egyeztetni.
Szerző:
Lakatos Katalin – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
