Jól meghatározott kompetenciaterülettel és kemény munkával be lehet kerülni a nemzetközi űripar pezsgő, de rendkívül erős versenyt kínáló világába, amit jól példáz a C3S Kft. sikersztorija is. Az űrmérnökcéget 2012-ben hívta életre a Masat-1 CubeSat kisműholddal gyakorlatilag történelmet író mérnökcsapat, amely mára az űriparban megkerülhetetlen céget épített föl. Horváth Gyulát, a cég alapító-vezetőjét kérdeztük az indulás egyáltalán nem egyszerű körülményeiről, a folyamatos építkezés kihívásairól és az űriparban való sikeresség alapfeltételeiről.
Az Európai Űrügynökség (ESA) ajánlására űripari megbízáshoz jutni csak kevés cég számára adatik meg, ám a magyar alapítású C3S Kft. kemény munkával eljutott erre a pontra is. Horváth Gyula, a cég vezetője és a csapat 2012-ben alapította meg a céget röviddel azután, hogy a Masat-1 CubeSat kisműholddal gyakorlatilag történelmet írtak. Az azóta eltelt picit több mint egy évtizedben a technológiai kihívások egész sorára adva jó válaszokat Magyarország vezető űripari cégévé válva dolgoznak és lépnek előre a még ambiciózusabb terveik megvalósítása felé.
Az egész űripar mozgásban volt
A C3S Kft. alapítói csapata elsősorban a Masat-1 CubeSat kisműhold mérnökeiből állt föl azzal a célkitűzéssel, hogy feltárják a kisműholdak számára a piaci hasznosulás lehetőségeit (mára már jelen vannak a nagyműholdas szegmensben is, de erről később). Mint Horváth Gyulától megtudtuk, mindez egy sajátosan pezsgő időszakban történt, ugyanis „az egész űripar mozgásban volt, ebben az időszakban indultak a szektor mára jelentős multinacionális vállalataivá váló cégei is”. A C3S Kft. ambícióit növelte a Masat-1 CubeSat küldetés jelentős sikere is. „Ez azért volt egy fontos tényező, mert a Masat-1-projekt kapcsán nagyon erős szakmai tapasztalatokra tettünk szert, ami egy, az ebbe a szegmensbe tartó vállalkozás esetében kuriózumnak számított” – tudtuk meg a cégvezetőtől. „A ma már trendi, de akkoriban ritkaságnak számító »new space mindset-tel« terveztük a munkát és a jövőnket” – tette hozzá a mérnök. A gyakran Elon Musk-hoz kötött new space mindset lényege dióhéjban: amíg a klasszikus űriparban elsősorban a nagy űrügynökségek köré fonódott a civil szektort nélkülöző űripar és így a tudástranszfer iránya is egyértelmű volt, addig mára jelentős változások történtek. Ezt azt jelenti, hogy ma már nem evidencia, hogy egy adott technológia vagy tudás az űriparból „leszivárog” a klasszikus ipari területekre, ugyanis az utóbbi szegmens gyakran már rendelkezik olyan high tech tudással, ami bizonyos területeken előzi is a műholdas iparágat. „Ezzel pedig nyitottabbá vált a piac és megjelenhetett a valóban jelentős méretű kockázati tőke is” – fogalmazott Horváth Gyula.
Kicsi a bors, de erős alapon?
Noha Magyarország már korábban is rendelkezett – elsősorban tudományos – tapasztalatokkal, klasszikus értelemben mégsem számított és számít űrnagyhatalomnak. Tehát a működési környezet alapvetően kedvezőtlen volt a korábbitól eltérő gondolkodásmód számára. „Az indulás idején még nem volt látható mértékű az ipari szegmens, vagyis ebből a szempontból a cégünk úttörőnek számított, miközben nekünk sem voltak meg a szükséges tapasztalataink és összességében sem voltak meg a kiforrott ipari kapcsolatok” – emlékezett vissza a cég vezetője. Ugyanakkor rendelkeztek a Masat-1 adta szakmai referenciával, kompetenciával és tapasztalatokkal, így erre alapozva vágtak bele az űripari ügynökségekkel és cégekkel való kapcsolatépítésbe. „Mindez a szükséges keretrendszerek ismerete híján nagy kihívást jelentett” – tette hozzá Horváth Gyula. Viszont a befektetett munka olyannyira megtérült, hogy ma már az ESA ajánlása alapján is kapnak űripari megrendeléseket. Mindemellett pedig fontosnak tartják, hogy a megszerzett tapasztalatikat átadják a piacra frissen belépni szándékozó cégek számára is, akikben – miután az űriparban fontos tényező a specializáció – nem versenytársakat, hanem lehetséges partnereket látnak, akikkel együttműködve „el lehet hozni az igazán nagy projekteket is”.
A PLATO 2.0 küldetés és a nagyműholdas divízió
Ahogy már említettük, a C3S Kft. 2012-es indulásakor a kisműholdakra és azok alaprendszereinek fejlesztésére fókuszált, ám mindössze egy évvel később már alá is írták az első műholdtechnológiai űripari szerződésüket az ESA-val, majd 2015-ben becsatlakoztak egy, szintén az ESA által vitt nagyműholdas projektbe is. „Ez volt a PLATO 2.0 küldetés, aminek keretében egy nagy komplexitású alrendszer fejlesztésére kaptunk megbízást, s ezzel el is indítottuk a saját, nagyműholdas divíziónkat” – emlékezett vissza Horváth Gyula. Tehát a cég jelenleg két– a new space-t képviselő kisműholdas, illetve az old schoolosabb tervezést igénylő nagyműholdas – területen aktív. E felállás pedig jelentős piaci előnyt is jelent a C3S Kft. számára, ugyanis így a két terület közötti tudástranszfert házon belül is meg tudják oldani. „A két fejlesztőcsapat nagyon sokat tanul egymástól, így jelentősen növekszik a kisműholdak megbízhatósága, miközben a nagyokba olyan miniatürizált energiaelosztó rendszereket, technológiai megoldásokat tudunk beépíteni, amelyek máshol nem elérhetők” – árnyalta a képet a cég vezetője.
A megbízhatóság a szolgálatások felé mozduló űriparágban kulcstényező
A cég életében a 2021-es esztendő hozott újabb szintugrási lehetőséget, ugyanis egy újabb ESA-projektben megvalósuló RadCube elnevezésű kisműholdas küldetést vezényeltek le a tervezéstől és gyártáson át egészen az üzemeltetésig. „Megépítettük a világ legmegbízhatóbb nanoműholdját, márpedig a megbízhatóság a szolgálatások felé mozduló űriparágban kulcstényező” – fogalmazott Horváth Gyula. A cég mérnökei pedig jelenleg is több piaci alapú műholdfejlesztésen dolgoznak; például egy 16 UNIT méretű (nagyából egy mikrohullámú sütő méretről van szó) műholdat építenek. Ebből a méretből nagyon keveset építettek eddig az egész világon. Cikkünk írása idején pedig a VIREO-küldetés keretében újabb műholdat indítanak a világűrbe, aminek fedélzetén egy olyan, az adatfeldolgozást támogató mesterségesintelligencia-gyorsító megoldás kapott helyett, amiről a TechCrunch (a világ egyik legnagyobb technológiai magazinja) is az online felületén tudósított.
Támogató szervezeti kultúra és kimeríthetetlen motiváció
Ugyanakkor a jelentős technológiai sikerekhez nem csupán high tech tudásra van szükség, hiszen mindez a tudás csak megfelelő vezetés, támogató szervezeti kultúra és egy egységes csapat esetén tud eredményessé válni. A C3S Kft. pedig szinte a kezdetektől fogva együtt dolgozik egy szervezetfejlesztő céggel , „ugyanis a szervezeti kultúra építése és a csapatkohézió megteremtése már a nulladik pillanatban el kell induljon”. Horváth Gyula szavai szerint a cég legnagyobb értékét a benne dolgozó emberek, a csapat jelenti, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az ő jóllétükre, fejlesztésükre és támogatásukra. „Mindez túlmutat az űriparban nagyobb töménységben szükséges szakmai készségeken, ezek mellett többek között a kommunikációra, a problémamegoldó képességekre is hangsúlyt kell fektetni, összességében törődnünk kell az emberi oldallal is” – árnyalta a képet a C3S Kft. vezetője.
„Számomra mérnökként a komplex szakmai kihívás, a high tech világ pezsgése jelenti az erős motivációt annak ellenére is, hogy a napi feladatokban már nem veszek részt” – felelte kérdésünkre Horváth Gyula. Mind mondja, az űripar egy nagyon komplex gazdasági környezetben működik, amire az elmúlt évek eseményei, például a Covid okozta lezárások és a chip ellátásban bekövetkező fennakadások éppen úgy negatívan hatottak, ahogy a jelenlegi orosz-ukrán háború is megteszi a hatását. „Ilyen működési környezetben egy céget fenntartani, fejleszteni óriási kihívással és motivációval szolgál” – tette hozzá a Horváth Gyula. A szakmai dimenziók mellett vezetőként is nagyon izgalmas „feladatnak” éli meg a csapat egyben tartását és a kollégák motivációjának fenntartását.
Horváth Gyula és a cég motivációja ugyanakkor egy nagyobb kontextusban is értelmezhető, ugyanis a tudásukkal és a munkájukkal szeretnének hozzájárulni a magyar űripar jövőjéhez is. „A középtávú céljaink szerint szeretnénk saját műholdkonstellációt fejleszteni és szolgáltatást biztosítani, míg a távlati célok között a cég nemzetközi terjeszkedése szerepel, több országban is jelen lévő lokációval” – tudtuk. Jelenleg is részt vesznek több ESA-projektben, ellátják a legnagyobb beszállító láncokat, szerződött partnerei a Thales Alenia és a OHB európai űripari óriásoknak, de dolgoznak startupokkal és kutatóintézetekkel is.
Irány az űripar! Tippek ambiciózus cégeknek, vállalkozásoknak
A C3S Kft. alapítója szerint az űriparban való helytálláshoz elengedhetetlen a szakma valódi szeretete, mert, „ezt nem azért kell csinálja az ember, hogy magas profitot realizáljon hanem, mert nagyon lehet szeretni ezt a területet”. Az induló cégek számára azt javasolja: eltökélten fókuszáljanak egy adott szakmai irányra és keressék meg akár Magyarországon, akár az európai színtéren azokat a hasonló habitusú piaci szereplőket, akikkel ki tudnak alakítani egy, a más formában meg nem szerezhető tapasztalatok megszerzését elősegítő együttműködést. „Egy ilyen kooperációval egy induló cég akár három-négy évet is megtakaríthat” – hívta fel a figyelmünket Horváth Gyula. „Mindemellett pedig kapcsolódjanak be az Európai Unió által is biztosított akcelerátor programokba nem csupán a kockázati tőke bevonásnak lehetősége okán, hanem számos más készség, például a hatékony és eredményes Pitch elsajátítása érdekében is, hiszen mindenkinek meg kell tanulnia eladnia magát, legyen szó kockázati tőke bevonásáról vagy egy nagy űripari multinacionális céggel való tárgyalásról” – hívta fel a részletek fontosságágára a figyelmet a tapasztalt mérnök.
Lehet-e helyünk az űriparban?
Horváth Gyula szerint az űriparban számos lefedetlen terület és honosításra váró kompetencia található, amelyek szinte csak a hazai cégekre várnak. Ugyanakkor nem érdemes fejjel menni a falnak, ugyanis az űriparba tartó cégeknek érdemes beazonosítani azokat a területeket, amelyeken ők erősek lehetnek s amelyek még nincsenek túlságosan lefedve. „Ahol két-három cég- vagy vállalat már jelen van, oda nagyon nehéz bejutni és ott erős pozíciót kiépíteni” – tudtuk meg a Horváth Gyulától. Szerinte az európai űripar jelentős amerikai és távol-keleti kitettséggel bír, Magyarország pedig biztonsággal építhet az erős mérnökképzésére, vagyis a megfelelő kompetenciaterület kiválasztásával hazánk jó pozíciókat építhet ki a nemzetközi űripar különböző területein.
Szerző:
Lippai Roland – Telekom Hello Biznisz szerkesztőség
